Noha az elmúlt években a munkaerő-kölcsönzés adminisztrációs terhei tovább nőttek, az uniós irányelveket egészen jól adaptáltuk a magyar gyakorlatba és még a bérkompenzációt is sikerült a kölcsönzők gyakorlatához szabni. A jogi szabályozásban eddig elért eredményeket azonban szinte semmissé tehetik a 2012-es új Munka törvénykönyvének egyes kölcsönzést érintő változásai, amelyek komoly károkat okozhatnak az álláspiacon - figyelmeztet a Trenkwalder kölcsönző cég. Az új Mt. ugyanis számos ponton szükségtelen - és az uniós irányelvben nem előírt - rugalmatlanságot telepít a munkaerő-kölcsönzés szabályaiba. Ilyen egyebek mellett a végkielégítés és csoportos létszámleépítés körének kölcsönzésre való kiterjesztése vagy a felmondási idő 15-ről 30 napra növelése.

Köves Balázs, a Trenkwalder értékesítési és marketing igazgatója, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke szerint például a végkielégítés esetén kérdés, hogyan vonják össze a különböző kölcsönvevőknél eltöltött időszakot a végkielégítés összegének megállapításánál, illetve hogyan lehet megfinanszíroztatni a jelenlegi munkáltatóval, az előző cégnél eltöltött időt. Mivel félő, hogy nem fogják a munkaadók megfizetni a végkielégítést, a kölcsönző cégek arra kényszerülhetnek, hogy ne helyezzék át a dolgozókat egy másik vállalathoz, ha az egyiknél megszűnik az igény.

Ugyanakkor a határozott idejű munkaszerződésekbe is belenyúl a törvényalkotó, mert míg a régi szabályozásban a határozott idejű szerződést maximum 5 évig a felek akarata szerint tetszőlegesen meg lehetett hosszabbítani, illetve újra lehetett kötni, addig az új Mt. már nem ad lehetőséget azonos felek között a hat hónapon belüli meghosszabbításra vagy újabb határozott idejű szerződésre munkaszervezési okra történő hivatkozással. - Ez egyértelműen sérti a munkavállalók és munkáltatók érdekeit, hiszen egyrészt a már bevált, betanult munkaerő elveszíti a munkáját, másrészt a kölcsönbeadónak új munkatársakat kell toboroznia, a kölcsönvevőnek pedig új embereket kell betanítania - mutatott rá az SZTMSZ alelnöke.

Köves Balázs szerint teljesen ellehetetlenítené a kölcsönzői szférát, ha a csoportos létszámleépítés szabályait alkalmazniuk kellene, de ezt nem is igazán lehet kivitelezni ideiglenes munka esetén. - Valamennyi kölcsönbeadó folyamatos csoportos leépítésben lenne, hiszen egy közepes méretű kölcsönző cég is több mint 30 főt küld el havonta, - de persze többet is vesz fel -, és nem tudja előre 30 nappal, hogy kiknek kell felmondania. A munkaerő-kölcsönzés fő funkciója, hogy a kölcsönbe-adó a munkaerőigény megszűnése esetén megpróbálja a dolgozót máshol elhelyezni, máshova kikölcsönözni. Ezt a lehetőséget azonban nem ismerheti a csoportos leépítés bejelentésének időpontjában - fogalmazott.

Ugyancsak az ideiglenes foglalkoztatás rugalmasságát csökkenti, hogy a jövőben megdupláznák a felmondási időt. A kölcsönző cégek szerint ez a foglalkoztatási mód a szürke foglalkoztatás alternatívája is, ezért lehet, hogy a 15 nap kevesebb, mint a 30 nap, de annál többet jelent, mintha nem lenne munkalehetőség, vagy munkaszerződés és felmondási idő.

A csődtörvény és a bérgarancia alapról szóló törvény is módosításra szorul a kölcsönző cégek szerint, mivel a kölcsönbe-adó egy kölcsönvevői csőd esetén mintegy 15-20 évnyi szolgáltatási díját veszítheti el. Problémás, hogy míg a kölcsönvevő csődje esetén a belsős dolgozók megkapják bérüket, illetve rendelkezésükre áll a Bérgarancia alap, addig az akár azonos munkakörben, azonos feltételek és bér mellett foglalkoztatott kölcsönzöttek kifizetései attól függnek, hogy a kölcsönbe-adót magával rántja-e a kölcsönvevő. Ráadásul a kölcsönbeadó más projektjein dolgozó munkavállalójának kifizetését is veszélyezteti egy ilyen csőd, hiszen fizetésképtelenség esetén a többi - más kölcsönvevőkhöz kihelyezett - dolgozó sem tud hozzájutni a járandóságához.


A szakma ezért azt javasolja, hogy a kölcsönző cégek számláinak bér és járulékokat tartalmazó részei kerüljenek előresorolásra "A" kategóriába a bér jellegű kifizetések közé, illetve egy csőd, felszámolás esetén, amennyiben a felszámoló nem tudná kifizetni a kölcsönző cég számláinak béreket és járulékokat terhelő részét, úgy a kölcsönbe-adó cég legyen a kifizetések címzettje a Bérgarancia Alapból.

2011 decembere óta belföldi és EGT tagállamban székhellyel rendelkező kölcsönbeadó is végezheti ezt a tevékenységet és nyújthat munkaaerő-kölcsönzési szolgáltatást. Ezzel önmagában nincs baj, viszont utóbbiak számára a törvény nem írja elő a hazai szolgáltatókra kötelező piacra lépési feltételek - például kölcsönzési letét, szakmai kompetenciák - teljesítését. Így a külföldi kölcsönző cégek előnyben lesznek a hazai versenytársakhoz képest és kontroll nélkül léphetnek a piacra - figyelmeztetett Köves Balázs, aki szerint fennállhat annak a veszélye, hogy a kedvezőbb feltételek miatt a 750 magyar kölcsönző cég átjelenti székhelyét külföldre, felszabadítja az itthon lekötött kétmillió forintos betétjét, és külföldön fizeti tovább az adót.

Megszűnik a munkaviszonyok nagy része, ha a kölcsönzés drágább, rugalmatlanabb lesz

Mint mondta, az SZTMSZ és a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége többször is tett javaslatot a szaktárca felé, de javaslataik eddig nem jelentek meg az átmeneti rendelkezések között. A munkáltatói szervezetekkel jelenleg is egyeztetnek, és tervezik, hogy több nagyvállalat segítségét is kérik a lobbiban. Ha ugyanis a szabályok ebben a formában lépnek hatályba, akkor a foglalkoztatottságban jelentős romlás következik be, és a gazdasági versenyképesség is romlana. A kölcsönzés hatékony eszköz a munkanélküliség mérséklésében, hiszen a munkaerőpiactól távol levő csoportokat, tartós munkanélkülieket, fiatalokat, 50 év felettieket ösztönözheti munkavállalásra.

Köves Balázs rámutatott: a válság után a hazai új munkahelyek jelentős része munkaerő-kölcsönzés keretében jött létre. Míg 2008 és 2010 között a foglalkoztatottság jelentősen nem nőtt, a kölcsönzöttek száma körülbelül 60 százalékkal emelkedett, ami hozzávetőlegesen 50 ezer munkavállalót jelent. 2010-ben és 2011-ben már 130 ezren dolgoztak kölcsönzés keretében. Ha viszont drágul és rugalmatlanná válik a kölcsönzés, a vállalatok megszüntetik, és nagy valószínűséggel nem fogják saját állományba venni a teljes kölcsönzötti létszámot. Így félő, hogy a kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30-60 százaléka véglegesen elveszik, és 40-50 ezer ember munka nélkül marad. Köves Balázs szerint az is elképzelhető, hogy ha a külföldi termelő cégek nem látnak lehetőséget a rugalmas foglalkoztatásra, áthelyezik a gyártásukat Magyarországról.

A szakember azonban bízik abban, hogy sikerül ezt elkerülni, mivel azt tapasztalják, hogy sok vállalat bővítette fel kölcsönzötti állományát és ezt igyekeznek is tartani. Általában 15-30 százalék a bérelt munkavállaló a cégeknél. Bár a Trenkwalder tíz százalékos visszaesést tapasztalt az év első negyedében a megrendelésekben, nem számítanak jelentősebb csökkenésre. Ennek oka, hogy elsősorban a gyártó, termelő szektorból kerülnek ki a megrendelők, a hazai export szempontjából legfontosabb német piacon pedig nincs válság. Jelenleg egyébként hat-hétezer cég veszi igénybe a kölcsönzést itthon.