Munkavállalók fejlesztése pályázati pénzből: akár a teljes képzés megvalósítható önerő nélkül

A készség fontosabb lett, mint a szaktudás

Ahhoz, hogy egy vállalkozás ma lépést tudjon tartani a környezetében zajló változásokkal a technológiai és infrastrukturális fejlesztéseken túl nem teheti meg, hogy az embereiben - az ő fejlesztésükben, tudásuk, készségeik naprakészen tartásában - nem gondolkozik. A munkavállalók képzésébe ugyanúgy be kell fektetni, ahogy egy gépparkba vagy egy gyártócsarnokba, hangsúlyozza Kaiser Eszter, az AGORA Oktatási Intézet ügyvezetője. Kutatások igazolják, hogy többek között a stressztűrő és stressz- valamint változáskezelési készségek a folyamatos kihívásokkal való megküzdési stratégia elengedhetetlen részei. 

Egyre több cég ismeri fel, hogy a fejlesztésekre figyelmet kell fordítani, ugyanis a vállalat jól-léte a munkavállalók közérzetén is múlik, és minél stabilabb egy vállalat, a dolgozók is annál nagyobb (pszichológiai) biztonságban érzik magukat, vagyis ezek a tényezők egymást feltételezik. Kaiser Eszter felhívta a figyelmet az ezt alátámasztó tendenciára, mely szerint míg 10-15 éve stressz- és kiégéskezelésre, reziliencia fejlesztésre elsősorban a vezetőség körében volt igény, ma egyre inkább jellemző munkavállalói szinten is az ilyen, készségfejlesztő tréningek szervezése. Ezekre pedig a GINOP+ 3.2.1 munkaerőfejlesztési pályázattal pályázni is lehet, amivel a tréningek piaci árának akár 70%-a finanszírozható.

Ne féljünk a pályázatoktól!

A cég tapasztalata, hogy sokan visszariadnak a pályázatoktól, elsősorban azok nyelvezete és a bonyolultnak tűnő adminisztráció miatt, pedig általános tapasztalat Kaiser Eszter szerint, hogy aki egyszer átmegy a folyamaton, rájön, hogy nem is olyan bonyolult. A pályázat alapvető célja ugyanis, hogy a rendelkezésre álló támogatási összeget szétosszák a kiírás feltételeinek megfelelő jelentkező cégek között, így ha nem is tökéletes minden elsőre, hiánypótlást lehetőség van benyújtani. 

Vagyis csak egyszer kell bátornak lenni, másodszor, tapasztalattal a hátuk mögött már sokkal könnyebbnek bizonyul a pályázat. Emellett vannak kifejezetten pályázatírással és projektmenedzsmenttel foglalkozó cégek, akiknek a segítségét igénybe lehet venni, valamint olyan komplex szolgáltatási csomagot, mint az AGORA Intézeté, amely a pályázatnak való megfelelés értékelésétől, a pályázat benyújtásán keresztül, a képzés lebonyolításáig mindent biztosít. Kaiser Eszter jelezte, hogy a GINOP pályázatok elbírálása kizárólag szakmai alapon, politikamentesen történik, vagyis a pályázat sikeressége csakis a kiírásnak való megfelelésen múlik. 

Pályázattal töredékébe kerülhet a képzés a cégnek

A GINOP+ 3.2.1 akár a tréning piaci árának 70%-át térítheti, valamint a képzés alatt kieső munkabért is fedezi bizonyos mértékig. A kisvállalkozások szakmai megvalósítót is igénybe vehetnek, aki a szervezési feladatokat és az adminisztrációt bonyolítja. Az ő munkáját is támogatja a pályázat 5 millió forinttal másfél évre. Összességében egy kisvállalkozásnak tehát akár 0-ra vagy pozitívra (vagyis plusz bevételre) is kijöhet egy képzés pályázati megvalósításban. 

Támogatás mértéke:

• Kisvállalkozás: 70%

• Középvállalat: 60%

• Nagyvállalat: 50%

A pályázati üzletágat is vezető Kaiser Eszter hangsúlyozta, hogy így az egyébként 450-500 ezer forintos tréning napidíj a harmadába kerülhet. Vagyis a pályázatot elnyerő cég komoly fejlesztési lehetőséghez jut, igen kedvező feltételekkel. A szakember hozzátette, hogy a pályázati határidő a jelenlegi időszakban 2023. április 30. A támogatás kerete az aktuális pályázati időszakban 15 milliárd forint, ami sok vállalkozásnak jelenthet segítséget ebben az egyébként gazdaságilag kihívásos környezetben. A cégek az IFKA oldalán megtalálhatják azokat a minősített szolgáltató cégeket, amelyek ezeket a képzéseket nyújthatják. A tanácsadó cégeknek a tanúsítvány megszerzéséhez szigorú minősítési eljáráson kell átmenniük, magyarázta az AGORA szakértője, mely intézet jelenleg vezeti a listát.

Kaiser Eszter kiemelte a pályázatok jelentőségét a szemléletformálásban is, ugyanis például az eszközbeszerzési pályázatokon plusz pontokat lehet szerezni a képzések beépítésével. Mint az ügyvezető elmondta, ezeknek az ügyfeleknek – főleg a kisvállalkozások körében - korábban általában nem volt tapasztalatuk képzésekkel, viszont a jövőre nézve ezek a „kényszerűségből” lebonyolított tréningek pozitív benyomást jelenthetnek a kisebb cégek vezetése számára. Szakmapolitikai szempontból is jó döntésnek tartja ezt a feltételrendszert, ami motiválja a vállalkozásokat arra, hogy ne csak az infrastruktúrába, hanem a munkavállalókra is fordítsanak erőforrást. A szigorú ellenőrzés pedig elengedhetetlen, hiszen így biztosítható, hogy a fejlesztés ne csak papíron valósuljon meg.

Trendek a tréningpiacon

A Covid a digitalizációt is felgyorsította, ami jelentős hatást tett a tréningpiacra is, hiszen sok minden átkerült az online térbe, így a képzések egy része is. Az ügyvezető pozitív fejleményként kiemelte, hogy olyan megoldások születtek, amelyek hatékonyabbá teszik a tréningeket: például számos adminisztratív lépést, tesztek kitöltését már a képzés megkezdése előtt meg lehet tenni, a tudásátadást is megoldható online, például gamifikált rendszerekkel. Így ezzel nem telik az értékes tréningidő, a résztvevők pedig eleve magasabb felkészültségi szintről indulnak, ezért a fejlesztés hatékonyabb. Több idő jut a készségek gyakorlására (pl.: ügyfélkezelés, konfliktuskezelés) illetve a feladatok megoldásának készségszintű elsajátítására, melyekhez azonban a személyes jelenlétet a szakember létfontosságúnak tartja. Bár a jó arányok keresése, megtalálása zajlik jelenleg a piacon, az uralkodó trendek kapcsán megemlítette, hogy egyre több az on the job tréning igény, valamint a konkrét problémákhoz illeszkedő, speciális megoldások iránti elvárás. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a közös gondolkodás, az együttműködés.

Nyitóképen Kaiser Eszter