Jógával is fejleszthető az érzelmi intelligencia

Sokáig azt gondolták a kutatók, hogy a siker fokmérője csak az intelligencia - fogalmazott a HR Portálnak Séllei Beatrix, aki szerint mára már világossá vált, hogy az intellektuális teljesítmény nem minden. Az érzelmi intelligenciát vizsgáló tanulmányok sorozata bizonyítja, hogy sikereinknek mindössze 20 százaléka vezethető vissza a hagyományos értelemben vett intelligenciára. A fennmaradó 80 százalék sokkal inkább a "puha tényezőkön" múlik.

Ez az a képesség, hogy felismerjük és megnevezzük a saját és mások érzéseit, de az érzelmi intelligencia segíthet abban is, hogy ezt a tudást képesek vagyunk alkalmazni, valamint az érzelmeinket szabályozni. - Természetesen nem mindenki egyformán rendelkezik az érzelmi intelligencia képességével, jelentős különbségek lehetnek egyes emberek között. Míg az intelligencia nehezen fejleszthető, addig az érzelmi intelligenciáról kiderült, hogy emelhető a szintje - mondta a szakember.

Szemléletváltozás tréningek helyett

Hozzátette: az érzelmi intelligenciának több eszköze is van, az önismeret fejlesztésétől kezdve a különböző tréningprogramokon át, amelyek bizonyos részképességekre fókuszálnak. Tudjuk azonban magunkról, hogy az ismereteink egy-egy tárgykörről még közel sem garantálják, hogy aztán alkalmazni is tudjuk a tanultakat. - Hiába megyünk el egy dühkezelési tréningre, ha az ott elsajátítottakat nem próbáljuk meg átültetni a gyakorlatba vagy akadályokba ütközünk a megvalósítás során. Szépen lassan abba is hagyjuk a kísérletezést, és minden megy tovább, ahogy addig - fogalmazta meg kételyeit a pszichológus, aki szerint hosszú távú és eredményes változást úgy lehet leginkább elérni, hogy az emberek szemléletét próbáljuk megváltoztatni. Ennek a változásnak az érzelmi intelligencia fő területeire kell kiterjednie, amelyek a munkahelyi környezetben az önismeret, az önszabályozás, a motiváció, az empátia és a szociális képességek.

- Tulajdonképpen az érzelmi intelligencia az élet minden területét áthatja, és az érzelmileg tudatosan élt élet már-már egyfajta életfilozófiának is tekinthető, amelyben holisztikusan szemléljük a dolgokat, amelyekkel találkozunk - magyarázta Séllei Beatrix. Mint mondta, ez a tudatos, önmagunkra és másokra is figyelő életfilozófia nagymértékben hasonlít a jóga által képviselt filozófiához, amely a harmóniára és a belső békére törekszik, összekötve ezt légző és testtartási gyakorlatokkal.

A jóga célja tulajdonképpen a tudatosság és a spirituális növekedés; ennek gyakorlásával elsajátítjuk a filozófiáját is, és az által az egész személyiségünk megváltozhat, a fizikai szinttől kezdve, a gondolkodásunkon át, az érzelmeinkig - fejtette ki Séllei Beatrix egy indiai kutatás tapasztalataira utalva. A kutatás kimutatta, hogy hónapok alatt növekedést lehet elérni az érzelmi intelligencia kvóciensben, ha rendszeresen jógázunk, ezzel növeljük a tudatosságunkat, illetve beépítjük a jóga gondolati elemeit az életünkbe.

Az érzelmek helye a döntésekben

A keleti életfilozófia vallja, hogy az érzelmeknek helyük van a mindennapokban, és fontosak például döntések meghozatalakor vagy a munkahelyi, akár a vezetői teljesítményekben. Mindezekben akkor leszünk jók, ha a személyiségünk minden része, azaz az értelem, az akarat, az érzelem és a tudatosság egy egységként, integráltan és kiegyensúlyozottan vesz részt a döntésekben. - Ha ez a nyugalom megvan, akkor dinamikusabbak és hatékonyabbak a cselekedeteink is. Ezt a fajta harmóniát segíthet elérni a jóga - hangsúlyozta a pszichológus.

A jóga gyakorlása több szinten történhet, és több iskola is létezik. Meg kell találnunk a hozzánk leginkább illeszkedő stílust, mert szinte mindegyik esetben elmondható, hogy az első időkben a testi gyakorlásra fordítjuk a legtöbb figyelmet, csak ezután tanuljuk meg a légzést és érjük el lassan a belső békét, a személyiségünk fejlődését.

- Az érzelmi intelligencia fejlesztése és a jóga gyakorlása, ha a végső hatást tekintjük, nagyon hasonló. Mindkettővel megtanuljuk kezelni az érzelmi fertőzéseket és elkerülni vagy leküzdeni a negatív érzelmeket, végső soron szabályozni a gondolatokat és érzéseket. Ha erre képesek vagyunk, akkor nem csak az önszabályozásunk fejlődik, hanem az öntudatosságunk is, és ennek alapján az empátiánk, mely utóbbi az érzelmileg intelligens viselkedés kulcsa is egyben - fejtette ki a szakember.

Megváltozott érzelmi élet, pozitívabb világkép

A jóga a spirituális növekedés által változást generál, ugyanis a spirituális növekedéshez - akár szervezeti vagy munkahelyi szinten - nem feltétlenül szükséges a vallás, olyan értelemben, ahogy ezt sokan gondolják. A jóga gyakorlóiban olyan képességek fejlődnek ki, mint a kooperativitás és az altruizmus. A gyakorlókban kialakul egyfajta kiegyensúlyozott világkép, ezzel együtt egymás meghallgatásának a képessége. A jógázók nagy része ritkán önző, inkább nyitott, megbízható és az emberektől a legjobbat várja.

Amennyiben egy munkáltató szempontjából nézzük ezt a jelenséget, az ilyen jellemzőkkel bíró munkavállalók etikusak, jelentősnek tartják a munkájukat, pozitív munkakapcsolatokat keresnek, kiegyensúlyozzák a munkahelyi és magánéleti szerepeiket.

Mindez hatékonyabb teljesítmény formájában is megjelenik. Ezt a hatást már a meditáció esetében is kimutatták, ami kicsit másabb formában, de szintén a légzés kontrollálásán keresztül az elme megnyugtatására szolgál. Ma már nem is tűnik olyan nagy paradoxonnak, hogy ezek a filozófiai elképzelések konkrét teljesítménybe fordíthatók át. A jóga gyakorlásával javul az egyéni életminőség, a jógázó könnyedén észreveszi az új lehetőségeket. Mindez pedig akár a szervezeti teljesítményben is manifesztálódhat. Séllei Beatrix elmondása szerint a kulcs abban rejlik, hogy a jóga filozófiáját és gyakorlását a mindennapi életünkbe integráljuk.

A téma feldolgozásában a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársai voltak a szerző segítségére.