Munkavégzés és díjazás augusztus 20-án

Mind általános munkarendben, mind pedig egyenlőtlen munkaidő-beosztásban érintheti a munkaszüneti nap azokat, akik óra- vagy teljesítménybérben kerülnek foglalkoztatásra. Ennek megfelelően a legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttem egy csokorba.

Ők dolgozhatnak augusztus 20-án

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) a vasárnapi és a munkaszüneti napi munkavégzést korlátokhoz köti. Míg azonban a vasárnapi munkavégzés tilalmához több, a munkaszüneti napi munkavégzés tilalmához kevesebb kivétel tartozik. Ez az adott napok társadalmilag eltérő rendeltetéséből következik.

A törvényben meghatározott munkaszüneti napra rendes munkaidő akkor osztható be, ha a munkavállaló foglalkoztatása a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén vagy külföldön történő munkavégzés során történik.

A munkáltató vagy a munkakör pedig akkor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény (pl. strand, vendéglátás) alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

Fontos, hogy amennyiben a munkaszüneti nap vasárnapra esik (lásd augusztus 20.), továbbá húsvét- és a pünkösdvasárnap esetén a munkaidő-beosztásra nem a vasárnapra, hanem a munkaszüneti napra vonatkozó szabályokat (tilalmakat, díjazás szabályai stb.) kell alkalmazni.
Elsősorban tehát azt kell megvizsgálni, hogy a munkavállalót ezen a napon jogszerűen lehet-e foglalkoztatni. Amennyiben igen, abban az esetben annak sincsen akadálya, hogy akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében történjen a foglalkoztatás. Önmagában azonban az, hogy a munkavállalók vállalják a munkavégzést, nem teszi lehetővé a foglalkoztatást.

Munkavégzés esetén erre jogosult a munkavállaló

A törvény kimondja, hogy a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg. Ugyanezen bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén. Ez tehát augusztus 20-ára is vonatkozik. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén pedig a munkavállalót további 100% bérpótlék illeti meg. Fontos, hogy ez a bérpótlék - a vasárnapi pótléktól eltérően - egyszerűsített foglalkoztatásban is megilleti a munkavállalót.

A bérpótlék a munkavállalót a munkabérén felül illeti meg. Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor a felek a munkaszerződésben a munkaszüneti napi pótlékot is magában foglaló alapbért kötöttek ki, melyre jogszerűen lehetőségük van. Ettől a munkaszüneti napi munkavégzés nem lesz jogszerű, csupán annak az ellenértékére vonatkozik a felek eltérő szabályozása.

Ez jár azoknak, akik nem végeznek munkát

Bizonyos esetekben az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló akkor is jogosult díjazásra, amennyiben nem is végez munkát. Havibér esetén ennek a szabálynak nincsen jelentősége, mivel az egy átalány jellegű juttatás. Óra- vagy teljesítménybér esetén azonban munkavégzés hiányában is távolléti díj jár a munkavállalónak, amennyiben a munkaszüneti nap általános munkarend szerinti munkanapra esik. Munkavégzés esetén pedig a munkavégzést is természetesen díjazni szükséges. Tekintettel azonban arra, hogy augusztus 20. napja vasárnapra esik, így ez a szabály nem alkalmazandó.

Fotó: Pixabay

Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda