Minden diákot azonos jogok illetnek meg - ezt mostantól kormányrendelet szabályozza

Minden diákot azonos jogok illetnek meg

2013. augusztus 29.-től valóban igaz ez a kijelentés, hiszen az új tanév indulása előtt összhangba kerültek a diákok jogállásával kapcsolatos szabályozók.

Korábban több tízezer fiatal számára joghátrányt okozott a hallgatói jogviszony nem megfelelő szabályozása. Ennek eredményeképp sem a felsőoktatásban résztvevők alapképzés és mesterképzés közötti időszakra vonatkozó jogállása, sem a végzős, de továbbtanuló középiskolások jogviszonyának folytonossága nem volt megfelelően szabályozva. Például míg egy diák nyáron diákmunka keretében megkereshette például a tanszereinek árát, addig a két érintett csoport nem élhetett jogaival, mert a törvények szerint nem rendelkeztek "aktív" diák státusszal, így nem vállalhatott biztonságos és támogatott keretek között munkát a fiatalok számára ezt a lehetőséget egyedüli szervezetként nyújtó iskolaszövetkezetek keretében, és így nem szerezhetett munkahelyi tapasztalatot. A korábbi szabályozás még érthetetlenebbé válik, ha közben a "nem diák" diákok igénybe vehették a diákigazolványuk felmutatásával elérhető kedvezményeket. Azaz egyik esetben jogosultak voltak a kedvezményekre, a másik esetben nem.

A diák jogviszony érvénye és a fiatalok életére gyakorolt hatása kiemelt szerephez jut a végzős diákok esetében, hisz a korábbi rendelkezések szerint a hallgatói jogviszonya lejárt a végzős tanulónak, miután utolsó vizsgáját letette, bár diákigazolványa még érvényes az ezt követő időszakra is. Ez a problémakör főleg figyelmet érdemel egy kutatás eredményeinek fényében, mely szerint a nem továbbtanulókra közel 30 százalékos munkanélküliség vár, és közülük több mint a diákok felének nincs semmilyen munkatapasztalata.

Ezek a fiatalok eleget téve tanulmányi kötelezettségeiknek, az utolsó nyarukat legális tapasztalatszerzéssel tölthetnék, azonban az eddig érvényben lévő szabályozók megfosztották őket attól a lehetőségtől, hogy szervezett formában, biztonságban az iskolaszövetkezetek számára biztosított kedvezményeket élvezve ismerkedhessenek meg a munka világával.

Pedig van olyan megoldás Magyarországon (Európában sehol nincs ehhez fogható rendszer), ami hatékony segítséget tud adni a fiatalok számára ahhoz, hogy megszerezzék első munkatapasztalatukat és akár megtalálják első munkahelyüket is. (Az iskolaszövetkezetek volt tagjai közül 14 százalék ott találta meg első munkahelyét, ahol diákként dolgozott, szemben az országos 28 százalékot meghaladó 25 év alatti munkanélküliségi rátával, az iskolaszövetkezetben munkatapasztalatot szerzett fiatalok körében csupán 15,5 százalék a munkanélküliek aránya, ami az országos átlag közel fele).

A Hungarikumnak tekinthető, 2013-ban 30 éves fennállását ünneplő iskolaszövetkezeti szektor 2 érdekképviseletei szervezete e lehetőségeket és munkaerőpiacon elért gazdasági eredményeket szem előtt tartva vállalta fel, hogy felhívja a kormányzat figyelmét a korábbi jogszabály hiányosságaira, egyes hallgatói csoportok hátrányos megkülönböztetésére.

A fiatalok érdekében sikerült megnyerni a sajtó szinte egyhangú támogatását, a fiatalok szervezeteinek (HÖOK, NIT, VOSZ) együttműködését és az érdekképviseletek (MOSZ, SZTMSZ, MMOSZ) pártfogását, akikkel összefogva a DIÁKÉSZ és az ISZOSZ felvette a kapcsolatot az érintett szakpolitikusokkal, minisztériumokkal és hivatalokkal, e problémák megoldása érdekében.

Ennek a közel 1 éves folyamatnak, és a megkeresett vezetők nyitottságának, rugalmasságának, szakmai felkészültségének köszönhető, hogy e széles bázison nyugvó összefogás eredményeképp a 2013-as tanév úgy indulhat, hogy a kormány rendet tesz a diákok érdekében a jogszabályok között - olvasható a sajtóközleményben.

2013. augusztus 29-től kormányrendelet szabályozza a diákok jogviszonyával, annak érvényével és igazolásával kapcsolatos változásokat. A kormányrendelet innen tölthető le.

A leglényegesebb változások:

A hallgatói jogviszony diákigazolvánnyal igazolható.

A hallgatói jogviszony a végzősök esetében a diákigazolvány érvényességéig tart.