Talán ez lehetett az agilis munkamódszer egyik kiindulópontja. De hogyan lehet több emeletnyi embert egy multis környezetben csapattá kovácsolni? Valójában kevés multinak célja, hogy összeültesse a nem egy projekten dolgozókat, hogy létrehozzon egy környezetet, ahol mindenki mindenkivel beszél. Pedig óriási előnyökkel jár, ha így tesz.

HR szoftverek fejlesztésével foglalkozó cégeket kérdeztük arról, melyek a legnépszerűbb termékeik, milyen fejlesztések várhatók a közeljövőben a toborzás, munkaidő-nyilvántartás, beosztáskezelés és szabadságkezelés területén, és hogyan lehet szoftverekkel segíteni a dolgozók munkahelyi elköteleződését.

Az elmúlt években a cégek hatalmas összegeket költöttek toborzásra, egy szakmunkásért akár 200-300 ezer forintos közvetítői költséget is kifizettek. A gazdasági környezet változása - amelynek jelei már érzékelhetők -, általában egyet jelent a költségek optimalizálásával, a hatékonyság javításával. Ez igaz a toborzásra is. Sok cég még ma is megfelelő tudatosság és kompetenciák nélkül vág bele a toborzásba, pedig a minőségi munkaerőre továbbra is nagy szükség van. Ebben pedig a technológia komoly segítséget jelenthet, mondja Toldi Gábor, a recruiTECH BLUE fő szervezője, aki egyben a kékgalléros toborzással foglalkozó konferencia előadója is.

A játékos robotika oktatás segíthet a pályaválasztásban. A Funside Schoolba járó gyerekek saját robotjaik után megnézték, mi történik a KUKA-nál, ahol ipari robotokkal foglalkoznak. Ezeket a gépeket gumicukrot vagy repülőgépet gyártó cégeknél alkalmazzák.

Az innovatív technológiák a HR területen is megjelentek. Az egyre okosabb kérdőívkészítő és elemző programokkal értékes órákat lehet megspórolni, például begyűjtik és részletesen elemzik a munkavállalói elégedettségi kérdőíveket. A szövegelemzéssel foglalkozó Neticle összefoglalta, hogyan működik egy ilyen automatizált folyamat.

Az informatikai megoldásoknak helye van a HR világban. Egy innovatív, személyre szabott HR szoftver nagyban megkönnyíti a HR munkavégzést, úgy, hogy az egész vállalat profitál az alkalmazásából - derül ki a HR Master cikkéből.

A HR Master a HR Blogon felsorol 5 előítéletet a HR-szoftverekkel kapcsolatban, és összegyűjtötték miért fontosak ezek a programok még a legkisebb vállalkozások számára is.

Lesz, ahol 2025-re megszűnik a HR? Legalábbis a mai formájában? A Tech Mahindra az elkövetkező hat évben újragondolja a HR funkciókat. A cég humánpolitikáért felelős elnöke, Harshvendra Soin vázolta a folyamatot, amelyről Tomkó Gyöngyvér írt, a HR Informatika a HR-nek blogban.

Az emberierőforrás-gazdálkodás területén is fontos kérdés a digitalizáció, a folyamatok fejlesztése, automatizálása. Az elmúlt évek során a témában folyamatosan születtek pro és kontra vélemények, azonban az tagadhatatlan, hogy a HR területnek is fel kell vennie a lépést a többi stratégiai terület fejlődésével. De hogyan is lehet automatizálni ezen a területen, és ebből mit érzékelnek az érintettek? Ezt a kérdést járja körbe a BDO Magyarország munkatársának alábbi cikke.

Az elmúlt 3 évben több mint hússzorosára bővült itthon a 4-5 hónapos szoftverfejlesztő szakmát adó tanfolyamok diákjainak száma. A hazai iskolák közül több a hallgatói elhelyezkedését is garantálja, méghozzá az egyetemet végzett juniorok bérével megegyező, minimum bruttó 350 ezer forintos kezdő fizetésért. Ez pedig 3-4 év után átlépheti az 1 millió forintot is. A PROGmasters a budapesti programozóiskolákról készített piaci körképet.

A munkavállalói elégedettség és a munkavállalói élmény egyre fontosabb szerepet tölt be a HR-ről szóló diskurzusban, és a munkaerőpiac mindennapjaiban is. Így nem meglepő, ha digitális HR megoldások terén is a munkahelyi jóllét témái kerültek a startupok érdeklődésének homlokterébe. A Design Terminal tavaszi mentorprogramjában részt vevő, HR szoftvereket fejlesztő csapatok képviselőivel beszélgettünk. A svéd Happy at work megnyerte a Brain Bar Blastoff startupverseny idei fődíját is, a magyar fejlesztésű KingAER pedig döntős volt a megmérettetésen.

Amikor a vezetők, HR szakemberek úgy érzik, sehogyan sem jutnak egyről a kettőre a létszámépítésben vagy szakember-fejlesztésben, annak sokféle oka lehet. Az utóbbi években az álláskeresők és a cégek közötti erőegyensúly felborult, és többnyire már nem a jelöltek küzdenek egy-egy jó hely betöltéséért, hanem épp fordítva. Az okokat boncolgatja a People Solutions blog a HR Blogon.

Egy új toborzási módszerrel a Magyar Telekom egy nap alatt 27 gyakornokot szerződtetett. A toborzásra több mint 900 hallgató regisztrált, közülük 300-an jelentkeztek a 21 meghirdetett pozíció valamelyikére- írják sajtóközleményükben.

Az nem újdonság, hogy ha valaki állást keresgél az interneten, akkor a keresett pozíciókhoz hasonló hirdetések bukkannak fel a böngészőkben. De az mennyire valószínű, hogy a felbukkanó hirdetés teljesen személyre szabott lesz, vagy akár álláskeresési szándék nélkül jön szembe „véletlenül” egy teljesen ránk illő pozíció a konkurens vállalattól? A recept: végy egy közösségi profilt, egy kis mesterséges intelligenciát, fűszerezd meg virtuális valósággal, és várd, hogy kisüljön…