Életpályamodellt vezetnek be az országgyűlési köztisztviselőknek

A közszolgálati tisztviselői törvény által használt két besorolási osztályt megtartották, ez alapján a felsőfokú végzettségűek az I., az érettségivel rendelkezők a II. besorolási osztályba kerülnek. Előbbiek közül a pályakezdő köztisztviselőket országgyűlési fogalmazói, utóbbiak közül pedig országgyűlési gyakornoki fokozatba sorolják. Az I. besorolási osztálynál a javasolt legmagasabb fokozat - 36 évnyi közszolgálati jogviszony után - az országgyűlési kiemelt vezető-főtanácsos, míg a II. osztálynál - ugyanennyi idejű jogviszonyt követően - az országgyűlési kiemelt vezető-főmunkatárs. Az illetmények alapilletményből, továbbá idegennyelv-tudási, vezetői és címpótlékból állhatnak össze.

Az adott besorolási fokozat alapilletményét úgy számítják ki, hogy az illetményalapot megszorozzák a besorolási fokozathoz tartozó szorzószámmal. Az illetményalap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset összege.

Az alapilletménytől - a félévente elvégezhető - teljesítményértékelés alapján el lehet térni: 50 százalékkal meg lehet emelni vagy 20 százalékkal csökkenteni. Emellett a köztisztviselőknek országgyűlési szakmai tanácsadói és főtanácsadói cím adományozható. A hivatali szervek vezetőinek a tárgyévre megállapított havi alapilletménye az illetményalap 5,3-szerese, amitől az előbb említett módon szintén el lehet térni.

Ezen felül az eddigi 25 helyett már 20 év közszolgálati jogviszony után jár jubileumi jutalom az országgyűlési köztisztviselőknek.

A törvény 2018. január 1-jén lép hatályba. A jobbikos Hegedűs Lorántné azonban egy módosító javaslatában felvetette: csak egy másfél éves felkészülési időszak után valósítható meg az áttérés arra, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint a KSH által közzétett, előző évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagos bruttó kereset határozza meg a köztisztviselők illetményei és juttatásai fizetésének rendjét. Ezt a törvényalkotási bizottság, majd a parlament is elfogadta, így az erre vonatkozó passzus 2020. március 1-jén lép hatályba.

MTI