Stratégiai gondolkodás, tudatos kapcsolódás a szervezeti célokhoz és a HR-érték mérhetővé tétele – ezek nélkül ma már egyetlen HR-osztály sem tud hosszú távon releváns maradni. De mitől válik valóban üzleti tényezővé a HR? Mi számít értéknek a szervezetben, és hogyan tud ehhez a HR hitelesen és adatokkal alátámasztva kapcsolódni? - ezt a kérdéskört járja körül Sharlyn Lauby HR-szakértő és tanácsadó HR Bartender című blogjában.

Idén márciusról áprilisra csak két cégnél - a BMW-nél és a Danubius Hotelsnél - regisztráltunk 100 fő feletti bővülést. Eközben öt cégnél is száznál nagyobb csökkenés történt az alkalmazotti létszámban például a győri Audinál, ahol 133 munkavállalóval dolgoznak kevesebben. Itt a HR Portál és az Opten havi jelentése a legnagyobb hazai cégekről.

Kiszámíthatatlan világban élünk, emiatt még fontosabb lett a fenntarthatóság a vállalati működésben. Ebbe pedig nemcsak a környezeti ártalmak csökkentése vagy a megújuló energia használata tartozik, hanem a szociális dimenzió is: például az emberközpontú szervezeti kultúra megteremtése, a versenyképes munkavállalók, a tudatos, értékalapú vezetés. Mit tehet ezért a HR-es? A EY tanácsadócég szakmai délelőttjének főbb tanulságait foglaljuk össze.

Közösségépítés, munkavállalói egészség, jó hangulat – ezek a céljai azoknak a kkv-knak, akik az elmúlt években elnyerték a Generali EnterPrize pályázat „Munkavállalói jóllét” kategóriájának első díját. A munkavállalók jóllétével való tudatos törődés, az ebbe való befektetés segíti a megtartást - ami különösen nagy érték hosszú betanulási folyamat után -, és a munkáltatói márka építését is, amely a kisebb városokban működve különösen fontos, hiszen a hír gyakran szájról-szájra terjed. Készítettünk egy kis körképet, hogyan építkeznek a nyertes kkv-k a cél érdekében.

Magyarországnak 2026. június 7-ig kell bevezetnie az Európai Unió 2023/970 számú bértranszparencia irányelvét a nemzeti jogba, ami jelentős változást hoz a munkahelyi kultúránkban. Számos írás foglalkozott már a technikai és jogi előkészületekkel, valamint a bevezetés lépéseivel. Azonban a bértranszparencia nem csupán egy újabb HR-eszköz vagy jogszabályi kötelezettség, hanem jelentős kulturális átalakulás, amelynek alapja a méltányosság, a bizalom és az átláthatóság, írja Vámosi Mariann, a Projectis Consulting alapítója és vezető tanácsadója.

Többek között a mentális egészségügyi problémáktól való félelem és a rugalmasság iránti vágy is hozzájárul ahhoz, hogy a Z generációs dolgozók idegenkednek a vezetői pozícióktól, vannak azonban HR-technikák, amikkel lehet ezen segíteni.

Másfél évvel ezelőtt nevezték ki Nyeste Ágit a három országot átfogó JYSK-régió (magyar, osztrák, görög) HR igazgatójának. Összesen 2000 retail (kiskereskedelmi) munkavállalóért felel a 3 országban. Milyen egy dán munkakultúrájú cég? Mely csatornákon találják meg az újakat? Mi a kulcsa a megtartásnak? Egyebek mellett erről is kérdeztük a lakberendezési multi HR igazgatóját.

Az ipari termelés visszaesése a legnagyobb magyar cégek létszámadataiban is visszatükröződik. Januárról februárra több autóipari vállalat alkalmazottainak száma is esett. A Thyssenkruppnál több mint 300, a gödi Samsung SDI akkugyárnál több mint 200 fővel dolgoznak kevesebben, a győri Audinál is 170 fős a mínusz. Ez derül ki a HR Portál és az Opten céginformációs szolgáltató havi Létszámtrendek összeállításából.

A fiatalok nem tűrik, hogy a kollégák lenézzék őket vagy a vezető tiszteletlen legyen velük, ahogy azt sem, ha úgy érzik a munkahely kihasználja őket. Inkább váltanak. Jelenleg a cégek 77%-ának nincs stratégiája a generációs együttműködés kezelésére és a generációváltásra, és csak minden második cég foglalkozik a szervezeti elöregedéssel. Többek között ez is kiderült egy friss generációs kutatásból, amelynek főbb megállapításai a recruiTECH 2025-ös toborzási konferenciáján hangzottak el. Valamint több cég HR vezetője is megosztotta az eseményen, hogy cégüknél milyen generációs kihívások és jó gyakorlatok működnek.

A változás szinte már természetes kell, hogy legyen, de ehhez mentális és lelki alkalmazkodóképességet is ki kell építeni. Az adaptív képesség és a kíváncsiság alapvető készségek, ezeket érdemes fejleszteni, bátorítani a szervezetben és a munkavállalókban egyaránt. Hogyan működik egy médiavállalat, amelynek nagyon sokféle munkavállalói igényt kell kielégítenie? Hogyan tud szervezetileg és üzletileg is új képességeket kiépíteni? És hogyan tudja a HR minél jobban támogatni a vezetőket abban, hogy egyre jobban vezessenek? Többek között ezekről kérdezte a HR Portal Endrei-Kiss Juditot, aki két telephelyen, 550 főért felel az RTL Magyarország Chief People Officer-eként.

Ahogy a bank toborzási szlogenje is mondja: „a te karriered a mi utunk”, és ezt komolyan is gondolják: elég csak a 400 fős gyakornoki programból 100 főállásúvá avanzsált kollégára gondolni, de megemlíthetjük a banknál a 60+os munkatársakat is, akik az igényeikre szabott juttatásokat kapnak, és reverse mentoringban is részt vehetnek. Az MBH Bank ezen gondoskodó munkáltatói hozzáállása is hozzájárult ahhoz, hogy 2025-ben 2023 és 2024 után a bank ismét elnyerte a TOP Employers Institute, Top Employer minősítését. Dobi Kittit, az MBH Bank Humán Erőforrásért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük a részletekről.

Már többen dolgoznak a B+N Referencia Zrt-nél mint a Sparnál. A One Magyarországnak (korábban Vodafone) tavaly decemberről idén januárra több mint 200 fővel csökkent a létszáma. Két érdekesség az Optennel közösen készített havi listánkból, amelyben a legnagyobb hazai cégek létszámadatait monitorozzuk.

Jakus Tamás 2020-ban érkezett Thermo Fisher Scientifichez, amikor az élettudományokkal foglalkozó cég üzleti szolgáltató központjában még alig 300-an dolgoztak. Most, öt évvel később már 1100-an állnak itt alkalmazásban 12 nyelven szolgálják ki az ügyfeleket, a teljes magyar képviselet pedig több mint 1300 fős. Toborzásról, közösségépítésről és rugalmas munkavégzésről is kérdeztük a HR igazgatót. A cégnél a következő években jelentős bővülés várható.

Az év eleji nyilatkozatok, járulékigazolások és különféle adminisztratív munkaügyi teendők végeztével azoknál a munkáltatóknál, ahol működik teljesítményértékelés, nagyjából ebben az időszakban történik meg a teljesítménycélok kitűzése. Milyen a jó cél? Mire figyeljünk a prémiummal kapcsolatban?