Te tudsz kamerába beszélni?

A szerző szerint a siker kulcsa a szemkontaktus. Ha jó benyomást akarsz tenni az interjúztatóra, egyenesen a kamerába beszélj!

Nem tudom, Te hogy vagy vele, de amikor Skype-olok, én többnyire nem a kamerába nézek. Tapasztalatom szerint mindenki ösztönösen a képernyőn lévő beszélgetőpartnerére néz, aki jóval a kamera alatt van.

Ugyanez a recept az egyszemélyes videóinterjúkhoz is. A videóinterjúk legújabb generációja annyiban más, mint a Skype, hogy itt az interjúztató már jelen sincs, a kérdéseket egy szoftver teszi fel. A vágatlan felvételt a döntéshozók utólag nézik meg, s a legjobb eredményt itt is akkor éred el, ha a kamerába nézel.

Gyerekkoromban TV bemondó akartam lenni. Gyakoroltam is, milyen az, ha úgy olvasom fel a TV műsort, hogy nincs előttem senki. Úgy tűnik, manapság már nem csak a média szereplőinek, hanem az álláskeresőknek is meg kell tanulni, hogyan kell kamerába beszélni.

Persze most elsősorban nem a hiányszakmákban dolgozókról beszélek, hanem azokról, akik egy-egy munkahely elnyeréséért több száz másik pályázóval versenyeznek.

A videóinterjúkból, és azok szoftveres, beszélgetőpartner nélküli változatából valószínűleg egyre több lesz. Egyszerűen azért, mert jobban megéri a cégeknek.

Időt takarítanak meg vele: Mivel sem HR-es, sem vezető nem vesz részt egy ilyen előszűrésen, és az eredményt sem muszáj teljes terjedelmében végig nézni, rengeteg időt lehet vele megspórolni. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen interjúért egy centit sem kell utazni.

Könnyebb az adatfeldolgozás: Az egyszereplős videók rögzített képét bárki bármikor megnézheti, értékelheti, később előveheti, rendszerezetten tárolhatja. Mintegy jelölt adatbázis, ami tartalmazza magát az interjút is.

Ha elterjed ez az új technológia, a HR-eseknek a következőkre kell odafigyelni:

Szubjektivitás: Nagy a kísértés, hogy a jelöltet néhány másodperces szubjektív benyomás alapján ítéljük meg. Ez egy személyes találkozó során is előfordulhat, de ott a fizikai jelenlét miatt nagyobb az esély az interjúztató véleményének megváltozására. Ha csak a felvételt nézi meg valaki, bármelyik pillanatban rákattinthat a STOP feliratra.

Munkáltatói márkára gyakorolt hatás: Ami a munkáltató számára jól számszerűsíthető „hatékonyság” (például a kiválasztásra fordított idő drasztikus csökkenése) az a jelölt oldalán az „arra sem veszik a fáradságot, hogy beszéljenek velem” nem túl pozitív véleményben is testet ölthet.

Ahogy ez a példa is mutatja, az új technológiák megjelenésével az álláskeresők és a HR-esek is új kihívások előtt állnak.

A jelölteknek hozzá kell szokni, hogy eladják magukat, akár úgy is, hogy kamerába beszélnek. Olyan kommunikációs helyzetekhez kell hozzászokniuk, ahol a mondanivalójukat egy az egyben, vágás és szépítés nélkül rögzítik, majd a döntéshozók felvételről értékelik.

A HR-esek új kihívása pedig azt eldönteni, milyen technológiai újítást és hogyan érdemes használni. A szoftveres megoldások pénzt és időt takarítanak meg, de csak akkor, ha körültekintően alkalmazzák őket. Ha nem így történik, az emberi oldalon érhetnek súlyos veszteségek: jó jelöltek fordíthatnak hátat rosszul használt automatizmusainknak.

Timár Krisztina, OnlineHR Blog
HR Blog