Szépen javítja a munkanélküliségi mutatókat közmunkások képzése
A munkanélküliségi mutatókat szépen javítja az EU-s pénzből finanszírozott alapkészség-fejlesztő program. Az óvodás szintű feladatokat a résztvevők megalázónak és értelmetlennek tartják, viszont aki nem vállalja, azt törlik a nyilvántartásból a munkaügyi központban. Ez idén 24 milliárd, jövőre 184 milliárd forintba kerül az EU-nak, írja az Index.
A kormány szerint az alapkészség-fejlesztő program valódi felzárkóztatási lehetőséget nyújt annak a 200 ezer embernek, aki csak nyolc osztályt végzett el, és annak a 26 ezernek, akiknek általános iskolai végzettsége sincsen. A programban részt vevő oktatók szerint azonban a hat-hét éves gyermekekre szabott program szakmailag alkalmatlan az alacsony végzettségű felnőttek képzésére, ráadásul a beszámolók szerin sokan OKJ-s képzéssel, érettségivel és diplomával is az iskolapadba kényszerültek, hogy megtanuljanak írni és olvasni.
A program több oktatója és hallgatója szerint a kezdeményezés haszna nem a munkaerő-felzárkóztatás, hanem a statisztika: a téli közmunkaprogram keretében futó, az említett alapképzés mellett szakmunkát is ígérő foglalkozások – amelyek összesen 200 ezer embert érintenek – látványosan javítanak a munkanélküliségi mutatókon,méghozzá épp a téli időszakban, amikor a közmunkásokat nehezebb lenne foglalkoztatni. Aki pedig nem vállalja a programot, az kikerül a munkaügyi központok nyilvántartásából, tehát többé nem tartják számon munkanélküliként.
A foglalkoztatottságot növeli az a ötezer oktató is, akiket a képzésekre alkalmaznak, közülük hozzávetőlegesen 2500-an szintén munkanélküliek voltak. A program április 30-ig, tehát épp a választások utáni hetekig kitart.
A tanárok a hírek szerint foglalkozásonként bruttó 2500 forintot, míg a hallgatók a nyolcórás közmunkának megfelelő bért, tehát havi nettó 49 ezer forintot kapnak, amennyiben az órák 70 százalékán megjelennek, és hiányzásaikat orvosi papírral igazolni tudják.
Az össze, melyet a program felemészt tehát nem kevés: a teljes program – az alapkészség-fejlesztés mellett a szakképzést adó foglalkozásokkal együtt – idén 24, jövőre több mint 180 milliárd forintba kerül, amit azonban EU-forrásból lehet biztosítani.
Az Indexnek névtelenül nyilatkozó tanár szerint a tananyag a Meixner-módszerre épül, ám azt gyerekekre és nem felnőttekre dolgozták ki. A tanároknak a Türr István Képző és Kutató Intézettel (TKKI) kellett szerződést kötniük. A tanárok beszámolói szerint a programba önként lehetett jelentkezni és nem volt feltétel a felnőttoktatásban szerzett tapasztalat.
Index
A program több oktatója és hallgatója szerint a kezdeményezés haszna nem a munkaerő-felzárkóztatás, hanem a statisztika: a téli közmunkaprogram keretében futó, az említett alapképzés mellett szakmunkát is ígérő foglalkozások – amelyek összesen 200 ezer embert érintenek – látványosan javítanak a munkanélküliségi mutatókon,méghozzá épp a téli időszakban, amikor a közmunkásokat nehezebb lenne foglalkoztatni. Aki pedig nem vállalja a programot, az kikerül a munkaügyi központok nyilvántartásából, tehát többé nem tartják számon munkanélküliként.
A foglalkoztatottságot növeli az a ötezer oktató is, akiket a képzésekre alkalmaznak, közülük hozzávetőlegesen 2500-an szintén munkanélküliek voltak. A program április 30-ig, tehát épp a választások utáni hetekig kitart.
A tanárok a hírek szerint foglalkozásonként bruttó 2500 forintot, míg a hallgatók a nyolcórás közmunkának megfelelő bért, tehát havi nettó 49 ezer forintot kapnak, amennyiben az órák 70 százalékán megjelennek, és hiányzásaikat orvosi papírral igazolni tudják.
Az össze, melyet a program felemészt tehát nem kevés: a teljes program – az alapkészség-fejlesztés mellett a szakképzést adó foglalkozásokkal együtt – idén 24, jövőre több mint 180 milliárd forintba kerül, amit azonban EU-forrásból lehet biztosítani.
Az Indexnek névtelenül nyilatkozó tanár szerint a tananyag a Meixner-módszerre épül, ám azt gyerekekre és nem felnőttekre dolgozták ki. A tanároknak a Türr István Képző és Kutató Intézettel (TKKI) kellett szerződést kötniük. A tanárok beszámolói szerint a programba önként lehetett jelentkezni és nem volt feltétel a felnőttoktatásban szerzett tapasztalat.
Index
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról