Munkahelyeket teremt az új adórendszer

A két legnagyobb volumenű változás az adórendszerben az idén az, hogy 10 százalékra mérsékelték a társasági adót, és 16 százalék lett a személyi jövedelemadó. Nagy könnyebbség az általában 19 százalékos adókulcshoz képest, hogy a társasági adó 500 millió forintos adóalapig 10 százalék - mondta a HR Portálnak Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers Kft. cégtársa.

Ez azt jelenti, hogy a 9 százaléknyi összeg most a cégeknél marad. Az szja-val kapcsolatban a január 1-jétől érvényes változások a nettó jövedelemre gyakoroltak hatást. A kisebb adó többletmunkára serkentheti a munkavállalókat, a hangulat javításában van nagyon fontos szerepe. - Néhány éve készült a minisztérium számára egy tájékoztató anyag arról, mekkora az szja a környező országokban. Ebből az derült ki, hogy nálunk nagyon magas volt az szja és a társadalombiztosításhoz kapcsolódó kiadások összege is. Szlovákiában 19 százalék volt, Csehországban 15 százalék, de szuperbruttó alapra számolták, Romániában pedig 16 százalék. A befektetések szempontjából is kedvező, hogy nálunk is bekövetkezett a csökkenés - magyarázza Horváthné Szabó Beáta, a PwC igazgatója.

Az szja egységesen 16 százalékos kulcsa egyrészt úgy segíthet a cégeknek, hogy több pénzt hagy az emberek, azaz a potenciális vásárlók zsebében, másrészt pedig úgy, ha a nettó fizetések nőnek, az embereket alacsonyabb bruttó bérért is lehet alkalmazni. - Ugyanakkor az alacsonyabb adóterheléssel reményeink szerint az is lehetővé válhat, hogy egyes szektorokban legálissá változtassák az illegális foglalkoztatást - teszi hozzá.

Mi a helyzet a béren kívüli juttatásokkal?

Változtak az üdülési csekkekkel illetve a meleg étkezési utalványokkal, egyszóval a cafeteriával kapcsolatos előírások. Összevonták és egy adómérték alá helyezték a meleg és a hideg étkezési utalványokat. Ez el fogja tolni a meleg utalványok súlyát a szupermarketek felé: Lőcsei Tamás körülbelül 10-20 százalékos eltolódást jósol. A korábbi években sokan próbáltak a meleg étkezési utalványokból egyéb cikkeket vásárolni, amikor még tilos volt. A hatályos törvény rendelkezik arról, hogy bevezetik a rekreációs kártyát, a Széchenyi pihenőkártyát. A kártya gyakorlati alkalmazása még várat magára, tekintettel arra, hogy az erre vonatkozó kormányrendelet még nem jelent meg. Most még csak találgatni lehet, pontosan milyen termékekre és szolgáltatásokra lehet a kártyát felhasználni, és mikor lépnek életbe a változtatások. - A nyár környékére jó lenne, de Magyarország EU-elnöksége jelentős elfoglaltságot jelent, így ez is késedelmet szenvedhet. Az év második felében szerintem mindenképpen várható - mondja Lőcsei Tamás. Horváthné Szabó Beáta ehhez azt teszi hozzá, hogy a cégek általában egy évre állapítják meg a béreket és a hozzá kapcsolódó juttatásokat. Ha az év második felében bevezetik a Széchenyi pihenőkártyát, azon munkáltatók tudják azonnal alkalmazni, amelyeknél az üzleti év nem esik egybe a naptári évvel. A többiek valószínűleg 2012. január 1-jétől vezetik be.

Az egyes juttatások után eho-t kell fizetni, a béren kívüli juttatások viszont eho-mentesek. Vannak olyan juttatások, melyek összege, a minimálbér meghatározott százalékában korlátozott, és van olyan is, melyek elérhetik a minimálbér két és félszeresét, amely még hónapokra lebontva is jelentős összeg. Ide tartozik az előbb említetteken kívül például az iskolarendszerű képzés tandíja, valamint az önkéntes pénztári befektetések is. Kedvezményes kör szerint adózik - azaz nem kell utána 27 százalékos eho-t fizetni - az internet-előfizetés is, de csak havi 5 ezer forintig, aminek az az oka, hogy korábban sok visszaélés történt, ezért korlátozták az összeget.

Érdemes munkahelyet teremteni

Az új adórendszer jutalmazza a munkahelyteremtő beruházásokat, és a kedvezmény már egyetlen munkahely megteremtésével elérhető. Ha ez eszközbeszerzéssel párosul - ami akár egy laptop vásárlása is lehet -, akkor a cég adókedvezmény formájában visszakaphatja az új alkalmazott két évre vetített személyi költségét adókkal és járulékokkal együtt. Bizonyítani kell, hogy megtörtént a beruházás, és ehhez kapcsolódóan új munkahely is létrejött. - Ezután viszont ötéves monitoring van, és akit azon kapnak, hogy csak az adókedvezmény miatt vett fel embereket, annak elég komoly büntetéssel együtt vissza kell fizetnie az összeget. Ez tehát semmiképpen sem az ajánlott út - magyarázza Lőcsei Tamás.

Társadalombiztosítási szempontból érdemes kezdő munkavállalókat vagy olyan kismamákat alkalmazni, akik éppen visszajöttek szülési szabadságról. A Start, Start Plusz és a Start Extra kártyákkal az állam a hátrányos munkavállalói rétegek foglalkoztatását kívánja elősegíteni, a Start kártyával a pályakezdők, a Start Plusz kártyával a gyermekgondozásból visszatérők, a Start Extra kártyával az 50 év felettieket és az álláskeresők elhelyezkedését kívánják elősegíteni. Ha egy Start-kártyával rendelkező pályakezdőt alkalmaz egy cég, akkor kedvezményt kap a társadalombiztosítási terhek fizetése alól. Az első évben mindössze a terhek 10 százalékát kell fizetnie, a második évben pedig 20 százalékot. Ez a mostani 27 százalékos kulcsok mellett nagyon nagy könnyítést jelenthet.

A munkaadókat arra ösztönzik, hogy foglalkoztassák a megváltozott munkaképességűeket. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 forint, ami nagy teher. Egyelőre nincs tapasztalat arról, ez a kötelezettség elősegíti-e a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását. A munka jellege miatt, sajnos nem mindig lehet megváltozott munkaképességű személyt alkalmazni - magyarázza Horváthné Szabó Beáta.

Kedvezmények igénybevételével még tovább lehet csökkenteni a társasági adót. Adókedvezmény jár például Kelet- és Dél-Magyarországon az 1 milliárd, bizonyos, nem elmaradottnak számító régiókban pedig 3 milliárd forinttól. Zöldberuházások esetében már 100 millió forintos beruházás után jár a kedvezmény. - Az adókedvezményekkel akár a társasági adó 80 százalékát meg lehet spórolni, úgyhogy mindenképp érdemes tanulmányozni a lehetőségeket, főleg annak tudatában, hogy minél nagyobb az összeg, annál nagyobb a kedvezmény - mondja Lőcsei Tamás.

Csökken az adminisztráció

Pozitív irányú változásnak számít az is, hogy eltörölték a kommunális adót, és megszüntették a kis adókat. Ezek esetében nem az adó csökkenése a legnagyobb eredmény, hiszen nem jelentős összegekről beszélünk, hanem az, hogy egyszerűsödött az adminisztráció.

Az evával kapcsolatban nincs változás. Az ebbe a körbe tartozó cégek száma stagnál, van egy jól kialakult réteg, amely nem gyűjtögeti a számlát, hanem az eva-t választotta. Ha tovább ésszerűsödik a rendszer, érdemes lesz meggondolniuk, kilépnek-e az eva-ból. Sokismeretlenes egyenletről van szó, hiszen mérlegelni kell azt is, mekkora lesz az szja, illetve hogy mekkora adót kell fizetni az osztalék után. Az evát egyelőre nem szüntetik meg, a kormány szándéka a megtartása.

A PricewaterhouseCoopers Kft. két szakértője összességében pozitívnak tartja az adórendszer változásait, az viszont nagyon fontos lenne, hogy ezek hosszú távon is megmaradjanak; az adórendszer kiszámíthatósága kulcsfontosságú kérdés. A válságadó bevezetése ellentmond ennek az elvárásnak, különösen akkor, ha ezek három év után is megmaradnak - mondja Lőcsei Tamás. Fontos, hogy az államháztartás egyenlegének járulékával a különadók rendszere is kerüljön felszámolásra. A hatásáról egyelőre nem tudunk sokat: azoknak a szektoroknak, ahol bevezették, nagyon kedvezőtlen, de nem tudjuk, lesz-e cég, amely emiatt elhagyja az országot, eddig csak nyilatkozatháborút láttunk.

Sajnálatos, hogy az adórendszer kedvező irányú változásaival szemben a társadalombiztosítás terhei nem csökkentek - jegyezte meg Horváthné Szabó Beáta. Sok országban a munkáltatói terheknek is van felső korlátja, nálunk csak az egyéni nyugdíj biztosítási járuléknál beszélhetünk "plafonról". A tb-t a fizetések teljes összegére meg kell fizetni, és ez egyelőre így is fog maradni. - A tb-plafon eredetileg szerepelt a törvénytervezetben, de kikerült belőle, mert nincs rá költségvetési fedezet. Ha újra előtérbe kerül - elvileg így lesz -, ennek jelentős munkahelyteremtő hatása lehet. Kérdés, hol húzzák meg a fizetés felső határát, és mikor vezethető be - mondja Lőcsei Tamás, aki ezt 2012-re látja reálisnak, és úgy véli, 7,6 millió forintos plafonnál már érezhető hatásokkal lehetne számolni.