Nemzetközi trendek a tréningpiacon

Egyre elfogadottabbak az új módszertanok a tanulásban

A Cegos Csoport nemzetközi felmérésének eredményei alapján a hagyományos, tréner vezette tantermi tréningek maradtak az élen, amelyen a magyar válaszadók 98 százaléka vett részt, és ezzel arányait tekintve az ország a képzeletbeli első helyen végzett csakúgy, mint a coachinggal kiegészített tréning esetében is. A blended és online tréningeket tekintve a magyarok részvétele megfelel a nemzetközi átlagnak, sőt a vegyes módszertanú képzéseknél megelőzi a franciákat, a németeket és a spanyolokat is.

1. ábra: Milyen különböző oktatási formákat vett igénybe az elmúlt 3 évben?

"Az e-learning és a vegyes módszertanú (blended) tréningtípusokra kapott magyar eredményeknél fontos kiemelni, hogy a válaszadók (a kutatás mintája) között nagyarányú az 1000 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek alkalmazottai, akiknek sok esetben a nemzetközi cég saját online tananyagaihoz van hozzáférésük" -----– világított rá Boros István, a Cegos Kft. ügyvezetője. Hozzátette: ezen kívül sokszor találkoznak azzal a kérdéssel Magyarországon, hogy ki mit ért e-learning alatt. "Egyes források például az e-mailen átküldött pdf formátumú tananyagot is ide sorolják, amelyek valóban online formátumúak, de nézeteink szerint nem felelnek meg a tréning módszertanának, és nehéz egy fogalmi körben említeni azokkal az interaktív és felhasználóbarát e-learning tananyagokkal, amelyek megkönnyítik a tanulás folyamatát, segítik a tanultak memorizálását és az ismeretek elmélyítését" - fogalmazott.

Az évről-évre elvégzett nemzetközi felmérés eredményei 3 százalékos növekedést állapítottak meg a vegyes módszertannál (tantermi képzéssel kombinált online távoktatás) a tavalyi évhez képest. A nemzetközi trendeket elemezve érdemes kiemelni a felhasználók számának komoly növekedését a legújabb tanulási formák esetében, nevezetesen a mobil eszközökön keresztüli tanulást (39 százalék szemben a tavalyi 9 százalékkal) és az oktatási célú játékok használatát (45 százalék a tavaly 15 százalékhoz képest).

A Cegos Csoport trénerképzésekért felelős tanácsadója, Laurent Reich, ezt a következővel magyarázza: "első olvasásra meglepőek lehetnek ezek az adatok, de könnyen megmagyarázhatóak az okos telefonok és a táblagépek (iPad, Samsung Galaxy Tab stb.) robbanásszerű elterjedésével. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy bárhonnan és bármikor megkaphassuk a szükséges információkat akkor, amikor szükségünk van rájuk."

Magyarországon ezeket még kevésbé használják tanulásra: a mobil eszközöket a válaszadók 7 százaléka, míg a játékos formát 14 százaléka alkalmazza.

Jelentős a felettes vezető hozzájárulása a tréningekhez

A külföldi alkalmazottak több mint fele saját vezetőjétől kér tanácsot, amikor tréninget választ. Ezután következik a munkatársak véleménye és a céges intranet, míg a HR és tréning vezetők csak a negyedik helyen vannak. Magyarországon ezzel szemben az alkalmazottak első sorban hírlevelekből és szakmai vásárokon (69 százalék) tájékozódnak vagy közvetlenül a tréningszervezetektől (55 százalék). Személyes, szakmai véleményt elsősorban a HR vezetőtől kérnek (40 százalék), míg a közvetlen felettes (36 százalék) csak az ötödik a tájékozódási források sorában.

2. ábra: Honnan tájékozódik a képzési lehetőségekről?

Ezzel együtt a magyar válaszadók egyértelműen élvezik felettesük támogatását a tréningek kiválasztásánál (80 százalék) és a tréningen tanultak megvalósításában (76 százalék), amely értékek még némileg meg is haladják a nemzetközi átlagot (76 százalék a kiválasztásnál, és 72 százalék a megvalósításnál).

A személyes és szakmai fejlődés mindenek előtt

Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt, egyértelműen a személyes és szakmai fejlődés motiválja a legjobban a munkavállalókat a tréningrészvételben. A második és harmadik helyen a megfelelés a munkakör fejlődésének és a teljesítménynövelés áll.

3. ábra: Mennyire motiválják Önt az alábbi okok a tréningrészvételben?

Továbbra is a szakmai képzések állnak az első helyen

A magyar válaszadók 22 százaléka vett részt szakma-specifikus tréningen az elmúlt három évben. Nemzetközi viszonylatban ugyanez az érték 26 százalékos, és egyértelműen vezeti a témák sorrendjét. Második helyen a személyes hatékonyság fejlődésére irányuló és kommunikációs képzések állnak, amit Magyarországon a humánerőforrás, leadership és projektmenedzsment témakörök csoportja követ. A nemzetközi trendekben visszaesés figyelhető meg a menedzsment tréningek terén az előző évben végzett felméréshez viszonyítottan (13 százalék a 16 százalékkal szemben). Ugyanez az eredmény tükröződik a Cegos Csoport 2010 év végén folytatott nemzetközi kutatásában is, amikor 1500 vezetőt kérdeztek meg. Akkor az derült ki, hogy négyből egy menedzser egyáltalán nem részült vezetői tréningben.

4. ábra: Tapasztalt pozitív változást az elmúlt években az alábbi területeken?

Milyen pozitív változást látnak a munkavállalók a tréningek terén?

Amikor a tréningekkel kapcsolatos pozitív változásokra kérdeztek rá a szakemberek, kiderült, hogy a magyarok véleménye nagyrészt megegyezik a nemzetközi átlaggal, bár kevésbé tartják pozitívnak a változást a tréning karrierjükhöz való hozzájárulásánál, illetve a kapott tréningek hatékonyságánál, ahol csak az ötödikek az ország sorrendben. A megkérdezett szempontok közül a legpozitívabb változást a tréninglehetőségekben, a tréningek hatékonyságában és cégük elköteleződésében látják Magyarországon.