Félnek a cégek, de még nem eléggé
Egyre több vállalat állítja, hogy a személyes mobil eszközök munkahelyi használata (BYOD) veszélyt jelent a vállalatokra nézve, mégis kevesen tervezik, hogy korlátozásokat vezetnek be a személyes eszközök használatára.
Leginkább a japán vállalatvezetők fejezték ki aggodalmukat, ugyanis 93 százalékuk szerint, a BYOD trend egyre nagyobb veszélyt jelent minden vállalkozás számára. Az észak-amerikai vállalatok 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyre nagyobb aggodalomra ad okot ez a folyamat, míg a közel-keleti országok vállalatainak 65 százaléka nyilatkozott így. Végül a kelet-európai országok vállalatai gondolják legkevésbé, hogy nagy veszélyt jelent a BYOD trend, ugyanis a megkérdezett vállalatok csak 54 százaléka ismerte el, hogy potenciális veszélyforrásnak tartja az egyre népszerűbb, integrált személyes eszközök jelenlétét – derül ki a Kaspersky Lab és a B2B International „Globális vállalati informatikai biztonsági kockázatok” című felméréséből.
A sok aggodalom ellenére, azonban a legtöbb vállalat nem tervezi, hogy tiltó intézkedéseket vezet be a személyes eszközökkel kapcsolatban. Éppen ellenkezőleg, körülbelül 33 százalékuk nyilatkozta azt, hogy terveik között szerepel a személyes mobil eszközök integrálása a vállalati környezetbe, míg 37 százalékuk nem hisz a tiltó intézkedésekben.
Ennek ellenére a tiltás mellett érvelő vállalatok száma is évről évre emelkedik: míg 2011-ben csak a vállalatok 6 százaléka állt ezen álláspont mellett, addig ez a szám már 2012-ben 15 százalék, míg 2013-ban 19 százalék volt.
Nem nehéz belátni, hogy miért is jelentenek növekvő veszélyt a mobil eszközök: a felmérés is mutatja, hogy a személyes eszközök helytelen használata az egyik leggyakoribb oka a vállalati biztonsági incidenseknek. A vállalatok közel 6 százaléka válaszolta azt, hogy szenvedett már adatszivárgást a mobil e-mail kliensek és szöveges üzenetek miatt. A károk ellenére, azonban kevés vállalat alkalmaz speciális szoftvert a mobil eszközök védelmére. A BYOD ugyanis lehet veszélyes, de még így is megéri.
A kelet-európai és ezen belül a magyar félelmek azért is kisebbek, mert a magyarországi cégek csak nagyon kis százalékánál használhattak a munkavállalók 2013-ban saját számítógépet vagy táblagépet munkavégzési célra. A helyzet szinte egész Európában hasonló, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol a cégek fele lehetővé teszi ezt. A közép-európai országokban átlagosan alig 12 százalékos volt tavaly ez az arány. Magyarország (18 százalék) és Csehország (14 százalék) átlagon felülinek, míg Szlovákia (9,8 százalék) és Lengyelország (7,5 százalék) átlag alattinak mondható ebből a szempontból.
A sok aggodalom ellenére, azonban a legtöbb vállalat nem tervezi, hogy tiltó intézkedéseket vezet be a személyes eszközökkel kapcsolatban. Éppen ellenkezőleg, körülbelül 33 százalékuk nyilatkozta azt, hogy terveik között szerepel a személyes mobil eszközök integrálása a vállalati környezetbe, míg 37 százalékuk nem hisz a tiltó intézkedésekben.
Ennek ellenére a tiltás mellett érvelő vállalatok száma is évről évre emelkedik: míg 2011-ben csak a vállalatok 6 százaléka állt ezen álláspont mellett, addig ez a szám már 2012-ben 15 százalék, míg 2013-ban 19 százalék volt.
Nem nehéz belátni, hogy miért is jelentenek növekvő veszélyt a mobil eszközök: a felmérés is mutatja, hogy a személyes eszközök helytelen használata az egyik leggyakoribb oka a vállalati biztonsági incidenseknek. A vállalatok közel 6 százaléka válaszolta azt, hogy szenvedett már adatszivárgást a mobil e-mail kliensek és szöveges üzenetek miatt. A károk ellenére, azonban kevés vállalat alkalmaz speciális szoftvert a mobil eszközök védelmére. A BYOD ugyanis lehet veszélyes, de még így is megéri.
Nálunk nem menő a saját
A kelet-európai és ezen belül a magyar félelmek azért is kisebbek, mert a magyarországi cégek csak nagyon kis százalékánál használhattak a munkavállalók 2013-ban saját számítógépet vagy táblagépet munkavégzési célra. A helyzet szinte egész Európában hasonló, szemben például az Egyesült Államokkal, ahol a cégek fele lehetővé teszi ezt. A közép-európai országokban átlagosan alig 12 százalékos volt tavaly ez az arány. Magyarország (18 százalék) és Csehország (14 százalék) átlagon felülinek, míg Szlovákia (9,8 százalék) és Lengyelország (7,5 százalék) átlag alattinak mondható ebből a szempontból.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon