Támogatást bukik a "feketéző"
Az agrárvállalkozásokat uniós támogatásuk visszafizetésének kötelezettségével sújthatják, ha kiderül róluk, feketén alkalmaznak munkaerőt.
A közbeszerzési pályázattól való eltiltással, EU-támogatások visszafizetésével és egyéb büntetésekkel sújthatják már a nem túl távoli jövőben is az alkalmazottakat feketén dolgoztató cégeket az Európai Unióban, ha az Európai Bizottság e témában hamarosan elkészülő terveit a döntéshozók elfogadják - állítja Deák Andrea, a Neumann International AG ügyvezető igazgatója. A szakember becslésekre hivatkozik, több millióra tehető az EU-tagországokban szabályszerű papírok nélkül tartózkodók száma, sőt évente félmillió ilyen személy érkezik a 27 államba.
Az új uniós terv elsősorban a legnagyobbaknak tartott felvevőpiacokon, az építőiparban és a mezőgazdaságban igyekszik lecsapni a feketemunkásokat foglalkoztatókra. Az építőipari cégek például évekig nem indulhatnak közbeszerzési pályázatokon, ha ilyen típusú szabálytalanságot követnek el, míg az agrárvállalkozásokat egyebek között uniós támogatásuk visszafizetésének kötelezettségével sújthatják. Az illegális bevándorlók hazatoloncolásának költsége ugyancsak a munkáltatót terhelné.
Az illegális foglalkoztatás Magyarországon eléri a GDP 16-17 százalékát, Lettországban a 18 százalékot, Görögországban több mint 20 százalékot, ugyanakkor Ausztriában és az Egyesült Királyságban a GDP-nek mindössze 1,5 illetve 2 százalékát teszi ki. Az okok között a munkaerőpiac rugalmatlanságát, és a jelentős adóterheket jelölik a jelentések - mondotta Deák Andrea.
Az új uniós terv elsősorban a legnagyobbaknak tartott felvevőpiacokon, az építőiparban és a mezőgazdaságban igyekszik lecsapni a feketemunkásokat foglalkoztatókra. Az építőipari cégek például évekig nem indulhatnak közbeszerzési pályázatokon, ha ilyen típusú szabálytalanságot követnek el, míg az agrárvállalkozásokat egyebek között uniós támogatásuk visszafizetésének kötelezettségével sújthatják. Az illegális bevándorlók hazatoloncolásának költsége ugyancsak a munkáltatót terhelné.
Az illegális foglalkoztatás Magyarországon eléri a GDP 16-17 százalékát, Lettországban a 18 százalékot, Görögországban több mint 20 százalékot, ugyanakkor Ausztriában és az Egyesült Királyságban a GDP-nek mindössze 1,5 illetve 2 százalékát teszi ki. Az okok között a munkaerőpiac rugalmatlanságát, és a jelentős adóterheket jelölik a jelentések - mondotta Deák Andrea.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon