Mi történt a magyar álláspiacon az első negyedévben? Fizetések, állások számokban
A foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességen belül 4 millió 696 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint 2022 I. negyedévében. A munkanélküliek száma 18 ezer fővel, 199 ezer főre nőtt. A potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő nagysága nem, de az összetétele változott. Csökkent a pótlólagos munkaerő iránti kereslet. A keresetek vásárlóereje a magas infláció miatt visszaesett - derül ki a KSH negyedéves elemzéséből.
A foglalkoztatotti létszám növekedését elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak körének 18 ezer fős bővülése eredményezte, de a külföldön dolgozók létszáma is 14 ezer fővel nőtt. A támogatott foglalkoztatásban közfoglalkoztatottként részt vevők száma viszont egy év alatt 10 ezer fővel, 68 ezerre csökkent - írják a KSH szakértői elemzésükben.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében nőtt a legnagyobb mértékben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája, több, mint 4 százalékponttal. A foglalkoztatottság csökkenése több vármegyét érintett, Vas és Tolna vármegyét a legnagyobb mértékben.A foglalkoztatottság szintje, Budapestet is megelőzve, Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, 79,9%, a legalacsonyabb pedig Somogy vármegyében, 68,0%.
Nőtt a munkanélküliség is
A munkanélküliek száma 2023 I. negyedévében átlagosan 199 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1% volt a 15–74 évesek körében. A munkanélküliek létszáma 18 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal emelkedett 2022 azonos időszakához képest. A munkanélküliségi ráta emelkedése a nőket valamelyest nagyobb mértékben érintette, a ráta értéke mindkét nem esetében 4,1% volt. Hogyan lehet az, hogy egyszerre nő a foglalkoztatás a munkanélküliség? A jelenség azzal magyarázható, hogy a gazdaságilag inaktívak csoportjából elindul egy átáramlás a gazdaságilag aktívak felé, azaz elkezdenek a gazdaságilag inaktívak állást keresni és ezzel a munkanélküliek táborát növelik.
A potenciális munkaerő-tartalék nem változott
A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak (részmunkaidősök), a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot. 2023 I. negyedévében átlagosan 299 ezer fő tartozott közéjük, csakúgy, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek, akik aktívan jelen vannak a munkaerőpiacon, egyre nagyobb részt képviselnek a tartalékban, míg az inaktívak aránya egyre kisebb. A potenciális munkaerő-tartalékba tartozók kétötöde az Észak-Alföld és az Észak-Magyarország régióban él, egyharmaduk legfeljebb alapfokú végzettségű, és további egyharmaduk érettségi nélküli szakmai végzettséggel rendelkezik. Azok nagy része, akiknek már volt munkatapasztalata, fizikai munkát végzett jellemzően a feldolgozó- és az építőiparban vagy közfoglalkoztatottként.
83 ezer üres álláshely vár betöltésre
Az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2023 I. negyedévének végén 83 ezer a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján. Ez az előző év azonos időszakához képest 4,3%-os csökkenés. 2020 óta először csökkent az üres álláshelyek száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legtöbb betöltésre váró munkahely a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások között volt, az összes üres álláshely csaknem negyede tartozott ide. A vezetői, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások, valamint a mezőgazdasági foglalkozások körében nőtt az üres álláshelyek száma, míg a többi foglalkozási főcsoportban csökkent.
A magas infláció miatt csökkentek a reálbérek
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2023 I. negyedévében 545 700 forintot ért el, ez nominálisan 10,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A bérnövekedés látszólagos megtorpanása annak tulajdonítható, hogy 2022 februárjában a honvédelemben és rendvédelemben kiosztott fegyverpénz jelentősen megemelte a bázis értékét. A fegyverpénz figyelembevétele nélkül a növekedés 16,1%-ra becsülhető.
2023-ban az előre ütemezett béremelések mértéke is elmaradt a tavalyitól, illetve a személyi jellegű kifizetésekre is ható költségvetési szigorítások a szektor rendszeres és nem rendszeres keresetátlagának növekedését is visszafogta.
A visszafogottabb nemzetgazdasági szintű bérnövekedés és a kimagasló infláció hatására a reálkeresetek jelentősen csökkentek, az I. negyedévben összességében 11,6%-kal. A fegyverpénz hatását figyelmen kívül hagyva a reálkereset csökkenése 7,4%-ra becsülhető.
A keresetek területi differenciáltsága továbbra is jelentős volt,a fővárosiak átlagfizetése több, mint 70%-kal haladta meg a legrosszabbul kereső Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, 11%-kal a második helyezett Győr-Moson-Sopron vármegyei és 22%-kal az országos átlagot. A területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok, foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai.
A keresetek minden vármegyében jelentősen nőttek, ezen belül a Győr-Moson-Sopron vármegyei növekedés kiemelkedő volt, a 20%-ot is meghaladta. Magas bérnövekedés jellemezte Komárom-Esztergom és Pest vármegyéket is, ahol szintén jelentős az iparban alkalmazásban állók aránya.
Uniós középmezőnyben a cégek “munkaerő-éhsége”
2023 I. negyedévében az Európai Unióban száz álláshelyre 2,8 betöltésre váró jutott. Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve a háztartások és a területen kívüli szervezetek tevékenységét). A legmagasabb pótlólagos munkaerő-kereslet Ausztriát, Belgiumot és Hollandiát jellemezte, míg a legalacsonyabb Bulgáriát, Spanyolországot, Lengyelországot és Romániát. Hazánkban az üres álláshelyek 2,6%-os aránya meghaladta az uniós tagállamok felének, ezen belül a szomszédos tagországok közül Románia, Szlovákia és Horvátország értékét.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk
Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk
- A külföldre folyósított ellátásokban részesülők száma országonként - grafikon 4 napja
- Ennyivel emelkedett a fizikai átlagórabér 2023 végére 5 napja
- Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés, a munkaerőpiac is megmozdult 1 hete
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 1 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 2 hete
- Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk? 2 hete
- 2000 forint az átlagos diákórabér, nyáron pedig újabb emelkedésre lehet számítani 3 hete
- Egyszerűsített foglalkoztatás 3 hete
- Az Egyesült Államokban a vártnál nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma 3 hete
- Várakozáson felül: 600 ezer forint az átlagkereset. Elindultak a bérek? 3 hete
- A kiküldetés a legelőnyösebb, avagy fontos tájékozódni a külföldi munkavállalás lehetőségeiről 3 hete