Félnek a cégek, de még nem eléggé
Egyre több vállalat állítja, hogy a személyes mobil eszközök munkahelyi használata (BYOD) veszélyt jelent a vállalatokra nézve, mégis kevesen tervezik, hogy korlátozásokat vezetnek be a személyes eszközök használatára.
Leginkább a japán vállalatvezetők fejezték ki aggodalmukat, ugyanis 93 százalékuk szerint, a BYOD trend egyre nagyobb veszélyt jelent minden vállalkozás számára. Az észak-amerikai vállalatok 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyre nagyobb aggodalomra ad okot ez a folyamat, míg a közel-keleti országok vállalatainak 65 százaléka nyilatkozott így. Végül a kelet-európai országok vállalatai gondolják legkevésbé, hogy nagy veszélyt jelent a BYOD trend, ugyanis a megkérdezett vállalatok csak 54 százaléka ismerte el, hogy potenciális veszélyforrásnak tartja az egyre népszerűbb, integrált személyes eszközök jelenlétét – derül ki a Kaspersky Lab és a B2B International „Globális vállalati informatikai biztonsági kockázatok” című felméréséből.
A sok aggodalom ellenére, azonban a legtöbb vállalat nem tervezi, hogy tiltó intézkedéseket vezet be a személyes eszközökkel kapcsolatban. Éppen ellenkezőleg, körülbelül 33 százalékuk nyilatkozta azt, hogy terveik között szerepel a személyes mobil eszközök integrálása a vállalati környezetbe, míg 37 százalékuk nem hisz a tiltó intézkedésekben.
Ennek ellenére a tiltás mellett érvelő vállalatok száma is évről évre emelkedik: míg 2011-ben csak a vállalatok 6 százaléka állt ezen álláspont mellett, addig ez a szám már 2012-ben 15 százalék, míg 2013-ban 19 százalék volt.
Nem nehéz belátni, hogy miért is jelentenek növekvő veszélyt a mobil eszközök: a felmérés is mutatja, hogy a személyes eszközök helytelen használata az egyik leggyakoribb oka a vállalati biztonsági incidenseknek. A vállalatok közel 6 százaléka válaszolta azt, hogy szenvedett már adatszivárgást a mobil e-mail kliensek és szöveges üzenetek miatt. A károk ellenére, azonban kevés vállalat alkalmaz speciális szoftvert a mobil eszközök védelmére. A BYOD ugyanis lehet veszélyes, de még így is megéri.
A kelet-európai és ezen belül a magyar félelmek azért is kisebbek, mert a magyarországi cégek csak nagyon kis százalékánál használhattak a munkavállalók 2013-ban saját számítógépet vagy táblagépet munkavégzési célra. A helyzet szinte egész Európában hasonló, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol a cégek fele lehetővé teszi ezt. A közép-európai országokban átlagosan alig 12 százalékos volt tavaly ez az arány. Magyarország (18 százalék) és Csehország (14 százalék) átlagon felülinek, míg Szlovákia (9,8 százalék) és Lengyelország (7,5 százalék) átlag alattinak mondható ebből a szempontból.
A sok aggodalom ellenére, azonban a legtöbb vállalat nem tervezi, hogy tiltó intézkedéseket vezet be a személyes eszközökkel kapcsolatban. Éppen ellenkezőleg, körülbelül 33 százalékuk nyilatkozta azt, hogy terveik között szerepel a személyes mobil eszközök integrálása a vállalati környezetbe, míg 37 százalékuk nem hisz a tiltó intézkedésekben.
Ennek ellenére a tiltás mellett érvelő vállalatok száma is évről évre emelkedik: míg 2011-ben csak a vállalatok 6 százaléka állt ezen álláspont mellett, addig ez a szám már 2012-ben 15 százalék, míg 2013-ban 19 százalék volt.
Nem nehéz belátni, hogy miért is jelentenek növekvő veszélyt a mobil eszközök: a felmérés is mutatja, hogy a személyes eszközök helytelen használata az egyik leggyakoribb oka a vállalati biztonsági incidenseknek. A vállalatok közel 6 százaléka válaszolta azt, hogy szenvedett már adatszivárgást a mobil e-mail kliensek és szöveges üzenetek miatt. A károk ellenére, azonban kevés vállalat alkalmaz speciális szoftvert a mobil eszközök védelmére. A BYOD ugyanis lehet veszélyes, de még így is megéri.
Nálunk nem menő a saját
A kelet-európai és ezen belül a magyar félelmek azért is kisebbek, mert a magyarországi cégek csak nagyon kis százalékánál használhattak a munkavállalók 2013-ban saját számítógépet vagy táblagépet munkavégzési célra. A helyzet szinte egész Európában hasonló, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol a cégek fele lehetővé teszi ezt. A közép-európai országokban átlagosan alig 12 százalékos volt tavaly ez az arány. Magyarország (18 százalék) és Csehország (14 százalék) átlagon felülinek, míg Szlovákia (9,8 százalék) és Lengyelország (7,5 százalék) átlag alattinak mondható ebből a szempontból.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?