Vonzó célpont az ázsiai munkavállalóknak Magyarország

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nemrég tette közzé a tavalyi évre vonatkozó statisztikáját a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban, mely a korábbiaktól gyökereiben eltérő fordulatról nem árulkodik.

Ami a munkavállalási engedélyeket illeti, tavaly 11 013 engedélyt adtak ki, ami az előző évitől 1,9 százalékkal elmarad. Ez a mostani és a korábbi években is tapasztalt csökkenés adminisztratív változások mellett annak is köszönhető az NFSZ tájékoztatója szerint, hogy a Magyarországon munkát vállalni szándékozó külföldi állampolgárok száma mérséklődik, kevesebb munkavállaló számára lettünk célország.

A tavalyi évben egyébként egyedül az Európán kívüli országok esetében bővült azoknak a száma, akik a magyar munkaerőpiacra beléptek, és hasonló trend volt megfigyelhető az előző három évben is.

A kiadott engedélyek száma a legmagasabb a kínai (3680 darab), a vietnámi (1031 darab) és a koszovói (861 darab) állampolgárok esetében volt 2013-ban. A kínaiak 16,3 százalékkal több engedélyt kaptak, mint egy évvel korábban, a vietnámiak és koszovóiak esetében pedig 41,2, illetve 21,1 százalék a növekedés.

Ha a nemzetgazdasági ágak szerint nézzük a kiadott engedélyeket, akkor 2013-ban a korábbiakhoz hasonlóan a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén akart a legtöbb külföldi dolgozni. Arányaiban az előző évhez képest a legjobban a művészet, szórakoztatás, szabadidő, a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás területén emelkedett a kiadott engedélyek száma. Viszont ezekben az esetekben fontos azt is tudni, hogy alapvetően kevés engedély kerül kiadásra, tehát már egy kisebb mennyiségi változás is jelentős százalékbeli növekedést eredményezhet.

2013 utolsó napján összesen 19 348 munkavállalási engedély volt érvényben, ami előző évhez képest 5 százalékos növekedés eredménye. Az NFSZ tájékoztatása szerint ha az országok szerinti csoportokat nézzük, akkor egyedül az Európán kívüli országok esetében nőtt az érvényes engedélyek száma egy év alatt, mégpedig 13 százalékkal. Ezzel szemben az európai, de nem uniós országokhoz tartozó állampolgárok körében 8, a velünk szomszédos, de szintén nem uniós államoknál 29,7 százalékos csökkenés történt.

A legtöbb engedély a kínai (6729 darab), az ukrán (2078 darab), a vietnámi (1644 darab) és a koszovói (1511 darab) állampolgároknál volt tavaly év végén.

Nemzetgazdasági ágak szerinti lebontás alapján a legtöbb külföldi a kereskedelem, gépjárműjavítás területén dolgozhat, ezt a feldolgozóipar, a vendéglátás, majd az építőipar követi. Az ágak többségében egyébként az engedélyek számának csökkenése valósult meg tavaly, érdemi növekedés egyedül a már említett kereskedelemben és feldolgozóiparban történt.