Igazi népvándorlás indulhat el a munkaidőkeret miatt

Százával mondanak majd fel a most még röghöz kötött dolgozók a munkaidőkeretek lejártával a Vasas Szakszervezet szerint. Bár továbbra is csak félgőzzel termelnek a legtöbb autó-, gép- és elektronikai ipari üzemben a világszintű alkatrészhiány és logisztikai problémák miatt, sok cégnél még így is csak a dolgozók túlóráztatásával tudják teljesíteni a megrendeléseket - írja a Népszava.

A munkaerőhiány azonban egyelőre inkább csak a jövőre nézve fáj a cégek többségének, most még a hamarosan lejáró munkaidőkeretekben felhalmozódott ledolgozatlan mínuszórák okoznak fejtörést. A szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett, a kormánytöbbség által éppen három éve megszavazott törvénymódosítás lehetővé tette ugyanis, hogy a cégek több éves munkaidőkeretben igazítsák a megrendelések mennyiségéhez a dolgozók munkaidejét.

Ha kevés a megrendelés, kevesebbet kell dolgozni, ha több, akkor ezeket a mínuszórákat ledolgoztatják, de mindig alapbér jár csak, túlóradíj nem.

Az ágazatban arra számítanak, hogy február végére, március elejére helyreállnak az ellátási láncok, és onnantól gőzerővel beindulhat a termelés. Csakhogy a cégvezetők azt is látják, hogy a jelenlegi dolgozói létszámmal aligha lesznek képesek nagy ugrásokra. Pláne, hogy több gyárban is március, április környékén járnak le a dolgozókat most még röghöz kötő munkaidőkeretek.

Abban a pillanatban dolgozók százai fognak ugyanis egyszerre fölállni, és másik céghez „igazolni” – mondta a Népszavának László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

Amíg ugyanis a munkaidőkeret nem jár le, a dolgozók nem tudnak váltani. Ha előbb kilépnének a cégtől, a jelenlegi szabályozás értelmében vissza kellene fizetniük a termeléskiesések során felhalmozódott ledolgozatlan órák ellenértékét. A munkaidőkeretek végén azonban ezeket a mínuszórákat le kell nullázniuk a cégeknek, így akkor a dolgozók is munkahelyet tudnak váltani.  

A tőkeerősebb cégek ezért is hajlanak most jobban a nagyobb, akár kétszámjegyű béremelésekre, és a cafeteria-jutattások növelésére. Sok helyen már most 12,5-18,7 százalék közötti béremelésről szóló megállapodást írtak alá, a cafeteria-keretek pedig évi 100-200 ezer forinttal bővülnek.