Hová vezet a közmunka erőltetése?
A közmunkaprogramokban részt vevőknek csak 3-20 százaléka kerül vissza az elsődleges munkaerőpiacra, így ez a módszer biztosan nem oldja meg az ország rossz foglalkoztatási helyzetét - állítják a HR Portálnak nyilatkozó szakértők. Az önkormányzatok ráadásul gyakran visszaélnek a helyzetükkel: fizikai alkalmazottaikat kirúgják, majd jóval kevesebb pénzért közmunkásként foglalkoztatják őket újra.
A KSH legutóbbi adatai szerint ugyanakkor a közmunkaprogram jó hatással van a foglalkoztatottsági arányra. Augusztus-októberben például 3 millió 935 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 71 ezer fővel, azaz 1,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A statisztikai hivatal szerint a növekedés egyértelműen a közmunkaprogram kiterjesztésének köszönhető.
Hány közmunkásra van szükség?
A szakértők szerint tehát szükség van bizonyos számú közfoglalkoztatottra, már csak azért is, mert sokaknál szinte kizárt, hogy az alacsony képzettségi szintjük mellett, valamint több éves munkanélküliség után újra elhelyezkedjenek. Ennek pontos mértékét azonban nehéz meghatározni, de feltehetően kevesebb, mint a kormány terveiben és a költségvetésben is szereplő 250 ezer fő.
A KSH adatai ráadásul azt mutatják, hogy eddig nem sikerül a terveknek megfelelő számú közmunkást alkalmazni. Míg tavaly havi átlagban 61 ezer főnek tudtak munkát adni, amely nagyjából 60 milliárd forintjába került az államnak, addig az idei év első hét hónap adatai szerint átlagosan 82 ezer főt alkalmaztak, s ez 132 milliárd forinttal terhelte a büdzsét. A Policy Agenda elemzése szerint az elmúlt hónapokban nőtt a közfoglalkoztatottak száma, de várhatóan messze elmarad az idei évre célként kitűzött a 200 ezer fős kormányzati tervtől.
Természetesen a kormány úgy is értelmezheti a tervében rögzített létszámhatárt, hogy az év során hosszabb-rövidebb időtartamra biztosítottak munkát 200 ezer embernek. Azonban ez azt is jelentené, hogy többen közülük csak pár hónapra kaptak esélyt arra, hogy a 22 800 forintos segélynél valamivel több pénzért dolgozhassanak. Azaz az egész évet tekintve 28-32 ezer forint körüli átlaggal tudnak számolni, és még a maximális 47 ezer forintos határtól is távol vannak.
Adler Judit szerint is az az egyik legnagyobb gond a közmunkaprogrammal, hogy a legtöbb résztvevőt demoralizálja az alacsony fizetés, miután azt tanulják meg, hogy munkával csak nagyon kevés fizetést tudnak szerezni. A legtöbben ráadásul felhalmozott tartozásokkal is rendelkeznek, így a fizetésük egy részét azonnal levonják a közszolgáltatók. A nyolcórás munkáért járó 47 ezer forintból, valamint a hatórás munkáért járó 35 ezer forintból így szinte semmi sem marad, annyi főleg nem, hogy valaki meg is tudjon belőle élni - fogalmazott.
A közmunkások foglalkoztatása ráadásul az államnak sem feltétlenül előnyös: könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a központi költségvetés többet költ a közmunkásokra - akiknek a bére mellett az eszközeiket is fedezni kell -, mint amennyivel ez a foglalkoztatási forma növeli a GDP-t.
Adler Judit szerint a közmunkák erőltetésével olyan irányba mozdul az ország, amely inkább az ázsiai országokra jellemző. Keleten olcsó munkaerővel próbálják helyettesíteni a kutatási hiányosságokat, ám ezzel Európából nem érdemes versenyezni. Itt sokkal inkább tudományos és technikai újításokkal, a K+F-re való költésekkel, valamint a szürkeállomány fejlesztésével lehet versenyképesebbé válni - tette hozzá.
Visszaélnek az önkormányzatok a helyzettel?
A közmunkaprogramokról szóló statisztikák szerint a legnagyobb felszívó erővel az egészségügy rendelkezik, azaz közmunkásként a legtöbben ebben a szektorban helyezkednek el. A túlnyomó többséget fizikai munkásként, azaz betegszállítóként vagy takarítóként alkalmazzák.
Ugyan több önkormányzat is próbálkozott azzal, hogy a jobban képzett munkaerőt irodai munkára vegye fel, ám ezek az emberek munkanélkülivé válásuk előtt feltehetően jobban kerestek, s emiatt annyira megalázónak érezték a 47 ezer forintos bért, hogy folyamatosan duzzogtak és sértettek voltak. Az önkormányzatok emiatt nem is mertek semmit sem rájuk bízni, attól tartottak ugyanis, hogy "bosszúból" valamilyen kárt tesznek.
Szakértők szerint a közmunkaprogramok további káros hatása lehet, hogy a közmunkások azokat az alacsonyan képzett embereket is kiszorítják az elsődleges munkaerőpiacról, akiknek korábban rendes bejelentett munkahelyük volt. A képzettséget nem igénylő állások esetében ugyanis előfordulhat, hogy az önkormányzat inkább kirúgja a minimálbéren alkalmazott dolgozót, majd pedig közmunkásként újra felveszi.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Milyen közös munkára van szükség a vezetők és a HR között a toborzás és megtartás témájában? 3 hete
- Munka nélkül végzett közfoglalkoztatás miatt emeltek vádat egy polgármester ellen 1 hónapja
- 1000 eurós minimálbér lesz pár éven belül Szlovákiában? 1 hónapja
- Az ukrajnai menekültek 60 százaléka képesítésén aluli munkát végez Csehországban 2 hónapja
- Így fest az európai minimálbér térkép 2 hónapja
- "Ne hagyjuk magunkat" - utolsó soraival a nőknek üzent az államfői tisztjéről lemondó Novák Katalin 3 hónapja
- Spanyolországban a minimálbér emeléséről döntött a kormány 3 hónapja
- További jelentős minimálbér-emelésre lehet számítani Magyarországon 3 hónapja
- DK: a minimálbér összegéig legyenek adómentesek a fizetések 3 hónapja
- Ennyivel emelkedik szomszédunkban a minimálbér 3 hónapja
- Változás: felső tagozatban is taníthatnak az alsós tanítók, óvodában pedig elég a középfokú végzettség 4 hónapja