Tovább nőtt az átlagkereset

A nettó keresetek emelkedése – a személyi jövedelemadó mértékének 1 százalékpontos csökkenése következtében – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,5 százalék volt.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 248 800 forint volt. A legmagasabbak a bérek az információ és kommunikáció gazdasági ágban voltak(489 800 forint), a legalacsonyabbak pedig, szokás szerint, a humán-egészségügy és a szociális ellátás területén (149 800 forint).

A családi kedvezmény nélkül számított nettó átlagkereset 165 500 forint volt. A kétgyermekesek családi kedvezménye idén növekedett, így a kedvezménnyel együtt a nettó kereseti átlag 172 600 forintra becsülhető.

A minimálbér és a garantált bérminimum növekedésén kívül a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt a bérek növekedésére.

Elemzők szerint

Idén 4,7 százalékos bruttó és 6,2 százalékos nettó bérnövekedésre számítanak a Takarékbank elemzői. A reálbérek növekedése 0,9 százalékos infláció mellett 5,3 százalék lehet, azonban érhetik még meglepetések az embereket. Egyes hiányszakmákban ugyanis gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, amit az elmúlt hetekben folytatott bértárgyalások is tükröznek. Eközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése is. A minimálbér 5,7 százalékos növekedése ugyancsak növekedést eredményezhet.

Az Erste Banknál erős nominális bérdinamikát várnak az idei év egészében. Reálértelemben tekintve pedig további szemmel látható gyorsulásra számítanak a nyár végéig, hiszen júliusig folyamatosan süllyedhet az inflációs ráta, elérheti a -0,7 százalékot. Várakozásuk szerint idén 2,2 százalékkal nőhet a magyar GDP, aminek elsődleges motorja a háztartások fogyasztása lesz. Ezt a várakozásunkat megerősítette a februári keresetstatisztika is, hiszen ilyen erős - reálértelemben vett - bérnövekedési ütem egyértelmű támasza lehet a magyar konjunktúrafolyamatoknak.