Beinthet a magyar költségvetésnek a Cheque Déjeuner, a Sodexo és az Edenred

Ahogy a HR Portal is beszámolt róla, döntött az Európai Bíróság, nem egyeztethetők össze az európai uniós joggal a SZÉP-kártyarendszer és az Erzsébet étkezési utalvány rendszerének egyes elemei. Tudniillik a magyar cafeteriaszabályozás akadályozza a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, így valóban kiszorítják a külföldi cégeket a piacról.

Mielőtt a további következményeket vennénk sorra, érdemes kitérni az ügy előzményeire.

Átalakult a cafeteriapiac

Négy évvel ezelőtt a cafeteria kedvezőbb adóbesorolás alá esett, mint a pénzben kifizetett jövedelem. A 2012-ben azonban a szabályokat úgy módosították, hogy a bevezetésre kerülő Erzsébet-utalványok és a Szép-kártya után 31 százalékot kell fizetni (ezt később 35-re módosították), viszont minden egyéb béren kívüli juttatás 51 százalékkal adózik.

Így a továbbiakban sokkal jobban megérte az állami cafeteriaprogramon keresztül adni a juttatásokat, ezért a többi cafeteria-utalványokat kibocsátó külföldi tulajdonú cég kiszorult a magyar piacról. 2013-tól pedig újabb döntés rázta meg a cafeteriacégeket: a fogyasztásra kész hideg és meleg ételt azóta már csak Erzsébet-utalványra lehet venni.

Jelenleg a SZÉP-kártyát az OTP, a K&H és az MKB bocsát ki, míg Erzsébet-utalvány kibocsátására a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, mint közhasznú szervezet jogosult.

Fokozatos kiszorulás

A változás a cégek nyereségességén is meglátszott. Az Edenred árbevétele a 2011-es 5 milliárdról először 2012-ben 977 millióra zsugorodott, 2013-ra 42 millióra zuhant, majd 2014-ben is csak 185 milliót ért el. A Sodexo 3 milliárdról csúszott le 1 milliárd körüli éves árbevételre, és nagyjából ezen a szinten stabilizálódott. A Le Chèque Déjeuner azonban miután 2012-ben több mint fél milliárdos veszteséget könyvelt el, kivonult a magyar piacról -írta az Index.

A cafeteriacégek az intézkedés után nem sokkal bepanaszolták Magyarországot az Európai Bizottságnál. A franciák álláspontja szerint a piac ilyen típusú torzítása az állami kibocsátó helyzetbe hozásával ellentétes az uniós alapjogokkal, ezért követelték az eredeti versenyhelyzet visszaállítását és kártérítést az őket ért hátrány miatt.

Az évekig húzódó ügy végére Európai Unió Bírósága keddi döntésével került pont.

De mi is a valódi baja a bíróságnak a magyar cafeteriarendszerrel?

„A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Kormányrendeletben egyéb jogszabályokkal együtt értelmezve kizárja, hogy külföldi társaságok Magyarországon működő fióktelepei Széchenyi Pihenő Kártyát bocsássanak ki, továbbá nem ismeri el azon vállalatcsoportok tevékenységét, amelyek anyavállalata nem a magyar jog szerint létrejött társaság, és amely csoporthoz tartozó vállalatok nem a magyar jog szerinti társaság formájában működnek, és ezáltal a magyar szabályozás sérti a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet, vagyis diszkriminatív” - magyarázta a HR Portálnak Dr. Bán Péter. Ezen kívül a bíróság azt is sérelmesnek találta, hogy magyar szabályozás kizárólag a bankok, illetve pénzintézetek számára tartja fenn a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának lehetőségét, mivel a kormányrendeletben foglalt feltételeket kizárólag ezek az intézmények képesek teljesíteni.

A bíróság az Erzsébet-utalvány kapcsán kimondta, hogy azáltal, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány lett jogosult az utalványok kibocsátására díjazás ellenében, a magyar jogalkotó gyakorlatilag monopolizálta az adókedvezményre jogosító béren kívüli érkezési utalványok piacát. A bíróság szerint az ilyen kizárólagos tevekénység okszerű működése nem indokolható önmagában azzal, hogy az alapítvány a tevékenységből származó bevételeket bizonyos közfeladatok (pl. szociálisan hátrányos helyzetű személyek étkeztetése, üdültetése) ellátására fordítja. „A bíróság szerint nem tudta Magyarország igazolni, hogy ez a szabályozás megfelelő közérdekű célon alapul és ehhez képest az szükséges és arányos” - mondta Dr. Bán Péter.

„A bíróság konkrét intézkedési feladatot nem határozott meg az ítéletében Magyarország részére, azonban amennyiben az ország el kívánja kerülni a további európai bírósági eljárást vagy bírságot, akkor újra kell gondolnia a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány kibocsátására, esetleg a béren kívüli juttatások rendszerére vonatkozó szabályozást és biztosítani azt, hogy ez megfeleljen mind az Európai Unió alapszerződéseinek, mind az ennek alapján kiadott irányelveknek és más jogszabályoknak” - magyarázta Dr.Bán Péter.

Vagyis ha megtörténik a jogharmonizáció, visszatérhetnek a cafeteriapiacra a korábban onnan kiszorult cégek, amely az egészséges versenyhelyzet miatt pozitívan érintheti a munkáltatókat, hiszen akkor a számukra legelőnyösebb szolgáltatást ajánló piaci szereplőt tudják kiválasztani.

„Fontos tudni, hogy a szolgáltatói kör bővülésére a munkáltatóknak nem kell azonnal reagálni a cafeteria-rendszerükben, számukra megfelelő időpontban mérlegelhetik, hogy melyik szolgáltatóval kívánnak együttműködni." - nyilatkozta Fata László cafeteriaszakértő.

Kell-e fizetnie Magyarországnak a francia cégeknek?

Dr. Bán Péter kifejtette: A SZÉP-kártya kapcsán is elvileg felmerülhet a jogalkotással okozott kár, de itt nehéz lesz igazolni a közvetlen károkozást, hiszen egy elvesztett piaci lehetőségről van szó. Az Erzsébet-utalvány esetében viszont már más a helyzet. Mivel annak a rendszere magát az EU alapszerződést sérti, ezért a Magyar Állam kártérítési felelőssége fennállhat.

„Az az egyértelmű gyakorlat alakult ki, hogy ha az adott jogsértés kellően súlyos (valljuk be, hogy nehéz durvább beavatkozást elképzelni a piaci folyamatokba, mint az Erzsébet-utalvány kapcsán történt), a kár ok-okozati összefüggésben van az uniós jogot sértő jogszabállyal és ha ez igazolható, akkor az államnak meg kell téríteni az általa okozott kárt. Várható tehát, hogy valamilyen módon a piacot vesztett korábbi utalvány kibocsátók fel fognak lépni a káraik érvényesítése érdekében, és ha a bíróság a keresetnek helyt ad, akkor ez igen komoly anyagi következménnyel járhat az EU bíróság döntése a költségvetésre nézve” - magyarázta Bán Péter.

Jelenleg 48 ezer munkaadó, 2 millió alkalmazott bérét egészíti ki az állami utalványokkal.