"Ember a gépben" botrány: olcsó munkaerővel pótolták a mesterséges intelligenciát egy cégnél

A 2018-ban alapított Nate startup azt hirdette, hogy a mesterséges intelligenciának köszönhetően egyetlen gombnyomással segít a felhasználóknak bármelyik e-kereskedelmi weboldalról terméket vásárolni, így egyfajta „univerzális vásárlóeszközként” működik. A cég több tízmillió dolláros tőkét szerzett, köztük egy 38 millió dolláros befektetési kört - írja a Finextra.

Az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) szerint a cég kimerítette a tőkéjét, és 2023 elején kénytelen volt eladni az eszközeit, ami a befektetőknek „csaknem teljes veszteséget” jelentett.

A Nate volt vezérigazgatója, Albert Saniger ellen most vádat emeltek a New York déli kerületi ügyészségén, mivel a vád szerint megtévesztette a befektetőket. Akár 20 év börtönbüntetést is kaphat. 

Ez az eset egy klasszikus példája annak, amikor egy startup felülígéri a technológiáját, hogy tőkét vonzzon be.

A Nate azt állította, hogy egy saját fejlesztésű mesterséges intelligenciával dolgozik, de a valóságban a rendszer nem volt automatizált – manuálisan dolgozó emberek hajtották végre a vásárlásokat. Ez a hamis kép segítette hozzá a céget óriási befektetésekhez, de mivel nem volt fenntartható a modell, a cég pénzügyileg összeomlott. 

Az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) szerint Saniger azzal reklámozta a Nate AI-technológiáját a befektetők felé, hogy az alkalmazás „képes emberi beavatkozás nélkül online tranzakciókat lebonyolítani”, kivéve néhány „speciális esetben”. Valójában – állítja a DoJ – a Nate nem használt mesterséges intelligenciát az online fizetési folyamat önálló lebonyolítására. Bár Saniger vásárolt AI-technológiát egy külső cégtől, és felvett egy adatelemző csapatot a fejlesztéshez, a technológia soha nem érte el azt a szintet, hogy megbízhatóan végig tudjon vinni online vásárlásokat. Sőt, „az alkalmazás tényleges automatizálási aránya gyakorlatilag nulla százalék volt.”

Saniger azzal is vádolható, hogy ezt nemcsak a befektetők, hanem a legtöbb alkalmazott elől is eltitkolta. A valóságban a Nate több száz külsős szerződéses munkavállalóra – ún. „vásárlási asszisztensekre” – támaszkodott, akik a Fülöp-szigeteken egy call centerből kézzel bonyolították le az alkalmazáson keresztüli vásárlásokat.

Ez az eset egy klasszikus példája a technológiai világban előforduló „AI-washing” jelenségnek, amikor egy cég valótlanul állítja magáról, hogy mesterséges intelligenciát használ, miközben valójában emberi munkaerő végzi a feladatokat a háttérben.

Így próbálják átverni a HR-eseket a jelentkezők - "ez új szintje a trükközésnek"

kép: freepik