WHC csoport: Továbbra is munkaerőhiány van és a vendégmunkások iránt is magas a kereslet

Nem csak a legfrissebb KSH statisztikák szerint van csúcson a foglalkoztatás, hanem a WHC Csoport tapasztalatai is ezt mutatják. A piaci igények azt jelzik, hogy mind a magasan képzett, mind a középfokú szakképzettséggel rendelkező munkavállalókból, mind a szakképzettség nélküli munkaerőből továbbra is hiány van egyelőre.

Bár egyre sötétebb felhők gyülekeznek, és egyre több elemző prognosztizál gazdasági visszaesést Magyarországon is, egyelőre nem következett be negatív fordulat a munkaerőpiacon. „Bár szóltak hírek arról nemrégiben, hogy csökkent az online álláshirdetések száma, azonban e mögött nem feltétlenül trendforduló áll, hanem inkább az lehetett az oka, hogy a munkaadók alternatív hirdetési csatornákat találtak, vagy esetleg a fluktuáció csökkent le és ezért nem volt szükség annyi hirdetésre” – hívta fel a figyelmet a legfrissebb toborzási trendek kapcsán Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője.

Továbbra is megoldandó probléma tehát a munkaerő- és szakemberhiány, ami egyre nagyobb kihívást jelent a magyarországi cégeknek. Nem csak a magasan képzett vagy középfokú szakképzettséggel rendelkező munkavállalók iránt nagy az igény, hanem az alacsonyan képzett munkaerőből is hiány van. „A vendégmunkás-behozatal, a külföldi – akár harmadik országból érkező – munkavállalók foglalkoztatása így határozottan szükséges” – fűzte hozzá a szakember.

A HR Fest konferencián szó volt arról, hogy érdemes-e a külföldi munkavállalókat minél nagyobb, közös csoportban tartani a munkaadó vállalatnak a műszakbeosztások során. A vitában, melyet Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője moderált, négy autóipari nagyvállalat HR-vezetője képviselte a két különböző véleményt.

Varga-Papp Szilvia, a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. HR Menedzsere, valamint Szokoli Réka, az SMR Hungary HR Managere mindketten úgy vélték, előnyös, ha az egy országból érkező külföldi munkavállalókat egy nagyobb, közös csoportban tartják. Érveik szerint könnyebb így a mindennapi teendőket, az ügyintézést és a kommunikációt ellátni, miközben az egymással megosztott munkahelyi közeg kiszámíthatóságot, komfort-, és biztonságérzetet nyújt számukra. Emellett költséghatékonyabb is ez a megoldás, hiszen mind a szállásoltatás, mind az utaztatás, mind az egyéb szolgáltatások – például tolmács – költsége is csökkenthető, ha együtt, egy csoportban „mozognak” a külföldi kollégák.

Ezzel szemben Lévai-Seller Adrienn, a Rehau Automotive Kft. győri gyárának HR menedzsere, valamint Sándorné Bosnyák Ágnes, a DENSO Gyártó Magyarország Kft. HR Menedzsere úgy vélték, előnyösebb a külföldi kollégákat kisebb csoportokban, a gyártás különböző fázisaiban, különböző műszakokban, a magyar munkavállalókkal vegyes csoportokban foglalkoztatni. Érvelésük egyik legfontosabb alapvetése az volt, hogy egy befogadó, motiváló vállalati kultúrát közösen, együtt, nem pedig egymás mellett dolgozva lehet csak felépíteni. Emellett a fenntarthatóság és rugalmasság jegyében is előnyösebb, ha a külföldi kollégák beépülnek a vállalat különböző területeibe, minél többféle munkafolyamatot elsajátítva, melynek köszönhetően hatékonyabban lehet őket alkalmazni.