Eredményesek a szállítási szektor munkaerőhiányával kapcsolatos kutatások

Kutatás indult a szállítási iparágat érintő munkaerőhiány kezelése érdekében a Dunaújvárosi Egyetemen (DUE) azzal a közvetlen céllal, hogy olyan beavatkozási pontokat tárjanak fel, ahol az érintett vállalatok konkrét intézkedéseket tudnak hozni. Balázs László projektvezető, a DUE docense a probléma gyökereit megragadva rávilágított: a munkaerőhiánynak számos oka lehet, így demográfiai változások, a képzési struktúra megváltozása, a migráció, a fluktuáció vagy éppen a fizetési rendszerek átalakulása. Balázs László hozzáfűzte: nemcsak Magyarországon, az Európai Unióban is komoly akadályt jelent a szakképzett munkaerő hiánya.

A szállítási szektor három nagy cégét (GYSEV Zrt., Rail Cargo Hungaria és Volánbusz) bevonó vizsgálat három nagy elemet tartalmazott: első lépésben adatszolgáltatást kértek a vizsgálatba bevont szervezetektől, majd a munkavállalók kérdőíves vizsgálata és a vállalatok humán szakértőinek mélyinterjúi következtek.

Szabó Imre, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének szakértője a 2018-ban kiírt pályázattal kapcsolatban hozzátette, hogy egy jól megfogalmazott és az aktuális foglalkoztatási kérdésekre fókuszáló pályázatról van szó. A mára kialakult helyzetet értékelve Szabó Imre úgy fogalmazott, hogy egy alkalmazkodási folyamatnak kellene bekövetkeznie, ami nagy kihívás a menedzsment számára, de a szakszervezetek is ugyanezzel a kérdéssel küzdenek.

A kutatásból kiderült, hogy a szállítási szektor munkavállalói „elkötelezettek, hosszútávra terveznek” – emelte ki Balázs László. A szakember értékelése szerint elismerésre méltó, hogy a mai működési folyamatok mellett az iparág biztonságot, tervezhetőséget nyújt a munkavállalóknak. Ugyanakkor a DUE docense arra is felhívta a figyelmet, hogy a szektor képviselőinél sem lehet megkerülni azokat a beavatkozásokat, amelyek már megjelentek számos más iparág szervezeteinél.

Balázs László a kutatás eredményeivel kapcsolatban megállapította azt is, hogy a komplex probléma megoldásához teljes körű auditra van szükség – amelynek első részét a pályázat keretében meg is tették –, ugyanakkor a most született adatok jól megalapozott hipotézisek megfogalmazását teszik lehetővé, aminek mentén konkrét javallatok születhetnek a későbbiekben.

Szabó Imre szerint a munkaerőhiány kezelésével egyidejűleg oly módon kell a műszaki fejlesztések és a technikai változások jövőbeni foglalkoztatásra gyakorolt kihívásaira válaszolni, hogy egyúttal egy minőségi struktúraváltás is menjen végbe. A VDSzSz szakértője rámutatott: mindezt ebben a projektben a képzési folyamatok kapcsán próbálják leginkább felmérni és támogatni.