Munkaerőpiaci kitekintés

A napokban a HR portálon jelent meg cikk az EU tagországok munkanélküliségi rátáiról. Most a közkedvelt EU célországok adatait vesszük nagyító alá azért, hogy kontextusba tudjuk helyezni a hazai adatokat.

A hazai munkaerőpiaci adatokban kismértékű elmozdulás volt tapasztalható 2022 decemberében. A munkanélküliségi ráta 3,9%-ra emelkedett. Az emelkedés június óta megfigyelhető, júniushoz képest 0,6% az emelkedés mértéke, ami nem kirívó az elmúlt évekhez képest. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási ráta stagnál (74,5% körül lebeg egy ideje), ami első hallásra paradoxnak tűnik. Ezt a látszólagos ellentétet az adja, hogy a foglalkozgatási ráta esetében a 15-64 éves, míg a munkanélküliségi ráta esetében a 15-74 éves korosztály az alapértelmezett korcsoport. Korcsoport- intervallumtól függetlenül, a magyar foglalkoztatási adatok tehát nem rosszak. 

Az üres álláshelyek arányában látszik némi megnyugvás, de valójában ott sem beszélhetünk mélypontról, tehát van még nyitott pozíció bőven, legalábbis ami a 3. negyedéves adatok alapján látható, azaz a munkaerő megtalálásában átütő megkönnyebbülés nem feltételezhető.

A magyar munkaerőpiaci folyamatok nagyjából összhangban vannak az EU munkaerőpiaci folyamataival. Ha rátekintünk a lenti grafikonra látható, hogy valamelyest csökken a betöltetlen álláshelyek száma, de nincs drasztikus bezuhanást, ugyanakkor tény, hogy a keresleti oldal szűkülget. Ez alól kivétel Ausztria, ahol a nyitott pozíciók aránya tovább növekszik. 

Ha a kínálati oldalt nézzük a munkanélküliségi ráták sem mozdulnak szignifikánsan, egy alacsony érték mellett stabilizálódtak. Olyan mint ha befagyott volna minden ( a bérszinteket leszámítva, mert az tartósan emelkedik idehaza), azaz nagyjából jó volt az a prognózisunk, amely szerint aki és ameddig teheti, kivár és nem épít le.

Ami viszont érdekesség, hogy a külföldi munkavállalási kedv, mintha kezdené reneszánszát élni. 

Nem egy szakmai fórumon, vagy rádiós interjúban hangzik el az az információ, hogy egyre több külföldi munkáltató toboroz többek között Magyarországon is úgy, hogy távmunkával, akár költözés nélkül dolgozhatnak külföldön, jóval komolyabb anyagi ellentételezésért cserébe. Másik információ, hogy külföldi munkavégzésre, kiköltözésre specializálódott Facebook-csoportok szinte think tank  jelleggel működnek és ontják magukból mind az álláslehetőségeket, mind a tapasztalatokon alapuló információkat. A célországok köre is bővülni látszik, mivel a már megszokott kedvelt célországok (Németország, Ausztria) között kezd felsorakozni Hollandia és Románia is (ez utóbbiak azért is kerültek fel a grafikonokra).

A fenti folyamat leginkább az osztrák statisztikákban tetten érhető. Az adatokat nézve egyértelműen látszik, hogy az ott dolgozó magyarok száma folyamatosan emelkedik és 2022 decemberében az utóbbi két év csúcsán van.

Forrás: sozialversicherung.at, HR Portal

A magyar munkaerőpiacról, tehát lassan szivárog el a munkaerő, bár óriás turbulencia nincs e téren, egyelőre. 

A keresetek vonatkozásában annyit érdemes megemlíteni, hogy a reálkeresetek 2022 novemberében 4,7%-al csökkentek úgy, hogy a bruttó medián kereset 17,6%-al emelkedett. 

Összegezve, tehát az látszik, hogy a pozíciók betöltése továbbra sem lesz könnyű. Ha a munkavállalók a reálkeresetük csökkenését még inkább külföldi munkavállalással igyekeznek megállítani, akkor még inkább nehéz lesz, mert euróban mért ellenajánlatokkal kell versenyezni.

Nyitókép: Mohamed Hassan képe a Pixabay -en.

További cikkeink a témában: A válság ellenére csökken a munkanélküliségtől való félelem

Valójában többen lehetnek a munkanélküliek, mint az a hivatalos adatokból látszik?