Nem sokáig működhet a jelenlegi szakszervezeti struktúra

A rendszerváltáskor sokkal könnyebb volt az egységes szakszervezeti mozgalmat szétszedni, mint utóbb különféle együttműködéseket létrehozni, pedig az érdekeltek szerint ez utóbbi volna az egyetlen esély. Vannak azért már jó példák, ilyen a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége vagy a közelmúltban alakult Vasutas Szakszervezetek Szövetsége, amelyet három más-más konföderációhoz tartozó érdekképviselet hozott létre.

Nagy most a mozgolódás a szakszervezetek körében, mivel az eddigi teljes megosztottság nehezen tartható tovább. Az együttműködést főleg személyi ellentétek akadályozzák, az ideológiai különbségek szerepe másodlagos.

Egyelőre azonban Magyarország az ezer szakszervezet országa. Az egykori SZOT-vagyon maradékaival szerteszét szaladt "utódszakszervezetek" mellé hasonló mennyiségű új is létrejött, és a szeletelést az első kormányok lelkesen támogatták. Az úgynevezett szakszervezeti mozgalomban jelenleg hat konföderáció működik, de jócskán akadnak klubon kívüli érdekképviseletek is. A sokféle ellentétet pártpolitikai kétosztatúság is színesíti, ám ez az utóbbi felosztás mégsem jobb-bal logikájú: vannak a "kormánypártiak", meg a többiek, akiket azonban még a Fideszből nézve sem lehet egységesen "MSZP-közelinek" látni.

A korporatív szakszervezetek sem tudtak eddig semmilyen speciális kedvezményt kijárni a tagságuknak, ugyanakkor jelentős segítséget adnak a hatalomnak azzal, hogy a többieknél halkabban elégedetlenkednek, és fenntartják a kompromisszumos, konzultatív kormányzás látszatát.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint önmagában az, hogy a magyar szakszervezeti modell plurális, nem az ördögtől való, de a szisztémánk túlméretezett és kaotikus. Másutt mindig van valamilyen rendező elv, ami a szakszervezeteket strukturálja a munkaadók típusa vagy éppen az érdekképviseletek pártszimpátiája szerint. Nálunk ehelyett csak egy áttekinthetetlen, alacsony hatékonyságú, logikátlan halmaz van, aminek a rendezetlensége az egymást keresztező egyéni, részés csoportérdekek miatt állandó - szögezi le Pataky Péter.

Szerinte a magyar modell a mostaninál békésebb időkben, az érdekegyeztetés akkor még meglévő formális keretei között sem működött jól, de szakmai kérdésekben mindig volt közös álláspont. Ő most azt valószínűsíti, hogy a jelenlegi, a kormányzati nyomás alatt recsegő-ropogó szakszervezeti struktúra napjai meg vannak számlálva. Mint hangsúlyozta, kevesebb szereplős, hatékonyabb, egymás ellen nehezebben kijátszható elemekből álló érdekképviseletre van szükség.

Népszabadság