Vezetői stílusok

Nincs egyértelműen „helyes”, „egy az egyben” másolandó vagy egyértelműen rossz vezetői stílus. A megfelelő stílus kialakítása függ a vállalati kultúrától, a vezető személyes értékeitől, a piaci helyzettől, a kitűzött céloktól, a csapat összetételétől. Íme a 10-es lista.

Autokratikus vezetés
A vezető egyedül dönt, kevésbé veszi figyelembe a beosztottak véleményét. Gyors döntéshozatalra alkalmas, de csökkentheti a munkatársak motivációját és kreativitását. Európának e régiójában a kkv szektorban nem ritka az ilyen vezető.

Karizmatikus vezetés
A vezető személyes karizmája révén képes hatni és inspirálni a munkatársakat. Erős érzelmi kötődést alakít ki a követőkkel. Nagy lelkesedést és elkötelezettséget válthat ki, de a cég, a szervezet túlzottan függhet a vezető személyiségétől. Ilyen vezető például az Egyesült Államokban a Tesla-alapító Elon Musk is.

Látnoki vezetés
A vezetőt nem érdeklik a napi harcok, problémák, kizárólag a big picture-t nézi. Az absztrakt gondolkodásra támaszkodik, és képes olyan lehetőségeket megálmodni, amelyeket mások még nem látnak. Valószínűleg a megvalósíthatáshoz kevesek, ehhez megfelelő középvezetők szükségesek.. Steve Jobs a látnok vezetői stílus nagy alakja.

Tranzakciós vezetés
A vezető a jutalmazás és büntetés rendszere alapján irányít. Nagy a szigor, nincs mellébeszélés, mindennek van pozitív vagy negatív következménye. Hatékony lehet rövid távú célok elérésében, de hosszú távon kevésbé motiváló.

Demokratikus vezetés
A döntéshozatal a csapat tagjainak bevonásával történik. Növelheti a munkatársak elkötelezettségét, elégedettségét, erősítheti a csapatszellemet. Hátránya, hogy lassíthatja a folyamatokat és a “túl nagy demokrácia” bizonyos esetekben rossz döntésekhez vezet.

Coaching típusú vezetés
Itt a vezető nem főnök, hanem coach, mentor, aki fejleszti a csapat tagjait. Abban segít, hogy mindenki a maximumot hozza ki magából. Hosszú távon javíthatja a teljesítményt és az elégedettséget, de időigényes lehet. Az utóbbi években sok vállalat a vezetőképzésében ebbe az irányba indult el.

Laissez-faire vezetés
A vezető minimálisan lép közbe. A munkatársak nagy szabadságot kapnak a döntéshozatalban. Alkalmas lehet kreatív, magas motivációs szintű, önállóan dolgozni képes munkatársak esetén, de káoszhoz vezethet, ha a csapat nem eléggé önálló. Sok függ a cégkultúrától, hogy működik-e. Egy informatikai startup cégnél lehet helye ennek.

Transzformációs vezetés
A vezető motiválja a munkatársakat a közös célok elérésére. Fókuszál az innovációra, változásokra és a személyes fejlődésre. Nagy hangsúlyt fektet a csapattagok erősségeinek és potenciáljának kiaknázására. Erősíti a csapat összetartását és a teljesítményt, ám nagy terhet róhat a vezetőre.

Szolgáló vezetés
A vezető elsődleges célja a csapat és az egyének jól-létének és fejlődésének támogatása. A vezető minden erejével a pozitív munkakörnyezet kialakításán és a hosszú távú elkötelezettség elérésén munkálkodik. Az empátia, hallgatás és közösségi érzés központi elemek.

Bürokratikus vezetés
A vezető szigorúan követi a vállalati szabály- és eljárásrendet. Biztonságos és stabil környezetet teremthet, de rendkívül rugalmatlanná teheti a céget és ezzel gátolhatja az innovációt, ami nagy piaci versenynek kitett iparágakban veszélyes lehet. Egyes multinacionális cégek magyar leányvállalatainál látunk példákat erre.