Kiégés, másodállások, agresszió? Megszólalt a vezető, miután pécsi ápolók ájulásig vertek egy beteget

A 24.hu cikke alapján megszólalt Dr. Kanizsai Péter László, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sürgősségi Klinikájának vezetője, miután a Baranya Vármegyei Főügyészség közölte: bíróság elé állítanak négy ápolót, akik a vád szerint tavaly novemberben többször is bántalmaztak egy ittas beteget a klinika detoxikáló helyiségében.

A főügyészség szerint a sértettet korábban fejsérüléssel szállították a sürgősségi osztályra, majd ittas állapota miatt a detoxikálóba helyezték. A férfi kiabált, szidalmazta az ápolókat és többször az ajtót is ököllel ütötte. A vád szerint ezt követően a négy ápoló hol együtt, hol felváltva többször bement hozzá, ököllel és tenyérrel ütötték a fejét és az arcát, megrúgták, egyikük a kabátját a fejére húzta, egy másik pedig le is köpte. A férfi a bántalmazás során három alkalommal elvesztette az eszméletét.

Az ügyészség folytatólagosan elkövetett, közfeladatot ellátó személy eljárásában csoportosan elkövetett bántalmazás és más bűncselekmény miatt emelt vádat a négy vádlott ellen. Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztést és az egészségügyi foglalkozás gyakorlásától való eltiltást indítványozta.

„A kamera buktatta le őket”

Facebook-bejegyzésében Dr. Kanizsai Péter László úgy fogalmazott: arra, ami történt, „igazán nincsenek szavak”, és épeszű magyarázat sem létezik.

Mint írta, a kamerafelvételek leplezték le az elkövetőket, a látottak pedig nemcsak őt, hanem szinte az egész osztályt sokkolták.

Nehéz szavakba önteni, hogy mennyire fagytunk le látva a felvételeket

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a történtek annyira megviselték, hogy felajánlotta lemondását a Klinikai Központ vezetésének, amely azonban ezt nem fogadta el.

Kiégés és másodállások is szóba kerültek

Az osztályvezető szerint érdemes feltenni a kérdést, mi vezethetett odáig, hogy egészségügyi dolgozók ilyen súlyos erőszakot kövessenek el.

Felvetette, hogy ebben szerepet játszhatott a közbeszéd romló állapota, a következmények hiánya, a kiégés, illetve az is, hogy az egészségügyben dolgozók közül sokan másodállást vállalnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy a válasz szerinte továbbra sem egyértelmű.

„Lehet boncolgatni – és talán nem is árt –, hogy mi vezetett ide. A közbeszéd, a következmények nélküliség, a kiégés, az, hogy majd minden kollégám másodállást kénytelen vállalni? Vagy ezek kombinációja? A válasz még így is várat magára” – írta.

Vezetőként is felelősséget érez

Dr. Kanizsai Péter László azt is hangsúlyozta, vezetőként saját felelősségét is látja abban, hogy nem ismerte fel időben a mélyen rejlő frusztrációt és agressziót, illetve nem sikerült ezek ellen eleget tenni.

Elmondása szerintaz eset óta szakemberek segítségével agressziókezelési képzést szerveztek a munkatársaknak, amelyen szinte minden dolgozó részt vett, és amelyről pozitív visszajelzések érkeztek.

A bizalom helyreállítása a cél

Az osztályvezető szerint a történtek súlyosan megrendíthették a betegek bizalmát a sürgősségi ellátásban, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem jellemző a sürgősségi osztályokon dolgozók többségére.

Mint írta, kollégái döntő többsége elhivatott és magas szakmai színvonalon végzi a munkáját, ezért azt szeretné, ha senki sem félne a sürgősségi ellátástól. Bejegyzése végén arra kérte azokat, akik nem megfelelő ellátást tapasztaltak vagy javaslatuk van a rendszer fejlesztésére, hogy keressék meg őt.

A sürgősségi ellátásban dolgozók munkáját nemcsak a szakmai kihívások, hanem a folyamatos érzelmi és fizikai terhelés is próbára teszi. Arról, hogyan lehet hosszú távon feldolgozni a traumákat, mit jelent a kiégés veszélye egy életmentő szakmában, és mi tartja mégis pályán azokat, akik ezt választották, korábban Székely Benke László mentőtiszt beszélt a HR Portálnak.

kép: magnific