Meszelhetnek a presztízsállásoknak, érkezik a Z-generáció

Még mielőtt Molly Johnson-Jones 2015-ben végzett volna az Oxfordi Egyetemen, már érezte a szakmai nyomást, hogy “rangos" állást kapjon egy nagy presztízsű iparágban. Különösen a pénzügy, a tanácsadás, az orvostudomány vagy a jog valamelyik területén. Ezért került a diploma megszerzése után két évre a befektetési szektorba, bár valójában nem érezte teljesen megfelelőnek önmaga számára ezt az egészet.

Jonah Stillman, a GenGuru nevű tanácsadó cég társalapítója, aki a különböző generációk munkahelyi viselkedésével foglalkozik, úgy véli, az ilyen hagyományos iparágak valóban nagy presztízst jelentettek. Stillman maga is Z-generáció tagja, és azt mondja, hogy ez a hozzáállás már a felsőoktatásban jelen van, de sokan már jóval az egyetem előtt nyomást éreznek arra családtagjaik vagy a középiskolai pályaválasztási tanácsadók részéről, hogy a magas presztízsű pályák felé vegyék az irányt.

"Egyszerűen ezzel az elvárással nőttünk fel" - mondta a 24 éves Andrew Roth a BBC-nek, aki 2021-ben végzett a Tennessee állambeli Vanderbilt Egyetemen. "Amikor a Vanderbiltre kerültem, elég gyorsan magamévá tettem a 'minden út a pénzügyi szférába és a tanácsadási területre vezet’-hozzáállást. Magától értetődőnek éreztem ezt az utat. Hiszen mindenki arrafelé ment.” 

Az egyetemi légkörből, a kortársai részéről és az ezekben az iparágakban már befolyásos pozíciókat betöltő öregdiákok részéről is nyomás nehezedett rá, hogy ezt az utat kövesse.

Rengeteg Z-generációs fiatal - különösen azok, akik elit egyetemekre járnak - még mindig a magas elismertségű iparágakat választják. Sok frissdiplomás még mindig az egyenes, kitaposott, ám keskeny utat akarja járni.

Farage azonban azt is tapasztalja, hogy a Z-generáció tagjai közül sokan már úgy definiálják a presztízsállást, mint ami a saját életüket javítja. 

Ez magában foglalhat egy olyan pozíciót, amely lehetővé teszi a munkavállaló számára, hogy olyan életmódot éljen, amilyet szeretne - legyen szó vállalkozói tevékenységről, vagy egy olyan iparágban való munkáról, amely összhangban van az értékeivel és szenvedélyével. Esetleg egy olyan állásról, ami lehetővé teszi, hogy mellékállásban építse személyes márkáját. Farage maga is jó példa erre: miközben főállásban marketingigazgatóként dolgozik egy startup cégnél, ezzel párhuzamosan mellékállásban a Z-generáció tapasztalataira összpontosító futuristaként is tevékenykedik.

Az, hogy "tapasztalatot szerezhetsz az üzleti élet egy területén, és közben építhetsz valamit, amit szenvedélyesen szeretsz - számomra már ez a presztízs" - mondja.

Roth is elszakadt a(z el)várt pénzügyi és tanácsadói pályától, különösen, miután a Covid-19 beütött. A járvány során, mondja, egészen nyilvánvalóvá vált számára, hogy sok szervezetnek nehézséget okoz a fiatalok igényeinek meghallgatása és megértése. A diploma megszerzése után így inkább saját céget alapított.

A LinkedIn 2023 áprilisi, több mint 7000 globális munkavállalóról szóló, a BBC Worklife által áttekintett adatai szerint az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Németországban és Írországban a Z-generáció 64%-a már most fontosnak tartja, hogy olyan vállalatoknál dolgozzon, amelyek összhangban működnek az ő egyéni értékeikkel. Ezek a fiatal munkavállalók a munka és a magánélet egyensúlyát és a karrierépítést emelik ki a potenciális munkahelyek legfőbb vonzerejeként.

A Z-generáció megváltozott hozzáállásával, a vállalkozói szellem felértékelődésével és az értékközpontúság előtérbe kerülésével párhuzamosan a munkahelykeresési mechanizmusok és a lehetséges alternatív karrierutak is megváltoztak - mondja Josh Graff, a LinkedIn EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) és LATAM (Latin-Amerika) régióiért felelős ügyvezető igazgatója. 

Mivel egyre nő az internetes toborzás aránya, az emberek ma már sokkal több információhoz férnek hozzá, mint amikor több mint 20 évvel ezelőtt egy állásra jelentkeztek. Sokkal több pozícióra van sokkal nagyobb rálátásuk. Ez a változás pedig ráébreszti őket arra, hogy valójában a lehetőségek sokkal szélesebb skálája áll rendelkezésükre, mint azt korábban gondolták.

A most 30 éves Johnson-Jones a befektetési banki tevékenység területéről az egészsége érdekében távozott, és végül saját céget alapított: a Flexa Careers a rugalmas munkát biztosító cégeket listázza globálisan. 

Szerinte manapság sok, a Millenniál generációhoz tartozó fiatal is újraértelmezi a presztízspozíciókat, elsősorban azért, mert a rengeteget robotoltak a versenyképes ágazatokban, ahol aztán a földbe döngölték őket. 

“Valójában egyáltalán nem kell heti 60 órát dolgoznunk egy irodában valamilyen pozíció megszerzéséért vagy egy tisztességes fizetésért" - mondja. Annál is inkább, hiszen ennyi munka mellett idő sincs elkölteni a megkeresett pénzt…

Roth a maga részéről szintén úgy véli, hogy sok barátja, akik szintén a hagyományos presztízsútvonalakat választották a munkaerőpiacon, hozzá hasonlóan átgondolják a döntésüket. 

"Azt hiszem, sokan közülük valójában egy kicsit irigykedve néznek most rám, és azt mondják: “bárcsak én is valami hasonlót csináltam volna!”. Az emberek kezdenek ráébredni egy másfajta gondolkodásmód erejére. 

Fordította: Willin-Tóth Kornélia

Fotó: unsplash.com