Kiknek segített a munkahelyvédelmi akció?

Pár hete Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyaránt nyilatkozott a munkahelyvédelmi akcióterv eddigi sikereit illetően. Az Orbán Viktor által tavaly júliusban bejelentett, 300 milliárdos költségvetési fedezetet igénylő program célja különféle kedvezmények révén a munkahelyek megőrzése, illetve a foglalkoztatás elősegítése a hátrányosabb munkaerőpiaci helyzetben lévő csoportok esetében.

Varga Mihály szerint eddig a szakképzetlenek körében 196 700 főnél, a 25 év alattiaknál 95 300 fő, a kismamáknál 22 800 fő, a tartósan munkanélküliek esetében pedig havi átlag 4400 fő esetén érvényesítettek kedvezményeket. Bár a számadatok alapján egyértelműen a szakképzetlenek körében tűnik a legnagyobb sikernek az akcióterv, ez a létszám egyaránt tartalmazza a munkahely-megőrzés, illetve a foglalkoztatás-bővítése esetén bekövetkezett érvényesítéseket. Ha azonban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regisztrált álláskeresőkre vonatkozó statisztikáját kezdjük böngészni, jobban látszik, mely érintett munkavállalói csoportnak segítette jobban az elhelyezkedését a program.

A következőkben a 25 év alatti, az 55 év feletti, a szakképzetlen és a tartósan munkanélküli regisztrált álláskeresőkre fókuszálunk. Utóbbiak esetében mellesleg eltér a statisztikai fogalom a munkahelyvédelmi akcióterv keretében "tartós"-nak aposztrofált munkanélküliektől. Míg utóbbi ugyanis a megelőző 9 hónapon belül hat havi munkanélküliséget tekint a fokmérőnek, addig az NFSZ adatsora az éven túli állástalanokat sorolja ebbe a kategóriába.

Az idei júniusi adatokat a program életbe lépésének dátumához, vagyis januárhoz viszonyítjuk. Ha a korábbi évekre visszamenőleg is megnézzük az ekkor bekövetkezett változásokat, ezzel az első félévben a munkaerőpiacon eleve bekövetkező folyamatokat kiszűrjük, és az átlagtól való idei évi eltérés árulkodik majd az akcióterv sikeréről, vagy épp sikertelenségéről.

A számítások alapján tehát az látszik, hogy az elhelyezkedésben legnagyobb mértékben az 55 év felettieket segítette a munkahelyvédelmi akcióterv, hiszen míg a korábbi években az első 6 hónapban még a 8 százalékot sem érte el a létszámcsökkenés mértéke, idén ez kicsivel még a 16 százalékot is meghaladja. Rajtuk kívül még a 25 év alattiak körében figyelhető meg a korábbi évek trendjéből látványosabban kiugró idei csökkenés, hiszen míg 2011-ben 20, tavaly 17 százalékos volt a csökkenés mértéke, idén ez már a 23,4 százalékot érte el. Ezzel szemben a tartósan munkanélküliek körében mindössze 7,7 százalékos létszámcsökkenés következett be idén, miközben tavaly előtt a 15 százalékos mínuszt is elérte ez az arány.

Bár azt nem lehet tudni, hogy az ideinél nagyobb volumenű közmunkaprogramok milyen mértékben szívtak fel többlet munkaerőt a megelőző évekhez képest, az elmúlt évek trendjét nézve, még ennek tükrében is kijelenthető, hogy a legtöbbet az 55 évnél idősebb munkanélkülieket segítette a kormány. Mivel azonban a közfoglalkoztatásban meghirdetett munkalehetőségek jellemzően a szakképzetlen állástalanoknak jelentenek alternatívát, feltételezhetően ebben a munkaerőpiaci csoportban befolyásolja legjobban a számításunkat az állami munkahelyteremtés.