Van megoldás, hogyan lehet kompenzálni a csökkenő béreket

Noha a KSH az idei első negyedévre 3,5 százalékos nettó béremelkedést jelzett az előző év azonos időszakához képest, mintegy 2,5 millió munkavállaló tapasztalta azt, hogy fizetése kevesebb lett az egykulcsossá váló adórendszer és az adójóváírás csökkentése miatt. - Ez az átalakítás a magyar munkavállalókat két csoportra osztotta, nyertesekre és vesztesekre. Ráadásul a vesztes csoport is megoszlik, mivel a kormány a bérminimumért és minimálbérért dolgozókat kompenzálta, azokat viszont, akik kicsivel e bérszint felett vannak, már nem - emelte ki egy szakmai háttérbeszélgetésen Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, hozzátéve, a bértárgyalások így nem arról szólnak, hogy a reáljövedelmeket szinten tartsák a cégek, ahogyan az a válság utáni időszakban lenni szokott, hanem arról, milyen formában lehetne az adórendszer változását kompenzálni.

Csökkenti a béreket az adójóváírás megszüntetése

A kormányzati nyilatozatokból az derül ki, hogy az elkövetkező két évben sem számíthatnak túl sok jóra a munkavállalók, különösen az alacsony jövedelműek. A Széll Kálmán Terv adminisztráció csökkentő javaslatai között szerepel például a különböző pótlékok megszüntetése, a túlóradíj szabadságban történő megváltása, a konvergencia program alapján pedig arra lehet következtetni, hogy a kormány meg akarja szüntetni az adójóváírást, amit a szuperbruttó tervezett kivezetése sem tud ellensúlyozni, így azok a munkavállalók, akik havi nettó 200-230 ezer forintos jövedelemmel rendelkeznek, további csökkenésre számíthatnak. A szuperbruttó kivezetése - ha egyáltalán megszüntetik - ugyanis hiába hagyna mintegy 80-90 milliárd forint többletet a dolgozóknál, az adójóváírás megszüntetése 140-180 milliárd forinttal csökkenti a nettó béreket. Ez mintegy 60 és 90 milliárd forint közötti csökkenést eredményez, amit 120-180 milliárd forint bérnöveléssel kellene kompenzálniuk a munkáltatóknak.

Miként a helyi szintű bértárgyalásokon kiderült, a mostani különbözetet a bérkommandó ellenére sem képesek megadni a cégek, így nem valószínű, hogy a fenti összeget ki tudnák termelni. - Bár a gazdasági helyzet makroszinten stabilizálódott, minimális növekedés egyedül az exportorientált feldolgozóiparban érezhető, döntően ennek az ágazatnak köszönhető, hogy a GDP 2011-es növekedése közel 3 százalékos lehet. A piaci szolgáltató szektorokra viszont a stagnálás jellemző, míg a belföldi kereslettől függő szektorok, például a kereskedelem és a vendéglátás már évek óta nagyon mély krízisben vannak - emelte ki Bartha Attila, a Kopint-Tárki Zrt. kutatási igazgatója. Mint mondta, a GDP az idén ugyan már megközelíti a 6 évvel ezelőtti szintet, a nettó reálkeresetek és a lakossági fogyasztás még jelentősen elmarad attól, sőt, a válságot megelőző túlfogyasztásról már egyáltalán nem beszélhetünk. Megszűnt a túlzott hitelfogyasztási aktivitás is, jelenleg nagyobb a törlésztés, mint a hitelfelvétel nagysága.

Csak a 250 ezer felett keresők járnak jól

A Kopint-Tárki előrejelzése szerint idén mintegy 2 százalékkal nőnek a reáljövedelmek, a háztartások fogyasztása pedig 1-2 százalékkal emelkedhet, ugyanakkor az átlagos jövedelműek - bruttó 211 200 forint most az átlagkereset - bére csökkeni fog. Ez várható 2012-ben is, emelkedésre csak a bruttó 250 ezer forint felett keresők számíthatnak.

Bartha Attila elmondta: csalódott és kiábrándult a lakosság, nagy a jövőtől, bizonytalanságtól való félelem, amit erősítenek a súlyos hiteltörlesztési terhek, illetve az, hogy a munkaerő-piaci kilátások csak lassan javulnak, a foglalkoztatás emelkedése nulla és fél százalék közötti. Az infláció a válság elmélyülése óta bennragadt a 4-5 százalékos tartományban, az élelmiszerek ára pedig gyors ütemben emelkedik, amit ugyancsak a kisjövedelműek éreznek meg leginkább.

Megoldás a kompenzációra

Ha már a munkáltatók nem tudnak béremelést végrehajtani, érdemes lenne a törvény adta lehetőségeket jobban kiaknázniuk - hívta fel a figyelmet Bessenyey Bálint, az Étkezési Utalvány Forgalmazó Egyesülés (EUFE) igazgatója. Mint mondta, az étkezési utalványok megoldást jelenthetnek a kompenzációra, hiszen a munkáltatók a bérben történő kifizetéshez képest jóval kedvezőbb költség mellett biztosíthatják a dolgozóknak, és ugyanazon juttatási keret mellett a munkavállalóknak magasabb nettó kompenzációt tudnak adni. Míg a 18 ezer forint értékű étkezési utalvány teljes munkáltatói költsége 21.000 forint, ha ezt a bérbe építenék be, 10.368 forint nettó összeget kapna a munkavállaló. Szemben tehát a bérben történő kompenzációval, ebben az esetben 70-100 milliárd forint ráfordítással tudnák ellensúlyozni az alkalmazottak nettó bércsökkenését.

Az étkezési utalványokkal történő kompenzáció a belgazdaságra is kedvező hatást gyakorolhat. Az étkezési utalvány felhasználása ugyanis belföldi fogyasztást generál, ráadásul a hazai vállalkozásoknak - vendéglátóhelyek, helyi kisboltok - teremt többletbevételt - tette hozzá Bessenyey Bálint. Ezen kívül az utalvány segíti a gazdaság kifehérítését és a munkavállalók életminőségének javítását. 2011-től pedig már különböző mértékben, akár teljesítménytől függően is lehet adni a dolgozóknak az étkezési utalványokat, így alkalmasak a mozgóbérek kifizetésére is.