Íme, a globális távmunka kockázatai - Az időeltolódástól az elszigetelődésig

A Gartner elemzése szerint az év végére a szellemi tevékenységet végző munkavállalók 51 százaléka fog otthonról dolgozni világszerte – a 2019-es 27 százalékhoz képest.

A távolról dolgozók a világ alkalmazottainak 32 százalékát teszik majd ki az év végére, a pandémia előtti 17 százalékhoz képest.

„A pandémia okozta drámai gyorsaságú digitalizáció a távmunka forradalmát és az információs technológiai szektor munkaerejének globalizálódását is elhozta. A tehetséges munkaerő hiányának enyhítése érdekében hatalmas tőkével és erőforrásokkal jelentek meg a közép-kelet európai munkaerőpiacon azok a nyugat-európai és tengerentúli cégek is, amelyek korábban bizalmatlanul álltak a távmunkához” – számol be tapasztalatairól Borzák Péter, az INSPYRE ügyvezető igazgatója.

A cég évek óta partnere különböző méretű amerikai cégeknek, startup-tól a Fortune 500 méretig. Borzák Péter hozzáteszi: a csábítóan kimagasló fizetés mellé azonban sok hátrány is társulhat. A globálissá váló távmunka az emberi kapcsolatok és a kötetlen kapcsolatépítés lehetőségének hiánya miatt hosszú távon növeli az elszigetelődés és a kiégés kockázatát.

„Az egyik legnagyobb kihívás az időeltolódás. A tengerentúlhoz képest legalább 6 órás időeltolódáshoz hozzáadódik, hogy az Egyesült Államokon belül is több távoli pozíció van, így nem ritka az akár 8 órás eltérés egy-egy csapaton belül. Ezt az amerikai cégek általában csúsztatott törzsidő alkalmazásával igyekeznek ellensúlyozni, így az európai alkalmazottaknak a 9-17 helyett 11-19 a törzsidő. Ám ez a plusz értekezletekkel kiegészítve akár 21-22 óráig is eltart. A munkakultúra, a felmondási idő és a szabadságolások menete is teljesen eltér a magyar munkavállalók által megszokottól, így sokaknak meglepetést jelenthet” – összegez Borzák Péter. 

Az összkép mégis rendkívül pozitív: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaerőpiac globalizálódásával mindenki nyer. A tendencia a pandémia enyhülésével nemhogy csökkenni, de a megszerzett tapasztalatok, a kialakult bizalom és a bevált rutinok mellett stabilizálódni fog.

A stanfordi egyetem professzora, Nicholas Bloom friss, úttörő tanulmánya szerint heti egy home office esetében már 13 százalékos produktivitásjavulás mérhető, a cégek pedig a távmunkának köszönhetően akár 2,7 százalékos átlagnövekedést is tapasztalhatnak a termelésben.