Ráerősítenek a munkavédelmi politikára jövőre

A munkahelyi balesetek és a munkavégzéshez kapcsolódó megbetegedések számának csökkentését megcélzó Európai Hetet az EU valamennyi tagállamában 2008. október 20. és 24. között rendezték meg. Az Európai Hét a kockázatértékeléssel foglalkozó Egészséges munkahelyek kampány része: a több száz rendezvény, esemény mind egy téma köré épül, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet az egészségi és biztonsági kockázatok felmérésének fontosságára. Magyarországon az Európai Hét nyitó napján, október 20-án Budapesten az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség szervezésében került sor az Országos Munkavédelmi Fórumra, melyen Jukka Takala az EU-OSHA igazgatója bemutatta az európai kampány részleteit.

Három és fél percenként meghal valaki munkával kapcsolatos okok miatt

Európában az Eurostat adatai szerint évente 5 720 ember hal meg munkával kapcsolatos okok miatt. Emellett, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) felmérése szerint további 159 500 munkavállaló veszíti életét az Európai Unióban foglalkozási ártalmak következtében. Jukka Takala kiemelte, hogy „az EU-ban három és fél percenként meghal valaki munkával kapcsolatos okok miatt, négy és fél másodpercenként pedig egy uniós munkavállalót ér olyan baleset, amely miatt legalább három munkanapig otthon maradásra kényszerül. "Változásra van szükség, ez pedig a munkahelyi kockázatok értékelésével kezdődik. Tudatosítanunk kell a munkáltatókban, biztonsági képviselőkben és szakpolitikai döntéshozókban, hogy a megfelelő kockázatértékelés a jó munkahelyi biztonság és egészségvédelem kulcsa."

2010-2011-ben a karbantartáson lesz a hangsúly

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség következő kétéves kampányának (2010 és 2011) a karbantartás lesz a témája. - Karbantartással kell ugyanis biztosítani a létesítmények, munkaeszközök megfelelő műszaki állapotának fenntartását. E munkáltatói kötelezettség a megbízható üzemeltetés biztosítása mellett közvetetten a balesetek megelőzését is szolgálja.

A nem megfelelő karbantartás önmagában is súlyos veszélyeztetést jelent, azonban maga a karbantartási tevékenység is veszélyes lehet. Előfordulhat például, hogy karbantartás közben kapcsolnak be egy gépet, helyeznek feszültség alá egy villamosvezetéket, nyomás alá egy csövet, ami a karbantartó sérüléséhez vezet. Az ilyen esetek megfelelő szervezéssel, tájékoztatással megelőzhetőek lennének - hívta fel a figyelmet a megelőzés fontosságára Gedeon András, az OMMF szóvivője. A munkavédelemben tapasztalt leggyakoribb szabálytalanságok számos más szabálytalanság mellett az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok. A hatóság emberei 12 715 esetben lepleztek le üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságokat, 5813 esetben fedezték fel a be - és leesés veszélyt, 4078 cégnél tapasztalták az egyéni védőeszközök hiányát idén január és szeptember vége között.

115 éves az első munkavédelmi törvény

Munkavédelmünk komoly múlttal rendelkezik. Az 1893. évi XXVIII. törvénycikk az első munkavédelmi regula, amely az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről rendelkezett. A munkaadó köteles volt ipartelepén mindazt létesíteni és fenntartani, ami tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak körülményeihez képest az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztosítása érdekében szükséges. Az alkalmazottak is kötelesek voltak ezekhez az intézkedésekhez alkalmazkodni, illetve a szabályokat megtartani. Az iparfelügyelők átvizsgálták a gyárakat évente legalább egyszer: megnézték, hogy foganatosítva lettek-e ezek az intézkedések. 1907-ben törvényben rögzítették a kötelező betegségi és balesetbiztosítást, az 1927-es törvénycikkben pedig már veszélyességi osztályok, az egyes osztályokra megállapított veszélyességi arányszámok is szerepeltek.

Miért nem ért révbe a Munkavédelem Országos Programja?

A modern munkavédelem hazai megteremtésében a munkavédelmi törvény mellett alapvető jelentőségű volt a Munkavédelem Országos Programjáról (MOP) szóló országgyűlési határozat. - 20/2001. (III. 30.) -, amely első alkalommal fogalmazott meg hosszabb távú munkavédelmi célokat a kormányzat részére, közreműködésre szólította fel a munkáltatókat, a munkavállalókat, a társadalmi szervezeteket és az állampolgárokat.

Az ötéves időtartamra meghatározott MOP 2007-ben véget ért, de nem minden célkitűzése valósult meg. Nem jött létre például az elkülönített balesetbiztosítási ágazat. A MOP-ban meghatározott célok elmaradásának okai közé sorolható, hogy nem voltak meg a szükséges erőforrások, hiányzott a kellő összehangolás, irányítás. Az elavult módszerek erőltetése (több ellenőrzés, több bírság) sem segítette a hatóság munkáját. Nem vezettek be új szemléletű hatósági munkát, nem alakult ki partneri kapcsolat a hatóság és a munka világának szereplői között és a munkavédelem oktatásának, képzésének korszerűsítése is elmaradt és gyakorlatilag megszűnt a munkavédelmi kutatás.

Munkavédelem, mint érték és jövőkép

A rendezvényen Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára a munkavédelem értékeiről tartott előadást. Kiemelte, hogy a munkavédelem az állam számára is hasznos, hiszen általa emelkedik a foglalkoztatási kultúra színvonala, a munkavédelmi morál, és a legális foglalkoztatás is, amely nemzetközi elismertséget, az adó- és járulékbevételek illetve a GDP növekedését vonja maga után. De az is lényeges, hogy az egészségügyi költségek, munkaerőpiacról kiesők száma csökken.

A politikus szólt arról is, hogy az Európai Unió Bizottsága 2007-ben elfogadott egy új, ötéves munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiát, amely célul tűzte ki, hogy 2012-ig negyedével csökkenjen a munkahelyi balesetek száma. Ezt gazdasági ösztönzők segítségével kívánják elérni. A Nemzeti Munkavédelmi Politikában kiemelt helyet kap a munkavédelmi felügyeleti munka hatékonyságának erősítése, a munkahelyi egészség és biztonság folyamatos fejlesztése és ellenőrzése - kockázatértékelés, a munkavédelem felelősség-tudatos magatartásának biztosítása - fogalmazott Simon Gábor.

Nemzeti Munkavédelmi Politika 2009-2012

Papp István, az OMMF elnöke ismertette a Nemzeti Munkavédelmi Politika 2009-2012 irányelveit. Az OMMF a közeljövőben is arra helyezi a hangsúlyt, hogy a partnerség jobban működjön, az együttműködésben többen vegyenek részt és a tanácsadás szolgáltatása kiszélesedjen. - Az érdekegyeztetést javítani kell, hiszen sok balesetet, megbetegedést nem jelentenek be, vagy csak utólag teszik meg, amikor már késő - nyomatékosította a szakember. A következő időszak programjának alapköve lehet, hogy a munkahelyen lévő mérnök és orvos képes lesz majd összefogni azért, hogy egészségesebb és biztonságosabb munkahelyek álljanak rendelkezésre.

A jövő útja, hogy a tájékoztatás, a tanácsadás intézményrendszere kiszélesedjen, az OMMF erre fog törekedni - hangsúlyozta Papp István, aki szerint ugyanakkor változtatni kell a munkavédelem képzési rendszerén. Jelenleg ugyanis csak posztgraduális képzésben lehet munkavédelmi szakembernek tanulni, nappali képzésben nem lehet ezen a szakon diplomát szerezni.

További információ: http://hu.osha.eu.int, http://hw.osha.europa.eu

Gyimóthy Éva, HR Portal