Nem a bizonyítvány, a nyelv tudása számít

Dús Ernő, a PSP Siklóssy és Partner Kft. tulajdonos-fejvadásza azt tanácsolja, ne hagyjuk, hogy megkopjon tudásunk, ragadjunk meg minden lehetőséget a nyelvhasználatra. Nem feltétlenül kell külföldi utazásra gondolni (persze a külföldi barátságok kialakítása a legbiztosabb módja az élő beszéd gyakorlásának), hiszen megtehetjük ezt kényelmesen televíziózással vagy akár olvasással is. A felvételi beszélgetésre való felkészülés természetesen nem állhat csupán ebből, tudatosan kell készülni rá, ha szükséges, előtte néhány tanórát is vehetünk frissítés gyanánt.

A felső és középvezetők keresésével és kiválasztásával foglalkozó cégnél az interjú már többnyire a megbízó által kért nyelven folyik. Ez pedig az esetek 95 százalékában az angol vagy a német. Megbízható nyelvtudás - állítja Dús Ernő - minimum egy-két éves külföldi tartózkodással sajátítható el. Éppen ezért értékelik nagyra a vállalatok a külföldi munkatapasztalatot, illetve ott folytatott tanulmányokat, s csak alig törődnek a nyelvvizsga bizonyítványokkal.

Fazekas Zsolt, a HILL International személyzeti tanácsadó cég vezetője szerint az utóbbi években jelentősen javult a munkavállalók nyelvtudása: tíz éve még emiatt volt kevés értékelhető jelölt, manapság azonban már a legtöbb jelentkező képes társalgási szinten angolul beszélni - legalábbis abban a körben, amelyben a HILL keres. Ez a műszaki diplomával rendelkezőknek általában elegendő, különösen, mivel ők egyébként is nagyon keresettek a munkaerőpiacon. Azokban a munkakörökben viszont, ahol emberekkel kell foglalkozni, tárgyalni, értékesíteni, már komolyabb szintű nyelvtudás szükségeltetik, amit elsősorban külföldön lehet elsajátítani. Fazekas Zsolt véleménye szerint amennyiben valaki menedzsernek készül, a középiskola végére meg kell szereznie a nyelvvizsgát, hiszen aki 25-30 éves korában kap csak észbe, egyértelműen elkésett - vagy előreláthatólag vért fog izzadni. A megrendelők többsége az angolt kéri, több nyelv ismeretét általában a szolgáltatóközpontokban igénylik. Ezt azonban honorálják is, hiszen míg egy főiskolai diplomával rendelkező pályakezdő keresete 150-160 ezer forint, addig a központokban szerezhető jövedelem 200 ezer forint körül van.

A cégek ugyan szeretik a "kész embereket", de annak is örülnek, ha valaki önszántából kíván javítani nyelvtudásán. A Raiffeisen bár osztrák tulajdonú intézmény, a fő nyelv mégis az angol, hiszen a - főleg Kelet-Európában - gyorsan terjedő fiókhálózatban ez a közös nyelv. Mint Rigó Imre, a bank EF-vezetője a Népszabadságnak elmondta, a nyelvismeretet igénylő területekre jelentkezőktől ők sem a papírt kérik számon, helyette inkább az interjún győződnek meg a jelentkező nyelvtudásáról. A munkatársak angol vagy német nyelv tanulását támogatják munkaidő-kedvezménnyel - ha a munkahelyi vezető ebbe beleegyezik - és a tandíj felének átvállalásával. Leginkább ötfős csoportok indulnak, így egy-egy embernek a költség mindössze tíz százalékát kell vállalnia, már ha nem a cafeteria rendszerből óhajtja megfizetni.

Emri Zsuzsa, a nemzetközi könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég, a KPMG magyarországi filiáléjának EF-vezetője gyakran szembesül a megfelelő nyelvtudás hiányával. Nemzetközi partnerei végett a magas szintű nyelvtudásra van szükségük, ezért a hozzájuk jelentkezők tudását írásbeli és szóbeli tesztekkel mérik. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a fiatal diplomások nagy része nem rendelkezik használható nyelvtudással, ami ugyan nem jelenti feltétlenül azt, hogy nincs esélyük bekerülni a céghez bekerülni, csak éppen a legjobb pozíciók elérésére nem lesz lehetőségük. Igaz, ha már egyszer a cég munkatársaivá váltak, akkor a nyelvtudás fejlesztését, frissítését a vállalat - egyéni és csoportos nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatásával - segíti. Ez azonban nem ment fel az egyéni felelősség alól, hiszen biztos nyelvtudás a nemzetközi cégeknél eltöltött diákmunkával vagy legalább pár hónapnyi külföldi tartózkodással és idegen nyelvű kiadványok rendszeres olvasásával érhető el - figyelmeztet Emri Zsuzsa.

Népszabadság