Nincs elég információ a bértervezéshez?

A most induló felmérés eredményeit a résztvevők térítésmentesen megkapják, így versenytársi és piaci információk birtokában talán könnyebben ki tudják alakítani a jövő évre vonatkozó kompenzációs stratégiájukat, amennyiben az Országgyűlés dönt majd az adó- és járulékváltozásokról.

Az OECD adatai szerint a régióban 2009-ben Magyarországon csökkentek egyedül a bérek. A válságnak "köszönhetően", valamint a tavalyi évben az adórendszerben történt - a béren kívüli juttatásokat, a cafeteria területét jelentős mértékben érintő - változások után a 2009. év végi tervezési időszak rendhagyóvá vált. Ezt jelezte az óriási érdeklődés is, hiszen több mint 600 szervezet szolgáltatott adatot a DGS GLOBAL 10 napos gyorsfelmérésében, amelynek egyik legszembetűnőbb eredménye azt volt, hogy a válaszadók 57 százaléka bérbefagyasztást, 6 százaléka pedig bércsökkentést tervezett.

Jelenleg a hagyományos üzleti évben működő szervezetek szinte mindegyikét ismét foglalkoztatja az üzleti tervezés során a kérdés: milyen bérezéssel számoljanak 2011-re? Vége-e a recessziónak, vagy még tartalékolni kell? Kitartanak-e a munkavállalók, ha ismét bérbefagyasztás következik?

A cégek és a HR vezetők egyik súlyos problémája azonban a bérstruktúra kialakításánál, hogy a tervezés időszakában évek óta nincs - így most sincs - pontos információ a következő évi adó- és járulékváltozásokról. A bértervezés ugyanis ilyenkor a vállalatok többségénél ez az egyik legfontosabb vezetői és HR tevékenység - hangsúlyozták a vállalati képviselők a Dara Péter által szervezett HR Trend Klub legutóbbi ülésén.

A tervezéssel azonban mindenképp foglalkozni kell. Egyre többen ismerik fel ugyanakkor, hogy ennek során nem alapozhatnak pusztán a saját üzleti adataikra, kell a munkaerő-piaci benchmark információ. Hiszen nem mindegy, hogy az adott vállalkozástól megfelelő bér és egyéb ösztönző eszközök hiányában elszívható-e a legjobb munkaerő, avagy épp ellenkezőleg: jobb kompenzációs feltételekkel könnyebbé válik a munkavállalók megtartása vagy az utánpótlás felvétele - emelte ki Szelecki Zsófia, a DGS GLOBAL ügyvezető igazgatója.

A tanácsadócég májusi - munkakörönkénti konkrét bér- és juttatási adatokat vizsgáló - bérfelmérésében résztvevő vállalatok legkevésbé (fizikaiak) és legjobban fizetett (felső vezetők) munkaköreiben majdnem 30-szoros volt a jövedelmi különbség. A felmérés általános megállapítása az, hogy az összjövedelem tekintetében ágazatonként, régiónként, funkcionális területenként és tulajdonformák szerint rendkívül nagy szórás mutatkozik. Diplomás, ügyviteli és fizikai munkakörökben ez akár 70-80 százalékos eltérést is elérhet, a vezetői munkakörökben pedig 2-300 százalékos különbség is tapasztalható.

Ebből következően érdemes alaposan tájékozódni a munkaerő-piaci helyzetről. Amennyiben ugyanis csupán a felső vezetői javadalmazást vizsgáljuk, önmagában a béren kívüli juttatások is 8 millió forintot tesznek ki éves szinten. KSH adatok szerint a legrosszabbul és a legjobban fizetett szakmák esetében 11-szeres bérkülönbség figyelhető meg. Nem mindegy tehát egy tulajdonosnak vagy vállalatvezetőnek, hogy milyen jövedelemcsomagot ad, s milyen mértében változtat a béreken és juttatásokon a konkurense. Különösen fontos ez a nem termelő vállalatoknál, ahol a munkaerőhöz kapcsolódó költségek jelentik a legnagyobb költséghányadot.

A fentiek okán ismét segíteni kívánja cégeket a DGS GLOBAL a "BÉRTERVEZÉS 2011" című felmérésével (www.dgsglobal.hu) azzal, hogy megvizsgálja: a munkáltatók milyen változtatásokat terveznek a felső vezetői, középvezetői, diplomás, illetve kereskedelmi munkakörökben, továbbá az ügyviteli szakemberek és a fizikai munkavállalók bérezése, juttatásai vonatkozásában.