Teljesen megváltozik a felsőoktatási felvételi

A megújult felvételi rendszer ötvözi az eddigi előnyöket, így az Oktatási Hivatal központi koordinációját, a hat jelentkezési helyet, valamint a tanulmányi és az érettségi eredmények fontos szerepét.

Döntési szabadságot kapnak ugyanakkor a felsőoktatási intézmények abban, hogy a változatlanul 500 pontos felvételi rendszeren belül határozzanak 100 pont odaítéléséről, az érettségi pontszámításnál figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről, továbbá a felvételi minimumpontokról.

A felsőoktatásért felelős miniszter az érettségi tárgyak bővebb körét határozza meg képzési területenként és szintenként, ebből a felsőoktatási intézmény választja ki az érettségi pontszámításához az elvárt érettségi vizsgatárgyak körét, és dönti el, hogy kér-e egy adott szakhoz emelt szintű érettségi vizsgát.

A közép- és emelt szintű érettségi felvételi pontszámításának összehasonlíthatóságáért a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének kétharmada, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményének egésze számít felvételi pontként.

Az intézményi 100 pont több részből állhat össze, például szóbeli felvételi vizsgából, motivációs levélből, nyelvi kompetenciából vagy munkatapasztalatból.

Azok a jó gyakorlatok, melyek a hallgatóknak kedveztek - többi között az egyetemi bejutás a szakképzésből, a több pontszámítási mód közül a legjobb érvényesítése, az oklevél alapján történő pontszámítás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálat többletpontjainak figyelembevétele -, a jövőben is megmaradnak. A bejutás a felsőoktatásba könnyebbé válhat a korábban tanulmányokat végzőknek vagy diplomával még nem rendelkezőknek - hangsúlyozza a KIM.

Idén ezek voltak a legnépszerűbb mesterszakok a felvételin.

Fotó: unsplash.com