Függőség és szellemi leépülés? Az AI-használat sötét oldala

Az AI rövid távon segít, hosszabb távon gyengítheti a gondolkodást

Egy friss, egyelőre szakmai lektoráláson (független tudományos ellenőrzésen) át nem esett kutatás szerint a mesterséges intelligenciára épülő chatbotok használata azonnali teljesítményjavulást hozhat az úgynevezett „érvelésigényes” feladatoknál. Ide tartozik minden olyan tevékenység, amely aktív gondolkodást igényel: például szövegírás, tanulás, programozás vagy új ötletek kidolgozása. A kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy ez a rövid távú előny komoly kognitív költségekkel járhat.

Mi az a „forró béka” hatás az AI használatában?

A tanulmány a jelenséget a „forró béka” hasonlattal írja le: eszerint a változás fokozatosan, szinte észrevétlenül történik. Minden egyes alkalommal, amikor a felhasználó az AI-ra bízza a gondolkodást, a hatás elenyészőnek tűnik. Hosszabb távon azonban ezek a kis lépések összeadódnak, és a gondolkodási képességek gyengüléséhez vezethetnek. Mire ez érzékelhetővé válik, már nehezen visszafordítható folyamat alakulhat ki.

Kísérlet: mi történik, ha hirtelen eltűnik az AI?

A kutatás során több száz résztvevőt kértek meg arra, hogy egyszerű matematikai és szövegértési feladatokat oldjanak meg. A csoport egyik része hozzáférést kapott egy chatbothoz, amely konkrét segítséget tudott nyújtani a válaszokhoz, míg a kontrollcsoport (összehasonlítási alapként szolgáló csoport) nem használhatott ilyen eszközt.

Az eredmények kezdetben egyértelműek voltak: az AI-t használók gyorsabban és hatékonyabban oldották meg a feladatokat. A kísérlet közepén azonban a kutatók váratlanul megszüntették az AI-hozzáférést. Ekkor jelentős változás következett be: azok, akik korábban a chatbotra támaszkodtak, nemcsak több hibát vétettek, hanem jóval hamarabb fel is adták a feladatok megoldását.

Csökkenő kitartás és önálló problémamegoldás

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy nem pusztán a teljesítmény romlott. A résztvevők motivációja és kitartása is csökkent.

Vagyis nemcsak nehezebben találták meg a helyes válaszokat, hanem kevésbé voltak hajlandók erőfeszítést tenni a megoldás érdekében.

Ez arra utal, hogy az AI használata nemcsak a gondolkodási képességeket, hanem a problémákhoz való hozzáállást is befolyásolhatja.

Függőségszerű mintázatok alakulhatnak ki

A kutatók szerint a jelenség bizonyos szempontból a függőséghez hasonlítható. Amikor a felhasználók hozzászoknak ahhoz, hogy a nehéz feladatokat egy külső eszköz oldja meg helyettük, egyre kevésbé érzik szükségét annak, hogy önállóan próbálkozzanak.

Különbség mutatkozott azonban a használat módjában: azok, akik az AI-t nem kész válaszok megszerzésére, hanem magyarázatok és iránymutatás kérésére használták, kevésbé szenvedtek teljesítménycsökkenést az eszköz megvonása után.

Nem csak a matematika területén jelentkezik a hatás

A kutatók többféle feladattípust is vizsgáltak, és arra jutottak, hogy a jelenség nem korlátozódik a matematikára. Szövegértési feladatoknál is hasonló eredmények születtek: az AI használata után az önálló teljesítmény romlott, és a kitartás is csökkent.

Ez arra utal, hogy a hatás általánosabb lehet, és széles körben érintheti a mindennapi kognitív tevékenységeket.

Hosszú távú kockázatok: önbizalom és tanulási képesség

A kutatás szerzői szerint a legnagyobb kérdés nem az azonnali teljesítmény, hanem a hosszú távú hatás. Ha a felhasználók rendszeresen kiszervezik a gondolkodási feladatokat, az befolyásolhatja azt is, hogyan tekintenek saját képességeikre.

Felmerül a veszélye annak, hogy az egyének kevésbé bíznak majd saját problémamegoldó képességükben, ami végső soron a tanulási folyamatokat és az innovációt (új ötletek és megoldások létrehozását) is gyengítheti.

A kutatók szerint nem az AI-t kell elhagyni, hanem tudatosan használni

A tanulmány nem az AI teljes elutasítását javasolja. A kutatók szerint sokkal inkább arra van szükség, hogy a felhasználók és az intézmények – különösen az oktatásban – tudatosan mérlegeljék, mikor és hogyan érdemes ilyen eszközöket használni.

kép: freepik

11 óra képernyő, 47 másodperc fókusz – így omlik össze a munkavállalói koncentráció

- olvassa el korábbi cikkünket!