Szerző: Gál István
Megjelent: 2 éve

Elszáll-e a munkanélküliség Magyarországon?

Nagyjából mindenki azt próbálja találgatni, hogy a várható recesszió milyen hatással lesz a munkaerőpiacra és egymásnak ellentmondó hírek keringenek mind a sajtóban mind szakmai körökben. A tippek a teljes összeomlás, extrém magas munkanélküliség szcenáriótól az egészen bizakodó, néhány százalékpontos munkanélküliségi ráta emelkedéséig szórnak. Valójában senki nem tudja mi fog történni, így bárkinek lehet igaza. Ha recesszió lesz, lesz-e gyors visszapattanás? Meddig odázható el a létszámcsökkentés?

recesszio, elbocsátás, munkanélküliség-
images

Nézzük sorban azt, amit tudunk most, és amiből pro és kontra érvek sorakoztathatók fel:

A munkaerőpiaci számok mind Magyarországon, mind pedig külföldön még bíztatóak, de sokan azt gondolják, hogy a közelgő válság meghozza a munkaerőpiacon a fordulatot és újból a munkaadók kerülhetnek domináns helyzetbe. Ez egy fájdalmas fordulat lesz, és nem feltétlenül kell ezt várni, mert ez azt is jelenti, hogy azon munkáltatók lesznek könnyebb helyzetben, akik talpon maradtak, tehát aki ezt várja, valójában lehet, hogy saját munkaviszonyának végén fog ezzel a csodával találkozni.

Az első kérdés, hogy ha lesz recesszió, az mekkora lesz és meddig fog tartani? Ebben a folyamatban pillanatnyilag ott tartunk, hogy bődületes inflációs adatok érkeznek mindenhonnan, és mindenki igyekszik béremelésekkel tompítani a hatást. Ebben a folyamatban az ár-bér spirált kezdik emlegetni, de két dolgot szeretnék megjegyezni ezzel kapcsolatban: az inflációt nem csak a béremelések, sőt elsősorban nem az hajtja, hanem külső folyamatok, jelesül az energiaár, illetve az áruhiány. (Ezzel kapcsolatban ajánlom figyelmükbe Pogátsa Zoltán publikációit, elemzéseit, remekül levezeti, hogy miért). Onnantól kezdve, hogy javarészt az energiaár befolyásolja az inflációt, illetve az árupiacon a kínálati oldal beszűkülése, az alapkamat emelések pont ezért nem hatásosak: nem hatnak érdemben a forint árfolyamra, emiatt drágán jutunk energiához és így tovább. Mi köze ennek a munkaerőpiachoz? Az, hogy teljesen kiszámíthatatlan folyamatok zajlanak a jogalkotásban, az árfolyamokban, és az energiaárakban: pl. egy EU szintű bejelentés volatilissá tette az energia árát, azaz a munkáltatókra és a munkavállalókra rakódó teher nem prognosztizálható

Ha lesz válság, azt a munkaerőpiac látszólag - legalábbis a jelenlegi adatok alapján - rendkívül jó pozícióból várja: Magyarországon a munkanélküliségi ráta 3,5%, a foglalkoztatási ráta 74,6%, bár a becsült foglalkoztatottak száma júliusban kevesebb volt a júniusi értéknél. Ahhoz, hogy ezt az adatot kontextusba tudjuk helyezni nézzünk rá az üres álláshelyek számára magyar és a környező országok, valamint a kedvelt kivándorlási országok tekintetében.

üres állások száma


 Jól látható, hogy a vizsgált országokban az üres álláshelyek számai vagy stagnálnak, vagy kisebb-nagyobb mértékben emelkednek, ráadásul a munkanélküliségi rátájuk hasonló (Ausztria 4,6%, Németország 2,9%), így azt lehet mondani, hogy pillanatnyilag ezekben az országokban is inkább a pozíciók betöltése jelent gondot nem pedig a munkanélküliség.

Ha lesz elhúzódó, mély recesszió a külföldi vállalatok úgy is optimalizálhatják a költségeiket, hogy a termelésük egy részét más országba viszik át, vagy a helyi munkaerőt külföldi munkaerőre cserélik le. Ez történhet a munkaerő fizikailag külföldre történő csábításával, de történhet távmunkával is. Ez a tekintetben veszélyes, hogy még több embert kell majd visszacsábítani külföldről. 

A bizonytalan környezetre nem lehet sem építeni sem rombolni, és pillanatnyilag a helyzet ez. Nem tudjuk meddig tart a háború, nem tudjuk mikor, milyen intervencióval élnek a politikai szereplők és nem tudjuk, hogy a recesszióból lassú épülés, vagy a COVID utáni hasonló felpattanás lesz a piacokon. 

A pandémia végi gyors helyreállás során külön nehéz helyzetben voltak azok, akik a vírushelyzet elején egyből a létszámcsökkentés mellett döntöttek, mert szereztek egy olyan szeplőt a nevük mellé, amellyel a szűk munkaerőpiacon még nehezebb helyzetből toboroztak. A kérdés az, hogy ki mennyi tartalékkal rendelkezik, ki mennyi ideig képes akár veszteség árán is tartani a munkavállalókat.

Másfelől viszont, a pillanatnyilag még szűk munkaerőpiac hajtja felfelé a béreket, ami a sokkszerű energiaár-növekedéssel együtt veszélyes elegy, a fent említett tartalékokat sokkal gyorsabban égeti, viszont egy irányba hat: a kevésbé képzett fizikai munkaerő irányába. A magas energiaárak miatti lehetséges üzembezárások miatt ugyanis, a viszonylag nagy tömeget jelentő és könnyen betanítható munkát végzők létszámának csökkentése a valószínűbb.

Összefoglalva tehát nagy a bizonytalanság, a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet feszes, de ez könnyen és gyorsan változhat. Ezért látjuk azt, hogy egyik nap olvasunk egy cikket a rekord foglalkoztatásról a másik nap pedig soha nem látott várható munkanélküliségről. 

Egyre nagyobb a valószínűsége egy nagyobb válságnak, de nem tudjuk jön-e, mekkora lesz és meddig tart. Valószínűleg szűnnek meg majd munkahelyek, de pillanatnyilag a felszabaduló munkaerő lenne hova szivárogjon, bár a lokáció lehet probléma. A képzett, nyelveket beszélő munkavállalóknak a nemzetközi munkaerőpiacon bőven van lehetőség, és bár az energiahelyzet őket is sújtja, az eddigi hírek szerint erősebb védelmi mechanizmus kezd kialakulni (rezsiárak befagyasztása, klímabónusz), így ott talán kisebb lesz a vihar, ráadásul távmunkával ma már költözni sem kell feltétlenül. Végezetül, a vállalatok nem tudjuk meddig képesek egy várható fellendülésre várva elodázni a létszámcsökkentést.

 

  • 2025.02.28Vezetői Best Practice Fórum - Digitális transzformáció és az AGILE A Fórum célja: A Fórum célja a jó vezetői gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, illetve a hazai vezetési kultúra fejlesztése.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.11Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Szervező: BMEinfo button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.18Óbudai Egyetem Állásbörze A személyes találkozás az potenciális jelentkezőkkel az állásbörzén az egyik leghatékonyabban módszer, hiszen amíg egy önéletrajz csupán „vázlatos” formában nyújt a jelentkezőről képet, addig a személyes találkozás és beszélgetés által sokkal jobban bizonyíthatnak is a szakmai felkészültséggel kapcsolatban. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.27 recruiTECH konferencia A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mit kezdjen a HR a csapaton belüli láthatatlan küzdelmekkel?

HR Szubjektív rovatunkban Ligeti Kata, a Ford Közép- és Kelet-Európai Értékesítő Kft. HR SSC Igazgatója (EMEA) kérdez, miután válaszolt dr. Malik... Teljes cikk

Ez a 3 megatrend mozgatja a munkaerőpiacot

Az évtized végéig több mint 85 millió betöltetlen álláshely lesz világszerte, és ezt szinte minden cég megérzi majd. A legnagyobb kihívás tehát... Teljes cikk

A legjobb munkavállalók megtalálásának esélye gyakorlatilag nulla?

Bár egyre több a célzott program munkaerőtartalék elérésére és megmozgatására, a folyamat azonban mégis nehézkesen megy. Hiányzik a... Teljes cikk