Versenyelőnyt jelenthet az alacsony társasági adó
Az adószerkezet átalakításával megfelel az ország annak az elvárásnak, hogy a tőke- és munkajövedelmeket terhelő adók csökkentése mellett a forgalmi típusú adók irányában nőjenek a terhek - mondta a Világgazdaságnak a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Izer Norbert a laphétfői számában megjelent interjúban kitért arra is, hogy a kabinet nem lát okot az általános áfa-csökkentésre, azt ugyanakkor a befektetők visszaigazolták: versenyképességi előny, hogy Európában nálunk a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa.
Az adóterhelés mértéke az Eurostat szerint Magyarországon csökkent a leginkább 2017-ben: míg az előző évben a GDP 39,3 százalékát tette ki, addig 2017-ben 38,4 százalékát. Az államtitkár megjegyezte: az adócsökkentések következtében az adóterhelés ennél alacsonyabb szinten alakult volna, ám a számítás sajátossága, hogy a GDP egy százalékát kitevő fehéredés megemelte az elmúlt évek bevételeit. Az adóterhelés mérséklésének folyamata 2018-ban is folytatódott, sőt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében kötött megállapodás végrehajtásával - kiemelten a szociális hozzájárulási adó további csökkentésével - folyamatosan egyre kisebb adóterheléssel számolhatunk az elkövetkező években is.
Egy kérdésre válaszolva Izer Norbert elmondta: a kabinet nem lát okot és módot általános áfa-csökkentésre. Azokon a helyeken, ahol szakmai, társadalompolitikai vagy szociális okok indokolták, az elmúlt években mérsékelték az áfakulcsot, így például az idén az UHT- és az ESL-tejekét. Kitért arra, hogy jelenleg zajlik a korábbi kedvezményes kulcsú területek tapasztalatainak vizsgálata, mert az áfakulcs csökkentése nem mindenhol érte el az előzetesen kívánt hatást, annak hasznát nem érezhették a fogyasztók.
Megjegyezte: pillanatnyilag az EU-ban az áfát illetően nem az adómérték a kardinális kérdés, hanem a beszedés hatékonysága. Ebben messze jobban állunk, mint a régió, sőt az uniós átlagot is megközelítettük - közölte az államtitkár.
A magyarországi áfarés - vagyis a befizetendő áfából a be nem folyt összeg aránya 2012-ben még 22 százalékon állt. A gazdaságfehérítést célzó intézkedések hatására 2016-ra az Európai Bizottság becslése szerint 13 százalékra csökkent. Izer Norbert elmondta: a cél az, hogy az EU 15-ök átlagára, 10 százalék közelébe hozzák le a mutatót, hiszen ez teszi lehetővé a további adóteher-csökkentést az adózók számára.
MTI
Az adóterhelés mértéke az Eurostat szerint Magyarországon csökkent a leginkább 2017-ben: míg az előző évben a GDP 39,3 százalékát tette ki, addig 2017-ben 38,4 százalékát. Az államtitkár megjegyezte: az adócsökkentések következtében az adóterhelés ennél alacsonyabb szinten alakult volna, ám a számítás sajátossága, hogy a GDP egy százalékát kitevő fehéredés megemelte az elmúlt évek bevételeit. Az adóterhelés mérséklésének folyamata 2018-ban is folytatódott, sőt a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében kötött megállapodás végrehajtásával - kiemelten a szociális hozzájárulási adó további csökkentésével - folyamatosan egyre kisebb adóterheléssel számolhatunk az elkövetkező években is.
Egy kérdésre válaszolva Izer Norbert elmondta: a kabinet nem lát okot és módot általános áfa-csökkentésre. Azokon a helyeken, ahol szakmai, társadalompolitikai vagy szociális okok indokolták, az elmúlt években mérsékelték az áfakulcsot, így például az idén az UHT- és az ESL-tejekét. Kitért arra, hogy jelenleg zajlik a korábbi kedvezményes kulcsú területek tapasztalatainak vizsgálata, mert az áfakulcs csökkentése nem mindenhol érte el az előzetesen kívánt hatást, annak hasznát nem érezhették a fogyasztók.
Megjegyezte: pillanatnyilag az EU-ban az áfát illetően nem az adómérték a kardinális kérdés, hanem a beszedés hatékonysága. Ebben messze jobban állunk, mint a régió, sőt az uniós átlagot is megközelítettük - közölte az államtitkár.
A magyarországi áfarés - vagyis a befizetendő áfából a be nem folyt összeg aránya 2012-ben még 22 százalékon állt. A gazdaságfehérítést célzó intézkedések hatására 2016-ra az Európai Bizottság becslése szerint 13 százalékra csökkent. Izer Norbert elmondta: a cél az, hogy az EU 15-ök átlagára, 10 százalék közelébe hozzák le a mutatót, hiszen ez teszi lehetővé a további adóteher-csökkentést az adózók számára.
MTI
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról