Munkahelyi egészségfejlesztés amerikai módra
Egy vállalat termelékenységét, profitját kedvezően befolyásolja, ha a dolgozók egészségesen, kiegyensúlyozottan látják el teendőiket. A munkahelyi egészségfejlesztő programok bevezetése a vállalatoknak megéri, mert a helyes életmódra való felhívás kevesebbe kerül, mint a betegszabadságért, táppénzért vállalt költségek.
Az Egyesült Államokban két-három évtizeddel ezelőtt óriási népszerűségre tettek szert a jó közérzettel összefüggő és fitnesz programok, amelyek nagy szerepet játszottak a különböző egészségfejlesztő klubok kialakulásában. Amerikaiak milliói több órát töltenek hetente, de akár naponta is futással, sétálással, kerékpározással, vagy a testmozgás más formáival, becslések szerint a legtöbb amerikai aerobikra jár. A korábbi 37 millióról mára 60 millióra nőtt az aerobikozók száma és ez a legnépszerűbb sport a középosztály tagjai körében, valamint a 20-50 év közötti korcsoportban.
Az amerikai munkahelyi egészségvédelem területén a 70-es években hasonló robbanásszerű változás volt megfigyelhető. Ekkor alakultak ki az első munkahelyi egészségfejlesztő programok, amelyeknek az volt az elsődleges célja, hogy az egészségkárosodással kapcsolatos kiadásokat csökkentsék a szervezetek, hiszen Amerikában ezen kiadások 30 százalékát a vállalati szféra fizeti. A 70-es években a vállalatok egészségügyi kiadásai egy év alatt 20-ról 30 százalékra növekedtek, 1984-ben az amerikai munkaadók több mint 90 milliárd dollárt fizettek ki munkavállalói biztosítás formájában. Az első programok, melyek az ilyen jellegű kiadásokat és a munkavállalók egészségkárosodásait csökkentették, a már kialakult bajok, betegségek kezelésére szorítkoztak, a megelőzésről ekkor még nem volt szó.
Az amerikai vállalatok közben fokozatosan sajátítják el a fogyasztó-központú egészségügyi tervezeteket, annak érdekében, hogy mérsékeljék a növekvő egészségügyi költségeket. Arra is törekszenek, hogy megtanítsák alkalmazottaiknak, miként boldogulhatnak az egészségügyi szolgáltatások terén. A fogyasztó-központú egészségügyi tervezetek, amelyek a munkavállalóra vonatkozó költségszámlát és magas fix önrészes (high-deductible) politikát tartalmazzák, arra szolgálnak, hogy meggyőzzék a munkavállalót arról, hogy körültekintőbben járjon el az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos döntéseiben, hiszen saját pénzét kockáztatja. Az a tendencia, hogy munkavállalók egyre képzettebbek, elősegítheti, hogy emelkedjen a fogyasztó-központú egészségügyi szövetségekbe belépők száma, amely eddig komoly gondot okozott a munkáltatóknak. A fogyasztó központú egészségügyi terv várhatóan folyamatosan növekedni fog a nagyvállalatoknál, míg a közepes vállalatoknál csak mérsékelt növekedést fog mutatni.
Kutatók átfogó egészségügyi stratégia kialakítását javasolják, amelyben egyforma súllyal szerepel az egyéni életmód-változtatás és a biztonságos és egészséges munkakörülmények biztosítása. Szakemberek szerint olyan programokra van szükség, amelyek többféle, összehangolt tevékenységeket kínálnak és komoly figyelmet szentelnek a szervezeti és környezeti tényezőknek.
Mészáros Etelka, HR Portal
Az amerikai munkahelyi egészségvédelem területén a 70-es években hasonló robbanásszerű változás volt megfigyelhető. Ekkor alakultak ki az első munkahelyi egészségfejlesztő programok, amelyeknek az volt az elsődleges célja, hogy az egészségkárosodással kapcsolatos kiadásokat csökkentsék a szervezetek, hiszen Amerikában ezen kiadások 30 százalékát a vállalati szféra fizeti. A 70-es években a vállalatok egészségügyi kiadásai egy év alatt 20-ról 30 százalékra növekedtek, 1984-ben az amerikai munkaadók több mint 90 milliárd dollárt fizettek ki munkavállalói biztosítás formájában. Az első programok, melyek az ilyen jellegű kiadásokat és a munkavállalók egészségkárosodásait csökkentették, a már kialakult bajok, betegségek kezelésére szorítkoztak, a megelőzésről ekkor még nem volt szó.
Az amerikai vállalatok közben fokozatosan sajátítják el a fogyasztó-központú egészségügyi tervezeteket, annak érdekében, hogy mérsékeljék a növekvő egészségügyi költségeket. Arra is törekszenek, hogy megtanítsák alkalmazottaiknak, miként boldogulhatnak az egészségügyi szolgáltatások terén. A fogyasztó-központú egészségügyi tervezetek, amelyek a munkavállalóra vonatkozó költségszámlát és magas fix önrészes (high-deductible) politikát tartalmazzák, arra szolgálnak, hogy meggyőzzék a munkavállalót arról, hogy körültekintőbben járjon el az egészségügyi kezeléssel kapcsolatos döntéseiben, hiszen saját pénzét kockáztatja. Az a tendencia, hogy munkavállalók egyre képzettebbek, elősegítheti, hogy emelkedjen a fogyasztó-központú egészségügyi szövetségekbe belépők száma, amely eddig komoly gondot okozott a munkáltatóknak. A fogyasztó központú egészségügyi terv várhatóan folyamatosan növekedni fog a nagyvállalatoknál, míg a közepes vállalatoknál csak mérsékelt növekedést fog mutatni.
Kutatók átfogó egészségügyi stratégia kialakítását javasolják, amelyben egyforma súllyal szerepel az egyéni életmód-változtatás és a biztonságos és egészséges munkakörülmények biztosítása. Szakemberek szerint olyan programokra van szükség, amelyek többféle, összehangolt tevékenységeket kínálnak és komoly figyelmet szentelnek a szervezeti és környezeti tényezőknek.
Mészáros Etelka, HR Portal
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki kérdez: Törő Kata
Álommeló Jennifer Lopezzel