Erős második negyedév az építőiparban
Továbbra is a termelési volumen növekedése és erős cégalapítási kedv jellemzi az építőipart.
Az építőiparban 1187 új cég jött létre Magyarországon 2018 második negyedévében, ami ugyan 6 százalékkal elmarad az első negyedéves értéktől, de 12 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakánál. A magas cégalapítási szám annak fényében különösen kiemelkedő, hogy a 2012-2016 közötti időszakban csak 6-700 új építőipari cég jött létre negyedévenként.
„A magas cégalapítási érték mellett csupán 998 cégtörlés történt az ágazatban, aminek következtében a cégek száma dinamikusan növekszik, és ezzel az építőipar erősen kiemelkedik a többi ágazat közül” - mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. A cégtörlések száma abból a szempontból is érdekes, hogy gyakorlatilag 1 éve teljesen konstansnak tekinthető. Ez igen meglepő egy olyan turbulens és érzékeny ágazatban, mint az építőipar.
Ettől persze még nem lesz egészséges az ágazat, a cégtörlési arány és a cégfluktuáció igen magas a cégek számához viszonyítva. Csak 2018 második negyedévében az építőipari cégek 5 százaléka ellen indult végrehajtás, 192 esetben indult felszámolási eljárás az ágazat szereplői ellen. A kifizetetlen számlák aránya továbbra is magas.
Ezzel együtt az ágazat termelési volumene továbbra is szépen alakul, áprilisban és májusban 14-15%-os növekedés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához mérten, igaz némi elmaradás tapasztalható a 2018 eleji csúcsértékhez képest. Van is hova fejlődni az ágazatnak, ezzel a termelési szinttel Magyarország az EU-s lista vége fele található.
Az ágazat jövője ugyanakkor még távolról sem nevezhető kiszámíthatónak. Nagy kérdés, mi fog történni 2020 után, amikor az EU-s pénzek erős csökkenésére van kilátás és az állami szerepvállalásban is átalakulás várható. „Bármennyire túlfűtöttnek is tűnik jelenleg az építőipar, ez jelentős részben mesterséges hatások eredménye, és csak kisebb részben a versenyszféra önálló teljesítménye” - mondja az Opten szakértője.
Az állami szerepvállalásnak várhatóan a jövőben is kiemelt szerepe lesz. Nagy kérdés, hogy az 5 %-os lakásáfa helyett vagy mellett milyen más támogatási eszközöket vetnek be a jogalkotók, vélhetően ezekre nagy szükség lesz a szektor növekedésének fenntartása érdekében. Mindenesetre az bátran kijelenthető, hogy az építőipar még messze van az egészséges önjáró szinttől. Van mit behozni nem csak EU-s viszonylatban, de likviditás, eszközállomány és munkaerő-képzettség tekintetében is.
Az Opten - Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) második negyedévre vonatkozó értéke az építőiparban átlagosan 17-18 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten - CFI Békés, Veszprém és Baranya megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye produkálta.
„A magas cégalapítási érték mellett csupán 998 cégtörlés történt az ágazatban, aminek következtében a cégek száma dinamikusan növekszik, és ezzel az építőipar erősen kiemelkedik a többi ágazat közül” - mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. A cégtörlések száma abból a szempontból is érdekes, hogy gyakorlatilag 1 éve teljesen konstansnak tekinthető. Ez igen meglepő egy olyan turbulens és érzékeny ágazatban, mint az építőipar.
Ettől persze még nem lesz egészséges az ágazat, a cégtörlési arány és a cégfluktuáció igen magas a cégek számához viszonyítva. Csak 2018 második negyedévében az építőipari cégek 5 százaléka ellen indult végrehajtás, 192 esetben indult felszámolási eljárás az ágazat szereplői ellen. A kifizetetlen számlák aránya továbbra is magas.
Ezzel együtt az ágazat termelési volumene továbbra is szépen alakul, áprilisban és májusban 14-15%-os növekedés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához mérten, igaz némi elmaradás tapasztalható a 2018 eleji csúcsértékhez képest. Van is hova fejlődni az ágazatnak, ezzel a termelési szinttel Magyarország az EU-s lista vége fele található.
Az ágazat jövője ugyanakkor még távolról sem nevezhető kiszámíthatónak. Nagy kérdés, mi fog történni 2020 után, amikor az EU-s pénzek erős csökkenésére van kilátás és az állami szerepvállalásban is átalakulás várható. „Bármennyire túlfűtöttnek is tűnik jelenleg az építőipar, ez jelentős részben mesterséges hatások eredménye, és csak kisebb részben a versenyszféra önálló teljesítménye” - mondja az Opten szakértője.
Az állami szerepvállalásnak várhatóan a jövőben is kiemelt szerepe lesz. Nagy kérdés, hogy az 5 %-os lakásáfa helyett vagy mellett milyen más támogatási eszközöket vetnek be a jogalkotók, vélhetően ezekre nagy szükség lesz a szektor növekedésének fenntartása érdekében. Mindenesetre az bátran kijelenthető, hogy az építőipar még messze van az egészséges önjáró szinttől. Van mit behozni nem csak EU-s viszonylatban, de likviditás, eszközállomány és munkaerő-képzettség tekintetében is.
Az Opten - Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) második negyedévre vonatkozó értéke az építőiparban átlagosan 17-18 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten - CFI Békés, Veszprém és Baranya megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye produkálta.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról