A kölcsönzött dolgozót is kényeztetni kell

Nagyjából a kétezres évek elején került a magyar jogrendbe a munkaerő-kölcsönzés, és úgy tűnik, azóta sem sikerült igazán javítani negatív megítélésén. Nem véletlenül szigorítják folyamatosan a szabályait, az elmúlt 11 évben tapasztalt visszaélésekre, adó-és járulékelkerülésekre még ma is akad példa.

Miközben itthon úgy tekintenek a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozókra, mint hátrányos helyzetben lévő munkavállalói csoportra, Nyugat-Európában egy olyan jó értelemben vett, pozitívan szelektált munkavállalói körnek számítanak, amely jól teljesít, és mindezért az átlagot meghaladó juttatásban is részesülnek. A legtöbb kölcsönző cég eredményorientáltan tevékenykedik, azaz érdekelt abban, hogy a ledolgozott munkaórák teljesüljenek - ezért kapják a díjazást -, így a nem jól teljesítő dolgozók hamar kiesnek ebből a körből, ennél fogva a kölcsönzött munkaerő értékesebb - fogalmazott Tokár Péter, a Tesk ügyvezető igazgatója azon a tegnapi szakmai konferencián, amelyen a kölcsönzés aktuális kérdéseit járták körbe.

A HR-esek többsége elégedett a kölcsönzéssel, de vannak ellenpéldák

A kölcsönzés egy háromszereplős modell, amelyet több jogviszony szabályoz, egyrészt a kölcsönbe adó és a munkavállaló között egy munkajogi viszony áll fent, a kölcsönbe adó és a kölcsönbe vevő cég között polgári jogviszony van, míg a munkavállaló és a kölcsönbe vevő jogviszonyát a másik két jogviszony határozza meg. A munkáltatói jogok a kölcsönbe adó és a vevő között megoszlanak. A munkavállalót a kölcsönbe adó alkalmazza, emellett a munkaviszony megszüntetése, a munkabér fizetése, a munkavállalónak a munkaviszony teljesítésével kapcsolatos indokolt költségeinek megtérítése és a munkaviszonnyal összefüggő kötelezettségek is hozzá tartoznak. A kölcsönbe vevőnek kell foglalkoztatnia a munkavállalót, illetve biztosítania kell például a munkavégzéshez szükséges feltételeket, pihenőidőt stb.

A kölcsönző cégek szolgáltatásaival a HR-esek nagy része elégedett, legalábbis a Tesk saját ügyfélkörében végzett felmérése alapján, viszont akadnak olyan cégek is, amelyeknek meggyűlt a baja a kölcsönzéssel. Karaszek Szabolcs, a Faurecia HR vezetője kijelentette, ha nem lenne termeléstechnikai szempontból fontos, és az anyavállalat részéről egyfajta kényszer, nem foglalkoztatnának kölcsönzött dolgozókat. A vállalat jászárokszállási gyárában közel ötszáz munkavállaló dolgozik, közülük 89-en kölcsönzés keretében. A HR vezető elmondta, tavaly kénytelenek voltak kártérítési pert indítani az egyik kölcsönző cég ellen, mert az egyik kölcsönzött dolgozó halála után kiderült, hogy az illető nem volt bejelentve, miközben a Faurecia úgy tudta, legális a munkaviszony. A másik problémával akkor szembesültek, amikor az egyik bérelt munkavállaló egy 45 ezer eurós kárt okozott, és kiderült, az Mt. nem tud megoldást nyújtani erre a helyzetre, csak polgári peres úton lehet rendezni. A kölcsönző cég elhárította a felelősséget, és későbbi magatartása miatt meg is romlott a viszony velük - ecsetelte Karaszek Szabolcs.

A HR vezető további problémaként említette azt is, hogy bizonyos, speciális szakmák esetében nem könnyű kölcsönzéssel sem munkaerőt találni. A Faurecia például jobbára hegesztőket alkalmaz, és ma szinte lehetetlennek tűnik jó szakembereket találni ebben a munkakörben. - Hiába van több megrendelésünk, ha nincs szakember. A hegesztők nagy része külföldre megy, utánpótlás nincs - mondta Karaszek Szabolcs. Úgy látja, a kölcsönzötti jogviszony az embereknek sem annyira vonzó, hiába kapnak ugyanannyi juttatást, mint a normál munkavállalók, nem érzik velük egyenrangúnak magukat. A szakember arról sincs meggyőződve, hogy valóban rugalmas-e a kölcsönzötti foglalkoztatás, tavaly ugyanis 26 kölcsönzött dolgozójuk távozott amiatt, mert nem érezte biztosítottnak leendő új munkahelyét. A HR vezető szerint a szellemi állomány sem tartja igazán alternatívának ezt a foglalkoztatási módot és inkább munkahelyet vált, csak hogy belsősként dolgozhasson.

Rugalmasság, biztonság - valós előnyök

Tokár Péter sem vitatja, hogy előfordulhatnak nehézségek, ugyanakkor számtalan előnye is létezik a kölcsönzésnek. Az egyik ilyen, hogy akár pár órán belül megfelelő munkavállalót kaphat egy vállalat, esetleges csere esetén hasonlóan gyors megoldáshoz jut a kölcsönbe vevő. Emellett a munkavállalók problémáit legtöbbször a kölcsönző cég kezeli, így ezek legtöbbször el sem jutnak a kölcsönvevő vezetőihez, tehát a munkavállalókkal való foglalkozás, a motiválásuk is részben a kölcsönbe adó feladata. Kölcsönzés keretében az ügyintézés, a munkavállalókkal való foglalkozás is leegyszerűsödik, ennek ideje jelentősen rövidül, de ami fontosabb, hogy nem is kell ilyen problémákba belemennie a kölcsönvevőnek, ami úgy növeli a hatékonyságot, hogy valóban releváns feladatokkal kell csak foglalkoznia a cégvezetésnek.

Tokár Péter szerint a kölcsönzés mindhárom fél részére egyfajta biztonságot is jelenthet, a munkavállalóknak, hogy megbízható cégen keresztül dolgoznak, és bár változhat a munkavégzésük helye, a munkáltatójuk mindvégig a kölcsönbe adó, aki gondoskodni fog számukra folyamatos munkavégzésről.

Drága szolgáltatás a kölcsönzés?

A Tesk ügyvezetője közölte: tévedés, hogy olcsóbb lenne a foglalkoztatás kölcsönzés keretében, a bérelt dolgozó bérköltsége mellé ugyanis még hozzá kell számolni a kölcsönző cég által teljesített szolgáltatás utáni 2 százalékos iparűzési adót, valamint a kölcsönző cég szolgáltatási díját is, ami általában a kölcsönzött munkavállaló éves munkabérének 10-15 százaléka. A szolgáltatási díj mértékét befolyásolja, hogy mekkora létszámot kell biztosítani, milyen típusú munkaerőt kell szállítani, milyenek az alkalmazási feltételek, költségek, milyen kötelezettségek merülnek fel a munkavállalókkal kapcsolatosan. Minél nagyobb a létszám, annál alacsonyabb lehet az egy főre jutó szolgáltatási díj - jegyezte meg Tokár Péter. Mindezért cserébe - jó esetben - az ügyfél nagy munkabírású és jól termelő munkaerőt kap, mindezt rövid határidőn belül, emellett a kölcsönbeadó cég még garanciákat is vállal.

A legfontosabb munkajogi változások

Matyóka Zoltán, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke a legfontosabb munkajogi változásokat foglalta össze. Az egyik ilyen az egyenlő bér elve, amelyet főszabály szerint a kölcsönzés első napjától és minden bérelem vonatkozásában kell alkalmazni. Vagyis a juttatásokat illetően nem lehet különbséget tenni a normál és a kölcsönzött dolgozók között. Vannak azonban kivételes esetek, amikor a jogszabály különbséget enged tenni, például, amikor valaki visszajön gyedről, tartós távollétről, de ide tartoznak a helyi önkormányzatoknál történő foglalkoztatások is. Nem kell alkalmazni a fenti elvet olyan munkavállalók esetében sem, akik a kölcsönbeadónál határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkeznek és a kölcsönzések közti időszakban is díjazásban részesülnek.

Matyóka Zoltán szerint többször felmerült a gyakorlatban problémaként, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók utáni rehabilitációs hozzájárulás megfizetése kinek a kötelezettsége. Mivel munkaadónak a kölcsönbe adó számít, neki kell ezt megfizetnie, ugyanakkor a kölcsönbe vevőnél ez költségnövekedésként fog jelentkezni. Hogy a költségekből mekkora részt és hogyan hárít át a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevőre, egyéni megállapodás kérdése - szögezte le a szakember.

A bejelentési kötelezettség kapcsán elmondta, a kölcsönbe vevőnek a foglalkoztatás megkezdésének napját megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás napján kell beküldenie a 13T nyomtatványt, amelyen bejelenti a dolgozót. A kölcsönbe adó és vevő között szoros együttműködésnek kell lennie, mivel a munkáltatói jogkör gyakorlásának megosztása miatt rengeteg olyan feladat van, amit közösen kell megoldaniuk. Matyóka Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a kölcsönbe vevőt kijelentésre is kötelezi a törvény, azaz, ha megszűnt a dolgozó foglalkoztatása, ki kell jelenteni az állományból.

A kölcsönzött dolgozó elbocsátásával kapcsolatban a legfontosabb változás, hogy már nem a munkaerő-kölcsönzés keretében taglalja a törvény a munkaviszony megszüntetését, hanem az általános szabályok szerint lehet megszüntetni a kikölcsönzött dolgozó munkaviszonyát, az Mt. 63. paragrafusától a 85. paragrafusig szabályozott módon, de a 220. paragrafusban foglaltak figyelembevételével. A felmondási idő szempontjából összeszámítási kötelezettséget ír elő a törvény, ami azt jelenti, hogy ha két éven belül többször állt fel a dolgozó határozott idejű kölcsönzés keretében, ezeket össze kell adni, és ennek megfelelően alakul a felmondási idő, ami így 30 napnál hosszabb is lehet.

Fontos, hogy a felmondás tekintetében a kölcsönbe adó számít munkaadónak, ezért a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos jogokat kizárólag ő gyakorolhatja. Ha a kölcsönbe adó mond fel a munkavállalónak, az mentesülhet a felmondási idő alól - húzta alá a szakember.

Hogyan változik a munkaerő-kölcsönzés az új kihívások tükrében?

Tokár Péter a kölcsönzés jövőjét illetően két nagy nemzetközi trendre hívta fel a figyelmet. Az egyik az informatika és az internet további térhódítása, a másik az ügyfelek viselkedésének, döntési szokásainak megváltozása. Egy amerikai felmérés tanúsága szerint a megkérdezett vevők 82 százaléka rossz szolgáltatási tapasztalatról panaszkodik, és valódi törődést várna el a szolgáltatótól. Az ügyvezető úgy véli, a jövő a különleges kiszolgálás irányába mutat, a valódi hozzáadott érték pedig nem az lesz, hogy jól működik a toborzás, hanem hogy a kölcsönzött dolgozók mennyire megbízhatóak, mennyire dolgoznak jól, mennyire elkötelezettek. Ebben pedig kulcskérdés, hogy miként bánnak velük a kölcsönző irodák, milyen eszközöket használnak arra, hogy motiválttá tegyék őket, és hogy ezzel milyen ügyfél-elégedettséget érnek el náluk.