Hosszútávon nem éri meg feketén dolgozni

Jelentős kárt okoznak hazánknak azok a vállalkozások, akik nem jelentik be munkavállalóikat – figyelmeztet a Nemzetgazdasági Minisztérium a TÁMOP-2.4.8-12 azonosítószámú „A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése” című projektje keretében.

Sok munkáltató azt gondolja, hogy az adók és járulékok megspórolásával csökkenti kiadásait, azonban ha egy munkaügyi ellenőrzés során fény derül rá, hogy a munkáltató feketén, bejelentés nélkül, vagy szabálytalanul foglalkoztatja munkavállalóit, akkor akár milliós nagyságrendű büntetésre is számíthat. Az ügyeskedés során megspórolt összeg rendszeresen súlyos veszteségbe fordul át, ez pedig egyetlen józanul gondolkodó vállalatvezetőnek sem lehet hosszú távon az érdeke. A be nem jelentett foglalkoztatásért maximálisan kiszabható bírság összege jelenleg húszmillió forint.

A munkavállalók körében is népszerű az a tévhit, hogy azok, akik feketén dolgoznak, több pénzt kereshetnek, azonban ennek éppen az ellenkezője igaz. A munkavállalók nagy része jellemzően a szerződés és bejelentés nélküli munka miatt válik kizsákmányolás áldozatává. A feketén foglalkoztató munkaadók számos esetben nem adják oda a megbeszélt fizetés egy részét vagy egészét. Bevett szokás az is, hogy a megbeszélt munkaidőt a munkaadó szabadosan kezeli, a túlóráért egyáltalán nem fizet, a fizetett szabadság is csak álom marad. Az így hoppon maradt munkavállalók tehetetlenné válnak, a megígért bért soha nem kapják meg. Azok a feketén dolgozók, akik ugyan megkapják a megbeszélt fizetést, sem lehetnek maradéktalanul elégedettek, hiszen a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékok elmaradása miatt később megjósolhatatlan költségekkel és nélkülözéssel nézhetnek szembe. Gyakori forgatókönyv még, hogy a munkáltató átveri a foglalkoztatottat, és csak úgy tesz, mintha minden a munkaügyi törvényben foglaltaknak megfelelően történne. Ez ellen azonban a munkavállalók képesek hatékonyan védekezni úgy, hogy leellenőrzik a bejelentés megtörténtét.

Végül az egyéni veszteségek után fontos szót ejteni arról is, hogy társadalmi szinten milyen károkat okoz ez a sokszereplős vesztes-vesztes játszma. Köztudott, hogy a feketemunka hosszú távon az egész szociális hálót szétzilálja a társadalombiztosítás és a nyugdíjrendszer bomlasztásán keresztül, amelyeknek jelei csak később mutatkoznak meg. A feketemunka ráadásul a tisztességes, jogkövető vállalkozásokat juttatja versenyhátrányba szabálytalankodó versenytársaikkal szemben, ez pedig senkinek nem lehet érdeke. Ezért közös érdekünk, hogy lehetőség szerint mindenki igyekezzen a legális foglalkoztatás által a közteherviselésből kivenni a részét.