A kínai Engine AI bemutatta T800 nevű humanoid robotját, amelyet „rombolásra született” szlogennel hirdetnek – és amely egy demonstráción szó szerint fellökte a cég vezérigazgatóját. A robot ereje és dinamikája új kérdéseket vet fel a munka jövőjéről: hogyan illeszthetőek be az ilyen brutális fizikai teljesítményre képes gépek az emberi munkahelyekre?

A mérnökinformatikusi területen jelentősen felértékelődhet azoknak a tudása, akik nemcsak szoftveres, hanem hardveres képzettséggel is rendelkeznek.

A munkatársak megtartása és fejlesztése ma már nem feltétlenül a tréningnapokról szól, hanem sokkal inkább az adatokról. A játékosított tanulást összeköthetjük valós idejű HR-analitikával, mondja Kaiser Eszter, az AGORA Intézet ügyvezetője. Esettanulmány.

Bemutatták NEO-t, a világ első fogyasztói humanoid robotját, amely 2026-tól elérhető az otthonokban. A mindössze 66 kilós, halk és tanulékony robot gondoskodik a háztartási munkák megszervezéséről, rendet rak, emlékszik a beszélgetésekre, és folyamatosan új képességeket sajátít el, hogy valódi otthoni segítővé váljon.

A Microsoft új Teams-funkciója automatikusan felismeri, ha egy dolgozó a vállalat WiFi-hálózatára csatlakozik, és ennek alapján frissíti a tartózkodási helyét. Így a rendszer pontosan megmutatja, ki van bent az irodában, és ki dolgozik távolról. A fejlesztés a hibrid munkavégzés átláthatóságát ígéri, de adatvédelmi és munkaügyi aggályokat is felvethet.

Kötelező lesz embernek maradni. Ahogy a mesterséges intelligencia egyre több munkafolyamatot vesz át, a világ legnagyobb gazdaságai új szabályozást fontolgatnak: kötelező emberi munkakvótát. A Gartner előrejelzése szerint 2032-re a vezető országok akár törvényben is előírhatják, hogy a termelésben, döntéshozatalban és kreatív folyamatokban bizonyos arányban embereknek is részt kell venniük.

Toborzás, onboarding, belső kommunikáció - chatbot, tréningek és a munkaerőt kezelő teljes adminisztrációs rendszerek. Mindezeken a területeken az automatizáció és a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet kap, ugyanakkor a magyar cégeknél, a multinacionális nagyvállalatokat kivéve, a digitális érettség még alacsony. A többség még csak tervezi az AI alkalmazását, és nem is képzi a dolgozóit.

Mo Gawdat, a Google X korábbi vezetője szerint nincs menekvés: az AI nemcsak a kezdő pozíciókat söpri el, hanem a programozóktól a podcastereken át egészen a vezérigazgatókig mindenkit fenyeget. Egy új korszak küszöbén állunk, ahol a gépek alapjaiban forgathatják fel a munka világát – és aki nem alkalmazkodik, arra csak egy üzenet vár: AI or bye-bye.

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) világszerte egyre inkább beépül a mindennapi munkavégzésbe, Magyarország a sereghajtók között kullog. A friss kutatások szerint nálunk szinte alig használják az AI-t munkahelyi környezetben, miközben a lakosság bizalma meglepően magas – vagyis a lehetőség adott, csak a gyakorlat hiányzik - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. sajtóközleményéből.

Rengeteg idő megy el heti és napi szinten megbeszélésekkel, hogy a meetingek valóban hatékonyak legyenek, és a szó ne szálljon el nyomtalanul, nem árt, ha a tartalmunkról jegyzet is készül. Legutóbb cikkünkben a legelterjedtebb meeting szoftverekkel és az azok adta lehetőségekkel foglalkoztunk, most pedig a jegyzetelő szoftvereket vesszük sorra. Adunk néhány tippet, hogy melyikből, mit lehet kihozni.

Bemutatta az OpenAI a GPT-5-öt, amely már a komplex, szakértői szintű feladatokban is versenyre kel az emberrel. Az új modell hatékonyságnövelő eszköz lehet a cégek kezében, miközben alapjaiban formálhatja át a munkaköröket és a szükséges készségeket.

Ahogy egyre több vállalat vezeti be a generatív AI-eszközöket, köztük a ChatGPT vállalati verzióját, nemcsak a hatékonyság nő, hanem a dolgozók aggodalmai is. A Business Insider példája jól mutatja: miközben a vezetőség lelkes az AI lehetőségei iránt, a munkavállalókban egyre nő a bizalmatlanság – főleg azért, mert nem kaptak egyértelmű tájékoztatást arról, hogyan és milyen céllal figyelik az AI-használatukat. A kérdés így már nem csak technológiai, hanem bizalmi is: meddig támogat, és mikortól ellenőriz az AI?

A digitális munkavégzés terjedésével egyre fejlettebb megfigyelőrendszerek gyűjtenek adatokat a dolgozók viselkedéséről – akár érzelmeiket, kiégési kockázatukat is elemzik. Bár a cikkünk alapját képező jogi szakértői blog amerikai olvasóknak szól, az adatvédelmi kérdések Európában – így Magyarországon is – különösen aktuálisak.