Növekvő munkavállalói mobilitás: miért és hová megyünk dolgozni?

2016 év végén összesen 8,2% volt az Európai Unióban jelenlévő munkanélküliek aránya, a vállalatok mégis folyamatosan a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő hiányával küzdenek. Erre adott válaszként mennyire hajlandóak kitolni a jelöltek mobilitásuk határait? Ezt
kutatta a Cpl friss felmérésében, melyben Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország munkavállalóit vizsgálta.

Mobilisabbak, nyitottabbak, urbánusabbak

Elsősorban és nem meglepő módon inkább ház- vagy lakásbérlők, nem pedig tulajdonosok; valamint kisebb méretű családokban élnek. Nyitottabb a hozzáállásuk is: akár üzleti megoldásokról, kihívásokról, akár életmódról van szó. A munka érdekében történő költözés Európában csak a 2016-os
évben majd 32 millió főt érintett az Unión belül és ez a mi régiónkban is hatványozottan érződik (15%-os növekedés a költözni hajlandóak körében). A magyar-lengyel-cseh-szlovák munkavállalók közül a külföldön született lakosok, a fővárosok és azok vonzáskörzetében élők akár kétszer akkora valószínűséggel mozdulnak, mint társaik.

Anyagi biztonság és plusz juttatások az alapelvárás

A költözés megjelölt okai között legmagasabb arányban a munka vezet (35%) de mellette szorosan az új élmények és a változ(tat)ás iránti igény (30%), valamint a családi okok (20%) is szerepelnek. A fő ösztönző tényező a férfiaknál inkább az anyagi faktor, nőknél a lista elején az új nyelv megtanulása, az idegen kultúra megismerése is ott van. A vizsgáltak körében a magyarok voltak a legmotiváltabbak az új nyelvek megismerésében.

Karrierjében mindenki előrelépést vár a mobilitástól: jutalmak, további juttatások szükségesek a külföldi munka elvállalásához. Összesen 4% állította, hogy semmi esetre sem költözne külföldre, 3% viszont akár plusz juttatások nélkül is hajlandó bármikor áttelepülni.

A legalapvetőbb, legszükségesebb elem, amely országtól, nemtől, kortól, pozíciótól, szociális státusztól függetlenül egyformán fontos volt a munkavállalóknak: a biztonság. 85% esetében ez a gazdasági stabilitást jelentette, de a politikai biztonság szintén előtérbe került a 26 év felettiek
körében. A magyar és szlovák munkavállalóknak a társas kapcsolatok is kiemelten fontosak, 50 év felett pedig a munkahely otthontól való távolsága (napi ingázás) is meghatározó körülmény lesz. Fiatalok körében a helyiek vendégszeretete élvez elsőbbséget, 30-as éveikben járók számára a jó közlekedés is elsők között van, valószínűleg a gyermekek könnyed iskolába/óvodába járása miatt.

Budapest és Prága továbbra is népszerű célpontok

Több, mint 50% akar Prágába menni, 29% Varsót, 27% pedig Budapestet jelölte meg legvonzóbb városként. Az európai városok még mindig dominálják a népszerűségi világranglistákat életszínvonal tekintetében, de a globális top50 listában összesen 22 európai város található, ezek közül
pedig csak egy Kelet-Közép Európai, az pedig Budapest.

A legtöbben 1-3 éves időtartamban gondolkoznak (33% ekkora távra tervez és csak 15% lenne hajlandó végleg kiköltözni. Érdekes módon ez az időtartam lényegesen rövidebb az oktatásban, coaching és tréning területen dolgozók esetében, és majd kétszerese az ellátási láncban dolgozók között.) Szlovák-Cseh-Lengyel-Magyar összehasonlításban nálunk a legalacsonyabb a fél-egy évre külföldre igyekvők száma, és a legmarkánsabb az 1-3 éves kitelepülés vállalása/célzása.

Fizetésben még mindig lemaradva

Az EU-s átlagkereset 2,39%-kal nőtt a 2016-os évben. Ez 1508 Eurót jelent havonta, a megelőző gazdasági év 1469 Euró/hó-hoz képest. Érdekes megfigyelni, hogy egy éles vonal mentén kettéválasztható az uniós országok csoportja, az átlag 1500 Euró kereset mentén. 14-14 ország helyezkedik el az ezt meghaladó, valamint az ettől elmaradó kategóriákban: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia mind az utóbbiban foglal helyet. Mi tehát mind nyugat felé törekszünk a jobb fizetésekért, az ottani munkavállalók pedig azért jönnek szívesen ide, mert a mindennapok, a megvásárolható termékek olcsóbbak.

A magyarok és lengyelek közül a legtöbben akkor költöznének biztosan, ha legalább 65%-kal növelnék fizetésüket, csehek és szlovákok esetében már az 50%-os emelés is elég lenne. Ez az arány a karrierlétrán és életkorban lefelé haladva persze arányosan csökken, de nem véletlen, hogy az átmeneti külföldi munkavállalások elsődleges és fő mozgatórugója az anyagi javak gyarapodásának reménye.

„A munkavállaló számára az áthelyezés drasztikus változás, amihez bátorság kell – legfőképp az utolsó lépéseknél. Mind érzelmi, mind operatív szinten bizonytalanságot idéz elő az ilyen fajta változás életükben. Elköltözés, távolság a barátoktól és a családtól, teljesen új környezet és kulturális sokk – ezek az érzelmi tényezők ugyanannyira fontosak, mint a döntés mögött meghúzódó racionális indokok.”- mondja Sámson Dorottya, a CPL Jobs Branch managere.