Így kell kiszámolni a nyugdíjat 2026-ban - Mutatjuk a lépéseket

Farkas András nyugdíjszakértő a legújabb hírlevelében azzal foglalkozik, hogy hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét 2026-ban. Mint írja, akit a 2026-os nyugdíjmegállapítás közvetlenül - már vagy még - nem érint, annak is érdemes legalább az alábbi lényegi összefüggésekkel tisztában lennie. Aki 2026. január 1. és december 31. között tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát, vagy jövőre teljesíti a nők kedvezményes nyugdíja kettős időfeltételét, az a következő módon tudja 9 fő lépésben kiszámolni a nyugdíját:

1. lépés

A teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít).

Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke (például 30 évhez 68%, 40 évhez 80%, 45 évhez 90% a szorzó mértéke), amelynek a 8. lépésben lesz meghatározó szerepe.

2. lépés

Az átlagszámítási időszakban - az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban - szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "járuléktalanítani" kell.

3. lépés

Az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint "adótlanítani" kell.

4. lépés

A járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre vonatkozó - jövőre 2026. március végén közzéteendő, a 2025-ös mértéknél várhatóan 10,0%-kal magasabb  -  valorizációs szorzókkal meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát jövőre a 2026-ban és a 2025-ben szerzett kereseteket).

5. lépés

Az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal).

6. lépés

Az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó "életpálya" átlagkeresetet.

7. lépés

Ezt az életpálya átlagkeresetet szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó életpálya átlagkereset 2-6. pontokban említett módon kiszámított összege meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni (372.001 Ft - 421.000 Ft közötti sávot 90%-os mértékben, a 421 ezer forint fölötti részt 80%-os mértékben).

8. lépés

A 2-7. pontokban említett módon kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált életpálya átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét.

9. lépés

A nyugdíj 1-8. pontokban említett módon kiszámított összegét - ha valaki erre jogosultságot szerzett - meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét.

Nyugdíjbónusz csak a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése után szerezhető, a nők kedvezményes nyugdíja igénylése esetén ilyen nyugdíjnövelésre nincs mód. A nyugdíjbónusz a korhatár betöltése után szerzett minden 30 nap szolgálati idő után a nyugdíj fél százaléka.

fotó: unsplash