Módosul a Munka Törvénykönyve
A bérgarancia-rendszer megerősítését, valamint a fekete és szürke foglalkoztatás visszaszorítását szolgálja az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosítását célzó javaslat - mondta Csizmár Gábor államtitkár expozéjában kedden a parlamentben, az előterjesztés általános vitájának kezdetén.
Mint mondta, a törvényjavaslat egyik része az Alkotmánybírósági (Ab) döntésnek eleget téve megváltoztatná a szabadságok kiadási gyakorlatát. Hozzátette: törvényjavaslat alapján a teljes szabadság helyett a jövőben csak a rendes szabadság egynegyedét lehet a következő évre átvinni.
A munkaügyi államtitkár elmondta azt is, az Ab határozata két esetben tesz kivételt a szabadság adott évben történő kötelező felhasználása alól. Az egyik ilyen eset, amikor például az emberi élet kerülne veszélybe, a másik, ha a munkaadónak különleges gazdasági érdeke kívánja ezt - tette hozzá. Kiemelte azonban, hogy 2007-ben, átmeneti szabályként, június 30-ig ki lehet adni a felhalmozódott szabadságokat. Sem az Ab-határozat, sem a benyújtott törvényjavaslat nem eredményezheti azt, hogy bárkinek is elvesszen a szabadsága - jegyezte meg az államtitkár. Mint hangsúlyozta, a szabadság kiadásának kötelezettsége a munkáltatót terheli.
Csizmár Gábor közölte: a törvényjavaslat a munkaerő-kölcsönzést is érinti, a kormány ki kívánja zárni az alkalmi munkavállalás és a munkaerő-kölcsönzés egymásmellettiségét. Hozzátette: a jövőben a kölcsönbe vevő nyújthatja közvetlenül a munkavállalónak a természetbeni juttatásokat és a munkabért. Kiemelte azt is, hogy a javaslat könnyebbé teszi a munkavállaló egyenlő bérezéshez való jogának érvényesítését a munkaerő-kölcsönzés során.
Az államtitkár hangsúlyozta, miszerint a javaslat a fiktív munkáltató kiszűrésére törvényi védelmet vezet be. A javaslat szerint lehetővé válik egymás mellett a munkáltatót terhelő munkaügyi bírság, illetve a szabálysértési bírság alkalmazása is - tette hozzá.
Megemlítette, hogy a törvényjavaslat egyik fő célkitűzése az is, hogy erősítse a munkavállalónak a munkaviszonyra épülő jogait, fokozottan segítse elő bérbiztonságát. A javaslat ennek érdekében módosítja a Bérgarancia Alapról, a Munka törvénykönyvéről, a munkaügyi ellenőrzésről, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, továbbá az illetékekről szóló törvényt.
A munkaügyi államtitkár elmondta azt is, az Ab határozata két esetben tesz kivételt a szabadság adott évben történő kötelező felhasználása alól. Az egyik ilyen eset, amikor például az emberi élet kerülne veszélybe, a másik, ha a munkaadónak különleges gazdasági érdeke kívánja ezt - tette hozzá. Kiemelte azonban, hogy 2007-ben, átmeneti szabályként, június 30-ig ki lehet adni a felhalmozódott szabadságokat. Sem az Ab-határozat, sem a benyújtott törvényjavaslat nem eredményezheti azt, hogy bárkinek is elvesszen a szabadsága - jegyezte meg az államtitkár. Mint hangsúlyozta, a szabadság kiadásának kötelezettsége a munkáltatót terheli.
Csizmár Gábor közölte: a törvényjavaslat a munkaerő-kölcsönzést is érinti, a kormány ki kívánja zárni az alkalmi munkavállalás és a munkaerő-kölcsönzés egymásmellettiségét. Hozzátette: a jövőben a kölcsönbe vevő nyújthatja közvetlenül a munkavállalónak a természetbeni juttatásokat és a munkabért. Kiemelte azt is, hogy a javaslat könnyebbé teszi a munkavállaló egyenlő bérezéshez való jogának érvényesítését a munkaerő-kölcsönzés során.
Az államtitkár hangsúlyozta, miszerint a javaslat a fiktív munkáltató kiszűrésére törvényi védelmet vezet be. A javaslat szerint lehetővé válik egymás mellett a munkáltatót terhelő munkaügyi bírság, illetve a szabálysértési bírság alkalmazása is - tette hozzá.
Megemlítette, hogy a törvényjavaslat egyik fő célkitűzése az is, hogy erősítse a munkavállalónak a munkaviszonyra épülő jogait, fokozottan segítse elő bérbiztonságát. A javaslat ennek érdekében módosítja a Bérgarancia Alapról, a Munka törvénykönyvéről, a munkaügyi ellenőrzésről, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, továbbá az illetékekről szóló törvényt.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki kérdez: Deák Zsolt