"Legális droghasználat" a munkában

A recept nélkül kapható és az orvos által felírt gyógyszereknek komoly munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi következményei lehetnek. A munkáltatók kezdenek tisztában lenni ezzel a problémával.

Bevetésen a foglalkozás-egészségügyi szakember

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény elrendeli, hogy minden munkáltató valamennyi munkavállalója számára köteles foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást biztosítani. Így tesznek a banki szektortól kezdve a gyógyszerforgalmazó és -gyártó vállalatokig mérettől és területtől függetlenül - mondta el a HR Portal érdeklődésére Dr. Nagy Judit, a Budai Egészségközpont orvosigazgatója. Az elektronikai, ipari vállalatok dolgozói balesetveszélynek, kémiai, fizikai kóroki tényezőknek vannak kitéve és a foglalkozás- egészségügyi szolgálatnak ezen munkakörülményeket kell felismernie.

A szakember munkáltatókkal együttműködve felméri a munkavállalók egészségét, ezen tényezők figyelembe vételével javítja azt. Sokan a számítógép mellől, irodai munkából érkeznek hozzájuk - tette hozzá az igazgatónő. Az egészségközponthoz forduló vállalatok alkalmazottainak körében előforduló leggyakoribb betegségek a magas vérnyomás, az ülő- és állómunka következtében kialakult mozgásszervi megbetegedések, szemészeti problémák, illetve anyagcsere-zavarok. Ez utóbbi a cukorbetegséget, a magas koleszterin szintet jelenti.

Vigyázz, lépcső!

A munkavédelmi törvény előírja, hogy a dolgozónak rendszeresen részt kell vennie munkaköri alkalmassági vizsgálatokon. Ennek eredményeképpen a munkavállalónak oda kell figyelnie az életmódjára, amely akár gyökeres változtatással is járhat: a dohányzás teljes, vagy részleges mellőzése, diéta, gyógytorna végzése stb. A munkáltató felé is megfogalmazódnak bizonyos elvárások: például, hogy ne alkalmazza a munkavállalót több műszakban, bizonyos betegségek ismeretében, vagy magasban munkát végezve, ha az alapbetegség vagy annak kezelése, vagy éppen ennek hiánya folytán megszédülhet.

Igen gyakran fordulnak különböző munkaterületen dolgozók az egészségügyi centrumhoz magas vérnyomással, ilyenkor a vérnyomás megfelelő beállításáig a szakember pl. a balesetveszélyes, magasban végzett munkától a munkavállalót eltanácsolja, táppénzre küldi vagy áthelyezését kéri.

A szakember úgy látja, a munkáltatók egyre inkább tisztában vannak ezen betegségekre szedett gyógyszerek munkavégzésre gyakorolt hatásaival, a munkavállalók viszont kevésbé. A foglalkozás-egészségügyi szakember figyelme kiterjed a munka megszervezésére is, és ha úgy ítéli meg, hogy a dolgozó a gyógyszerszedés mellett nem tudja ellátni az adott munkakör feladatait, akkor azt javasolja, hogy ne dolgozzon tovább abban, és ha szükséges, munkahelyi rehabilitációra küldi. A munkavédelem tehát beszivárog a rendelőbe, hiszen az orvosnak azt is mérlegelnie kell, a dolgozó munkája mellett milyen gyógyszert szedhet.

"Legális droghasználat" a munkában

Szerencsére a foglalkozás-egészségügyi szakemberek felismerték, hogy a gyógyszerszedés komoly hatással van a munkavégzésre, ám számos helyen nem tulajdonítanak neki nagy jelentőséget. Nézzünk néhány "gyanútlan" készítményt:

Az allergia ellen nagyon sok dolgozó szed valamilyen orvos által felírt, vagy nem vényköteles gyógyszert. Sokan azonban nincsenek tisztában ezen készítmények káros mellékhatásaival, például a szédüléssel vagy álmossággal, csökkenő koncentráció készséggel, romló figyelemmel, amelyek nemcsak őket, de a környezetükben lévőket is veszélybe sodorhatják.

Ugyancsak komoly problémákat okozhatnak a munkavégzésben a sokak által szedett vérnyomáscsökkentők, amelyek szédülést és fáradtságérzést idézhetnek elő.

Az inzulin kezelésre szintén oda kell figyelni, különösen egyes munkakörökben. A több műszakban dolgozó cukorbetegeknek például gondot okozhat az étkezési és alvási idő, a napi ritmusának felborulása, állandó változása, ezért több műszakban való foglalkoztatásuk nem javasolt.

Az öngyógyítás veszélyei

A páciensek gyakran a saját kezükbe veszik a gyógyításukat, amely néha túlzott alkoholfogyasztásban is megnyilvánulhat. Ez az úgynevezett öngyógyítás súlyosan befolyásolja a munkaképességet és a biztonságos munkavégzést. A szakembereknek ezért fel kellene világosítaniuk a betegeket, hogy melyek a számukra releváns mellékhatások. Emellett nagyon fontos szerep jut a folyamatos orvosi felügyeletnek.

Egyes, recept nélkül kapható gyógyszerek is kockázatot jelenthetnek munkavégzésünkre: például álmosító hatásuk van, ráadásul sokan nem olvassák el alaposan a használati utasítást és nem veszik észre, hogy kerülendő az alkoholfogyasztás.
Számos mindennapi gyógyszer esetében nehéz megjósolni, hogy hogyan, mikor és mennyi ideig befolyásolják a járművezetési képességet. A hatások nemcsak a gyógyszerszedés körülményeitől függenek, a páciens pszichológiai és fizikai adottságai is befolyásolják őket. Ismertek olyan gyógyszerek, amelyek bágyadtságot, szédülést, koncentrációs nehézségeket, ingerültséget, agresszivitást, émelygést válthatnak ki.

Önmagára veszélyes

A munkavédelmi törvény alapján az alkalmazott csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A dolgozó köteles kollégáival együttműködni és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
A szenvedélybetegek sorsa mindezek alapján elég gyorsan eldől, hiszen az alkalmassági vizsgálaton az orvos megítéli, hogy a fenti feltételek teljesülnek-e.
- Alkoholbetegek, szenvedélybetegek nagyon ritkán kerülnek a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra. Ez abból is fakad, hogy nem vallják be ezt. A szenvedélybetegségek egyébként gyógyíthatók, ám magas a visszaesés gyakorisága - mondta Dr. Nagy Judit.

A foglalkozás-egészségügyi orvos felméri, egyénileg értékeli a gépjárművezetéshez szükséges egészségügyi alkalmasságot is. Speciális teendők szükségesek pl. az epilepsziás betegek gépjármű vezetői alkalmasságának elbírálásánál.

Gyakori problémaként merül fel a veszélyes helyen, anyaggal dolgozó kismamák sorsa is. Sokan nem merik bevállalni áldott állapotukat, mert akkor azonnal abba kellene hagyniuk a munkát - magyarázza az igazgatónő.

Hogy szól a jogszabály?

A munkavégzés személyi feltételeinek biztosítása során a munkáltató köteles arról gondoskodni, hogy csak olyan munkavállalót foglalkoztasson, aki egészségügyi szempontból a munkavégzésre alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal (Mvt. 49.§).

A munkaviszony létesítésekor már meglévő vagy később kialakuló ún. "természetes kórokú" endogén eredetű betegségek egy része nem eredményezi feltétlenül a munkakör betöltésére való egészségügyi alkalmatlanságot.

Gyimóthy Éva, HR Portal

Forrás: BME OMIKK "Munkavédelem - Ergonómia" c. folyóirata, 2006., X. szám