Továbbra sincs egyezség a MÁV-nál
A MÁV csütörtöki közleményében kiemelte: a MÁV-csoport vezetősége saját hatáskörben, a tulajdonossal egyeztetve, az üzleti tervek átvizsgálása után a munkabéke megőrzése érdekében ajánlotta fel a 3 százalékos alapbéremelést.
A hét bérfejlesztésről tárgyaló szakszervezetből a legtöbb tagot tömörítő VSZ elnöke a munkáltatói ajánlat elutasítását azzal magyarázta, hogy a MÁV jelenlegi bérfejlesztési javaslata már nem tartalmazta a korábban kilátásba helyezett önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést, és a két alkalommal 25-25 ezer forint egyszeri kifizetést sem.
A MÁV csütörtöki közleményében felidézte, hogy hétfőn a MÁV-csoport vezetése 2,2 százalékos alapbér-emelést, az alapbér további 0,5 százalékát kitevő önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítést, továbbá évente két alkalommal 25-25 ezer forint egyszeri kifizetést ajánlott a nem vezetői munkakörben foglalkoztatottak részére a munkabéke fenntartása érdekében.
Ez átlagosan 4 százalékos alapbérfejlesztésnek felelt volna meg – mondta Lőcsei Virág, a MÁV-csoport szóvivője.
A szakszervezetek ezt nem fogadták el. Meleg János a hétfői bértárgyalás után azt nyilatkozta, hogy ha a munkáltató által évi két alkalommal felajánlott 25-25 ezer forint kifizetést beépítenék az alapbérbe, akkor ezzel a bérfejlesztési szint már nagyjából elérné a szakszervezetek által javasolt minimum 5 százalékos mértéket.
A szakszervezetek követelése arra irányult, hogy az egyszeri kifizetések is épüljenek be az alapbérbe.
A vasúttársaság nem tudja teljesíteni a szakszervezetek követelését – írta csütörtöki közleményében -, de arra törekszik, hogy ajánlata a lehető legnagyobb mértékben igazodjon az érdekképviseletek elvárásaihoz. Ezért áll már csak egy elemből az alapbérfejlesztés, átlagosan 3 százalékból. Ezzel párhuzamosan felkérte a szakszervezeteket, hogy közösen alakítsák ki álláspontjukat a különböző munkavállalói csoportok közötti differenciálásról.
Meleg János kiemelte: egyelőre a következő tárgyalási napról sem állapodott meg a munkáltatói és a munkavállalói oldal, a sztrájk ideje alatt azonban folyamatos az egyeztetési kötelezettség.
A hét bérfejlesztésről tárgyaló szakszervezetből a legtöbb tagot tömörítő VSZ elnöke a munkáltatói ajánlat elutasítását azzal magyarázta, hogy a MÁV jelenlegi bérfejlesztési javaslata már nem tartalmazta a korábban kilátásba helyezett önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést, és a két alkalommal 25-25 ezer forint egyszeri kifizetést sem.
A MÁV csütörtöki közleményében felidézte, hogy hétfőn a MÁV-csoport vezetése 2,2 százalékos alapbér-emelést, az alapbér további 0,5 százalékát kitevő önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítést, továbbá évente két alkalommal 25-25 ezer forint egyszeri kifizetést ajánlott a nem vezetői munkakörben foglalkoztatottak részére a munkabéke fenntartása érdekében.
Ez átlagosan 4 százalékos alapbérfejlesztésnek felelt volna meg – mondta Lőcsei Virág, a MÁV-csoport szóvivője.
A szakszervezetek ezt nem fogadták el. Meleg János a hétfői bértárgyalás után azt nyilatkozta, hogy ha a munkáltató által évi két alkalommal felajánlott 25-25 ezer forint kifizetést beépítenék az alapbérbe, akkor ezzel a bérfejlesztési szint már nagyjából elérné a szakszervezetek által javasolt minimum 5 százalékos mértéket.
A szakszervezetek követelése arra irányult, hogy az egyszeri kifizetések is épüljenek be az alapbérbe.
A vasúttársaság nem tudja teljesíteni a szakszervezetek követelését – írta csütörtöki közleményében -, de arra törekszik, hogy ajánlata a lehető legnagyobb mértékben igazodjon az érdekképviseletek elvárásaihoz. Ezért áll már csak egy elemből az alapbérfejlesztés, átlagosan 3 százalékból. Ezzel párhuzamosan felkérte a szakszervezeteket, hogy közösen alakítsák ki álláspontjukat a különböző munkavállalói csoportok közötti differenciálásról.
Meleg János kiemelte: egyelőre a következő tárgyalási napról sem állapodott meg a munkáltatói és a munkavállalói oldal, a sztrájk ideje alatt azonban folyamatos az egyeztetési kötelezettség.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel