Szakképzetlenek után járó adókedvezmény: sokan járnának jól vele, ha tudnának róla

Évek óta akár visszamenőlegesen is igényelhető az az adókedvezmény, amit a cégek a szakképzettséggel nem rendelkező munkakörökben dolgozók után vehetnek igénybe. Rengeteg felső-és HR vezető azonban nincs tisztában ezzel a lehetőséggel, pedig ezzel akár több tízmillió forintot is spórolhatnának.

Azok a vállalkozások, amelyek szakképzetlen embereket alkalmaznak, évek óta jól járnak, illetve járhatnának, ha tudnának róla: a jelenleg 15,5 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett a minimálbér összegéig csak annak felét kell megfizetniük a betanított, szakképzetlen munkások után - hívja fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

Az adókedvezmény azon külföldi munkavállalók után is jár, akik után szociális hozzájárulási adót fizet a munkáltató.

A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének 9-es csoportja szabályozza azt, hogy ki minősül szakképzetlennek. Ez alapján a takarítók és kisegítők, szemétgyűjtők, rakodók, egyszerű ipari, mezőgazdasági, halászati, erdészeti, vadászati, építőipari foglalkozások is ebbe a kategóriába tartoznak.

Az érintett munkavállalók száma fél millió lehet, a KSH legfrissebb, 2019-es adatai alapján ugyanis Magyarországon 8 általánost vagy annál kevesebbet végzett foglalkoztatottak száma 503.900 fő.

A kedvezmény igénybevételével egy 100 betanított munkást foglalkoztató cég közel 15 millió forintot takarít meg egy évben - mutat rá Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere.

A szakértő szerint megfelelően kidolgozott háttérdokumentáció alapján - ilyen a munkaköri leírás vagy egy állásfoglalás az illetékes hatóságoktól - visszamenőleg is igénybe lehet venni a kedvezményt, amely azonnali pénzügyi segítséget jelenthet a vállalatoknak.