Nem hunynak szemet a hibás önéletrajzok felett a HR-esek
Valószínűleg ma már mindenki számára jól ismert tény, hogy a klasszikus álláskeresés első mozzanata egy frappáns önéletrajz elkészítése, amely felkelti a HR-es szakemberek figyelmét. Napjainkban az egyre magasabb követelményeknek való megfelelés, az állások korlátozott száma és a túljelentkezések következtében az önéletrajz megfelelő összeállítása már természetes kell, hogy legyen. A HR-esek arra figyelmeztetnek, hogy a hibák, bakik, pontatlanságok egyre súlyosabb következményekkel járhatnak a pályázók további értékelését és sorsát illetően.
Annak ellenére, hogy a recesszió nem kímélte a munkaerőpiacot sem és rendkívül beszűkült az álláspiac, a pályázók egy bizonyos hányada nem fordít több energiát arra, hogy CV-jét kellőképpen versenyképessé tegye, amely megállja a helyét a nagyszámú pályázó önéletrajza között is. A HR-es szakemberek számtalan sablon és egyéni tervezésű önéletrajzzal találkozhatnak, és ugyan megítélésük eltérő lehet azzal kapcsolatban, hogy milyen stílusú, formájú, stb. legyen egy önéletrajz, de számos olyan szempont van, amelynek mindeképpen meg kelll felelnie. Lássuk milyen elvárásokat fogalmaztak meg a CV-vel kapcsolatban a HR-esek:
áttekinthetőség és egységesség
lényegre való törekvés
rendezettség és pontosság
tartalmazzon a pályázott állás szempontjából (is) minden fontos adatot
nyelvtanilag helyesség
szabatos fogalmazás, könnyed stílus
fényképes CV esetén: ízléses és éles fénykép
jól olvasható betűtípus és -méret
egyszerűség
maximum 2 oldalas terjedelem
keltezés, utalás a betölteni kívánt munkakörre
Sok önéletrajz azonban hagy némi kívánnivalót maga után, legyen szó akár a stílusról, a formázásról, vagy épp a tartalmi szempontokról. A továbbiakban szó esik arról, hogy manapság melyek a legtipikusabb és egyben legidegesítőbb hibák egy CV-ben, amelyek kis odafigyeléssel is kikerülhetők, korrigálhatók.
1. Hiányzó adatok, elírások
Sajnos az állásportálok és a kiválasztási szakemberek sem győzik eleget hangsúlyozni, hogy a legalapvetőbb feltétel egy jelentkező életrajzában az adatok pontossága, különös tekintettel a telefonszámra, e-mail címre és a jelentkező nevére (!). Ugyanis még mindig akad olyan önéletrajz, amelyben egy-egy adat lemarad, vagy esetleg helytelenül van megadva. Ennek hiányából fakadó hátrányokat valószínűleg nem kell taglalnunk, ráadásul a kiválasztási szakemberben azt a benyomást kelti, hogy a pályázó figyelmetlen, vagy esetleg nem eléggé precíz.
2. Hiányzik a jelentkezés pontos indoka, a pozíció neve
Nap mint nap több száz friss jelentkező pályázata érkezik a kiválasztási szakemberek postafiókjába, így sajnos rendkívül nagy hátránnyal indulnak azok, akik pontatlanul, vagy egyáltalán nem hivatkoznak levelük céljára, a megpályázott állás nevére. Ugyanis annak kiderítése, mi a levél célja, plusz engergiabefektetéssel jár a HR-es számára, így az nagy valószínűséggel csak valamivel később kerül elbírálásra.
3. Rendezetlenség
Az adatok hiányossága mellett fontos szempont az önéletrajz kialakítása, elrendezése. A félreértések elkerülése végett jelenleg sem kívánatos a túldíszített, színes, kirívó illetve extrém önéletrajz elkészítése, semmiképp nem ajánljuk a különböző effektusok, designok és egyéb ötletesnek tűnő elemek használatát. A letisztult és átlátható külső ellenben sosem megy ki a divatból.
4. Hiányzó következetesség
Fontos egy olyan önéletrajz kialakítása, amely illeszkedik a pályázott álláshoz, illetve valóban tükrözi az azzal kapcsolatos elvárásoknak való megfelelést. A jól felépített és betartott tartalmi sorrend mellett az is jelentős, hogy egy megfelelően kialakított vázlatot követően próbáljunk meg minden szükséges adatot, eredményt, feladatot beépíteni a CV-be, fokozatosan bővítve, mérlegelve a lényeges illetve kevésbé lényeges adatok fontossági sorrendjét.
5. Terjengős fogalmazás
Noha nem is olyan sok évvel ezelőtt még az önéletrajzok regényszerű, szöveges változata volt előtérben, manapság azonban csakis a megfelelően tagolt, tömör és lényegretörő (fél)mondatokat tartalmazó kivitelezés lehet célravezető. Jó szolgálatot tehet az egyes címek-alcímek valamilyen módon történő kiemelése és az adatok tényszerű közlése. Nyilvánvaló, hogy nem minden kompetencia, illetve készség meglétét lehet egyértelműen kiemelni, de legalább azt érdemes megtenni, amelyre lehetőségünk nyílik. Ha például nagyfokú precizitást várnak el, akkor különösen ügyeljünk a hibátlan szövegezésre. Ezzel hitelességünket is bizonyítani tudjuk leendő munkaadónk számára.
6. Felesleges illetve töltelék adatok közlése
Sajnos kiváltképp a kevesebb tapasztalattal rendelkező pályázókra jellemző, hogy olyan tényeket, végzettségeket is beletesznek önéletrajzukba, amely a kívánt állás szempontjából nem bírnak releváns értékkel. Amennyiben valamely tanfolyamot nem fejeztünk be (több évvel ezelőtt) felesleges feltüntetni jelenlegi önéletrajzunkban, mivel ez inkább rontja megítélésünket. Kizárólag azt az iskolát, tanfolyamot említsük meg, amelyet be kívánunk fejezni a közeljövőben és összefüggésbe hozható az álomállás betöltéséhez szükséges ismeretek meglétével. A kompetenciák túlzott halmozása, a hobbiszerűen űzött tevékenységek hosszas felsorolása, illetve a töltelékadatok beemelése nem vezetnek eredményre.
7. Sablonosság
A rendelkezésünkre álló állás- és karrierportálok bővelkednek álláskeresési tippekben, letölthető dokumentumokban, amelyek nagyrészt segítik a pályázókat elindítani illetve eligazítani a karrierépítés rögös útján. Azonban a mindenki számára könnyen elérhető sablonoknak is megvan a maga veszélye, ha a jelentkező nem tölti meg saját önéletrajzát "élettel". A világ fokozott személytelensége közepette szükség van arra, hogy kiemeljük személyiségünket és már az első adandó alkalommal lehetőség szerint bizonyítsuk egyediségünket a leendő munkaadóknak. Hogy ki milyen módon próbálja megszemélyesíteni önéletrajzát, azt mindenkinek a saját fantáziájára bízzuk. Természetesen nem kell nagy dolgokra gondolni, de egy derűs fénykép, egy aláírás az önéletrajz végén, vagy a sajátos könnyed fogalmazás kiváló alapja lehet annak, hogy pályázatunk ne csak egy legyen a sok közül. Ha már a sablonosságot megemlítjük, érdemes azt is szem előtt tartani, hogy ha több helyre adjuk be önéletrajzunkat, illetve több munkakör iránt is érdeklődünk, jó szolgálatot tehet a CV átalakítása.
8. Valótlan tények állítása
Valószínűleg nem kell kifejtenünk a füllentés hátrányos hatásait a jelölt hitelességére nézve. Arról nem is beszélve, hogy a hazugság szinte mindig kiderül, így felesleges olyan képességgel, szakmai kompetenciával, egyéb ismeretekkel büszkélkedni, amely valójában nincs is. Egy jó kiválasztási szakember rövid idő alatt is kideríti, ha valami nem stimmel. Ha pedig a jelentkező mondanivalója és viselkedése esetleg nincs összhangban, az a legfőbb bizonyítéka annak, hogy az illető feltehetőleg nem csak a valóságra alapozta mondanivalóját.
Itt fontos kiemelni az idegen nyelvek ismeretét is, mivel sajnos sokszor nem a tényleges nyelvtudást tüntetik fel a pályázók CV-jükben, hanem a jópár évvel ezelőtt megszerzett nyelvvizsga szintjét vagy éppen a nyelvi érettségit. A HR-esek számára azonban ez nem szolgál informatív értékkel, mert a cégek kivétel nélkül a használható, tehát az azonnal bevethető nyelvtudásra kíváncsiak.
9. Hiányzó célok - sodródás az árral
A céltalanság legtöbbször nem is az önéletrajz hibás mivoltának tudható be, hanem annak, hogy a pályázónak valóban nincsenek céljai. Az eredményorientált munkavégzésnek ki kell tűnnie a CV-ből, utalva a jelentkező ambícióira, karriercéljaira és a jövőbeli szakmájával kapcsolatos elvárásaira. Előnyös lehet az önéletrajz elején néhány sorban megfogalmazott motiváció, amely a HR-est rávezeti arra, hogy mi a pályázó elsődleges célja a munkahelyváltással. Ez esetben is nagyon fontos, hogy kerüljük a sablonos fogalmazást, a "sokat markol, keveset fog" típusú célokat, mint például a "dinamikusan fejlődő vállalatnál egy felelősségteljes pozíció betöltését, amely tele van kihívással", és hasonlók. Célszerű e néhány sor megírása előtt egy rövid önismereti értékelést tartanunk, amely később segíthet az interjún is jellemezni karriercélunkat.
10. A kísérőlevél hiányosságai
Mivel a legtöbb pályázó manapság több helyre is beadja jelentkezését, érthető, hogy nincs idejük minden álláshoz teljesen új kísérőlevelet készíteni. Azonban a motivációs levél elhagyása manapság sem ajánlott, mivel egyrészt segíti a HR-esek döntését, másrészt ez az első személyes kontaktus, amivel a pályázó megszólítja a címzettet. Érdemes tehát legalább néhány sort írni magunkról, szakmai céljainkról, de ha ezt semmiképp sem kívánjuk megtenni, legalább egy rövid levéllel adjunk keretet a csatolmányként elküldött önéletrajzunknak.
Útravalóul
Összességében az önéletrajz íráskor nagyon jó, ha őszinték vagyunk, de maradjunk egyben tárgyilagosak is és ne adjunk ki többet sem magunkról, mint amennyit a személyes találkozó előtt tudatni szeretnénk potenciális munkaadónkkal. Így ha sikerült egy jó összeállított pályázattal lehetőséget kapni a bemutatkozásra, még bevethetjük személyes varázsunkat, illetve bizonyíthatjuk szakmai rátermettségünket.
Sok önéletrajz azonban hagy némi kívánnivalót maga után, legyen szó akár a stílusról, a formázásról, vagy épp a tartalmi szempontokról. A továbbiakban szó esik arról, hogy manapság melyek a legtipikusabb és egyben legidegesítőbb hibák egy CV-ben, amelyek kis odafigyeléssel is kikerülhetők, korrigálhatók.
1. Hiányzó adatok, elírások
Sajnos az állásportálok és a kiválasztási szakemberek sem győzik eleget hangsúlyozni, hogy a legalapvetőbb feltétel egy jelentkező életrajzában az adatok pontossága, különös tekintettel a telefonszámra, e-mail címre és a jelentkező nevére (!). Ugyanis még mindig akad olyan önéletrajz, amelyben egy-egy adat lemarad, vagy esetleg helytelenül van megadva. Ennek hiányából fakadó hátrányokat valószínűleg nem kell taglalnunk, ráadásul a kiválasztási szakemberben azt a benyomást kelti, hogy a pályázó figyelmetlen, vagy esetleg nem eléggé precíz.
2. Hiányzik a jelentkezés pontos indoka, a pozíció neve
Nap mint nap több száz friss jelentkező pályázata érkezik a kiválasztási szakemberek postafiókjába, így sajnos rendkívül nagy hátránnyal indulnak azok, akik pontatlanul, vagy egyáltalán nem hivatkoznak levelük céljára, a megpályázott állás nevére. Ugyanis annak kiderítése, mi a levél célja, plusz engergiabefektetéssel jár a HR-es számára, így az nagy valószínűséggel csak valamivel később kerül elbírálásra.
3. Rendezetlenség
Az adatok hiányossága mellett fontos szempont az önéletrajz kialakítása, elrendezése. A félreértések elkerülése végett jelenleg sem kívánatos a túldíszített, színes, kirívó illetve extrém önéletrajz elkészítése, semmiképp nem ajánljuk a különböző effektusok, designok és egyéb ötletesnek tűnő elemek használatát. A letisztult és átlátható külső ellenben sosem megy ki a divatból.
4. Hiányzó következetesség
Fontos egy olyan önéletrajz kialakítása, amely illeszkedik a pályázott álláshoz, illetve valóban tükrözi az azzal kapcsolatos elvárásoknak való megfelelést. A jól felépített és betartott tartalmi sorrend mellett az is jelentős, hogy egy megfelelően kialakított vázlatot követően próbáljunk meg minden szükséges adatot, eredményt, feladatot beépíteni a CV-be, fokozatosan bővítve, mérlegelve a lényeges illetve kevésbé lényeges adatok fontossági sorrendjét.
5. Terjengős fogalmazás
Noha nem is olyan sok évvel ezelőtt még az önéletrajzok regényszerű, szöveges változata volt előtérben, manapság azonban csakis a megfelelően tagolt, tömör és lényegretörő (fél)mondatokat tartalmazó kivitelezés lehet célravezető. Jó szolgálatot tehet az egyes címek-alcímek valamilyen módon történő kiemelése és az adatok tényszerű közlése. Nyilvánvaló, hogy nem minden kompetencia, illetve készség meglétét lehet egyértelműen kiemelni, de legalább azt érdemes megtenni, amelyre lehetőségünk nyílik. Ha például nagyfokú precizitást várnak el, akkor különösen ügyeljünk a hibátlan szövegezésre. Ezzel hitelességünket is bizonyítani tudjuk leendő munkaadónk számára.
6. Felesleges illetve töltelék adatok közlése
Sajnos kiváltképp a kevesebb tapasztalattal rendelkező pályázókra jellemző, hogy olyan tényeket, végzettségeket is beletesznek önéletrajzukba, amely a kívánt állás szempontjából nem bírnak releváns értékkel. Amennyiben valamely tanfolyamot nem fejeztünk be (több évvel ezelőtt) felesleges feltüntetni jelenlegi önéletrajzunkban, mivel ez inkább rontja megítélésünket. Kizárólag azt az iskolát, tanfolyamot említsük meg, amelyet be kívánunk fejezni a közeljövőben és összefüggésbe hozható az álomállás betöltéséhez szükséges ismeretek meglétével. A kompetenciák túlzott halmozása, a hobbiszerűen űzött tevékenységek hosszas felsorolása, illetve a töltelékadatok beemelése nem vezetnek eredményre.
7. Sablonosság
A rendelkezésünkre álló állás- és karrierportálok bővelkednek álláskeresési tippekben, letölthető dokumentumokban, amelyek nagyrészt segítik a pályázókat elindítani illetve eligazítani a karrierépítés rögös útján. Azonban a mindenki számára könnyen elérhető sablonoknak is megvan a maga veszélye, ha a jelentkező nem tölti meg saját önéletrajzát "élettel". A világ fokozott személytelensége közepette szükség van arra, hogy kiemeljük személyiségünket és már az első adandó alkalommal lehetőség szerint bizonyítsuk egyediségünket a leendő munkaadóknak. Hogy ki milyen módon próbálja megszemélyesíteni önéletrajzát, azt mindenkinek a saját fantáziájára bízzuk. Természetesen nem kell nagy dolgokra gondolni, de egy derűs fénykép, egy aláírás az önéletrajz végén, vagy a sajátos könnyed fogalmazás kiváló alapja lehet annak, hogy pályázatunk ne csak egy legyen a sok közül. Ha már a sablonosságot megemlítjük, érdemes azt is szem előtt tartani, hogy ha több helyre adjuk be önéletrajzunkat, illetve több munkakör iránt is érdeklődünk, jó szolgálatot tehet a CV átalakítása.
8. Valótlan tények állítása
Valószínűleg nem kell kifejtenünk a füllentés hátrányos hatásait a jelölt hitelességére nézve. Arról nem is beszélve, hogy a hazugság szinte mindig kiderül, így felesleges olyan képességgel, szakmai kompetenciával, egyéb ismeretekkel büszkélkedni, amely valójában nincs is. Egy jó kiválasztási szakember rövid idő alatt is kideríti, ha valami nem stimmel. Ha pedig a jelentkező mondanivalója és viselkedése esetleg nincs összhangban, az a legfőbb bizonyítéka annak, hogy az illető feltehetőleg nem csak a valóságra alapozta mondanivalóját.
Itt fontos kiemelni az idegen nyelvek ismeretét is, mivel sajnos sokszor nem a tényleges nyelvtudást tüntetik fel a pályázók CV-jükben, hanem a jópár évvel ezelőtt megszerzett nyelvvizsga szintjét vagy éppen a nyelvi érettségit. A HR-esek számára azonban ez nem szolgál informatív értékkel, mert a cégek kivétel nélkül a használható, tehát az azonnal bevethető nyelvtudásra kíváncsiak.
9. Hiányzó célok - sodródás az árral
A céltalanság legtöbbször nem is az önéletrajz hibás mivoltának tudható be, hanem annak, hogy a pályázónak valóban nincsenek céljai. Az eredményorientált munkavégzésnek ki kell tűnnie a CV-ből, utalva a jelentkező ambícióira, karriercéljaira és a jövőbeli szakmájával kapcsolatos elvárásaira. Előnyös lehet az önéletrajz elején néhány sorban megfogalmazott motiváció, amely a HR-est rávezeti arra, hogy mi a pályázó elsődleges célja a munkahelyváltással. Ez esetben is nagyon fontos, hogy kerüljük a sablonos fogalmazást, a "sokat markol, keveset fog" típusú célokat, mint például a "dinamikusan fejlődő vállalatnál egy felelősségteljes pozíció betöltését, amely tele van kihívással", és hasonlók. Célszerű e néhány sor megírása előtt egy rövid önismereti értékelést tartanunk, amely később segíthet az interjún is jellemezni karriercélunkat.
10. A kísérőlevél hiányosságai
Mivel a legtöbb pályázó manapság több helyre is beadja jelentkezését, érthető, hogy nincs idejük minden álláshoz teljesen új kísérőlevelet készíteni. Azonban a motivációs levél elhagyása manapság sem ajánlott, mivel egyrészt segíti a HR-esek döntését, másrészt ez az első személyes kontaktus, amivel a pályázó megszólítja a címzettet. Érdemes tehát legalább néhány sort írni magunkról, szakmai céljainkról, de ha ezt semmiképp sem kívánjuk megtenni, legalább egy rövid levéllel adjunk keretet a csatolmányként elküldött önéletrajzunknak.
Útravalóul
Összességében az önéletrajz íráskor nagyon jó, ha őszinték vagyunk, de maradjunk egyben tárgyilagosak is és ne adjunk ki többet sem magunkról, mint amennyit a személyes találkozó előtt tudatni szeretnénk potenciális munkaadónkkal. Így ha sikerült egy jó összeállított pályázattal lehetőséget kapni a bemutatkozásra, még bevethetjük személyes varázsunkat, illetve bizonyíthatjuk szakmai rátermettségünket.
Az olvasó "szöveggyűjteményt" tart a kezében, a szó szoros értelmében.
Aki kérdez: Gerőcs Krisztina
A kirúgott dolgozó édes bosszút áll volt főnökén