Gyimóthy Éva Szerző: Gyimóthy Éva Megjelent: 10 hónapja

Beinthet a magyar költségvetésnek a Cheque Déjeuner, a Sodexo és az Edenred

Az Európai Bíróság döntésének eredményeképp visszatérhetnek a béren kívüli juttatások piacára a nemzetközi utalványforgalmazó cégek, amelyeknek az állami monopólium kiépülése komoly veszteséget hozott. Ugyanakkor mellettük ott lesz az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya is, így kérdés, hogy piacaikat mennyire sikerül visszaszerezniük. De a magyar állam jobban aggódhat. „A piacot vesztett korábbi utalványkibocsátók fel fognak lépni a káraik érvényesítése érdekében, és ha a bíróság a keresetnek helyt ad, akkor ez igen komoly anyagi következménnyel járhat a költségvetésre nézve” - nyilatkozta portálunknak Dr. Bán Péter , az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda ügyvédje.



A Soft Consulting Hungary Zrt. 1998-ban kezdte meg a BaBér bérügyviteli programrendszer fejlesztését, így mára Magyarország egyik vezető bérügyviteli program-fejlesztő cégének mondhatja magát. Az elmúlt években folyamatosan szélesítették termékkínálatukat, vezető termékük, a BaBér bérügyviteli szoftver mellett jelenleg munkaidő-nyilvántartási, cafeteria és HR megoldásokat is kínálnak.

További információk itt!

Ahogy a HR Portal is beszámolt róla, döntött az Európai Bíróság, nem egyeztethetők össze az európai uniós joggal a SZÉP-kártyarendszer és az Erzsébet étkezési utalvány rendszerének egyes elemei. Tudniillik a magyar cafeteriaszabályozás akadályozza a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, így valóban kiszorítják a külföldi cégeket a piacról.

Mielőtt a további következményeket vennénk sorra, érdemes kitérni az ügy előzményeire.

Átalakult a cafeteriapiac

Négy évvel ezelőtt a cafeteria kedvezőbb adóbesorolás alá esett, mint a pénzben kifizetett jövedelem. A 2012-ben azonban a szabályokat úgy módosították, hogy a bevezetésre kerülő Erzsébet-utalványok és a Szép-kártya után 31 százalékot kell fizetni (ezt később 35-re módosították), viszont minden egyéb béren kívüli juttatás 51 százalékkal adózik.

Így a továbbiakban sokkal jobban megérte az állami cafeteriaprogramon keresztül adni a juttatásokat, ezért a többi cafeteria-utalványokat kibocsátó külföldi tulajdonú cég kiszorult a magyar piacról. 2013-tól pedig újabb döntés rázta meg a cafeteriacégeket: a fogyasztásra kész hideg és meleg ételt azóta már csak Erzsébet-utalványra lehet venni.

Jelenleg a SZÉP-kártyát az OTP, a K&H és az MKB bocsát ki, míg Erzsébet-utalvány kibocsátására a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, mint közhasznú szervezet jogosult.

Fokozatos kiszorulás

A változás a cégek nyereségességén is meglátszott. Az Edenred árbevétele a 2011-es 5 milliárdról először 2012-ben 977 millióra zsugorodott, 2013-ra 42 millióra zuhant, majd 2014-ben is csak 185 milliót ért el. A Sodexo 3 milliárdról csúszott le 1 milliárd körüli éves árbevételre, és nagyjából ezen a szinten stabilizálódott. A Le Chèque Déjeuner azonban miután 2012-ben több mint fél milliárdos veszteséget könyvelt el, kivonult a magyar piacról -írta az Index.

A cafeteriacégek az intézkedés után nem sokkal bepanaszolták Magyarországot az Európai Bizottságnál. A franciák álláspontja szerint a piac ilyen típusú torzítása az állami kibocsátó helyzetbe hozásával ellentétes az uniós alapjogokkal, ezért követelték az eredeti versenyhelyzet visszaállítását és kártérítést az őket ért hátrány miatt.

Az évekig húzódó ügy végére Európai Unió Bírósága keddi döntésével került pont.

De mi is a valódi baja a bíróságnak a magyar cafeteriarendszerrel?

„A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Kormányrendeletben egyéb jogszabályokkal együtt értelmezve kizárja, hogy külföldi társaságok Magyarországon működő fióktelepei Széchenyi Pihenő Kártyát bocsássanak ki, továbbá nem ismeri el azon vállalatcsoportok tevékenységét, amelyek anyavállalata nem a magyar jog szerint létrejött társaság, és amely csoporthoz tartozó vállalatok nem a magyar jog szerinti társaság formájában működnek, és ezáltal a magyar szabályozás sérti a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet, vagyis diszkriminatív” - magyarázta a HR Portálnak Dr. Bán Péter. Ezen kívül a bíróság azt is sérelmesnek találta, hogy magyar szabályozás kizárólag a bankok, illetve pénzintézetek számára tartja fenn a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának lehetőségét, mivel a kormányrendeletben foglalt feltételeket kizárólag ezek az intézmények képesek teljesíteni.

A bíróság az Erzsébet-utalvány kapcsán kimondta, hogy azáltal, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány lett jogosult az utalványok kibocsátására díjazás ellenében, a magyar jogalkotó gyakorlatilag monopolizálta az adókedvezményre jogosító béren kívüli érkezési utalványok piacát. A bíróság szerint az ilyen kizárólagos tevekénység okszerű működése nem indokolható önmagában azzal, hogy az alapítvány a tevékenységből származó bevételeket bizonyos közfeladatok (pl. szociálisan hátrányos helyzetű személyek étkeztetése, üdültetése) ellátására fordítja. „A bíróság szerint nem tudta Magyarország igazolni, hogy ez a szabályozás megfelelő közérdekű célon alapul és ehhez képest az szükséges és arányos” - mondta Dr. Bán Péter.

„A bíróság konkrét intézkedési feladatot nem határozott meg az ítéletében Magyarország részére, azonban amennyiben az ország el kívánja kerülni a további európai bírósági eljárást vagy bírságot, akkor újra kell gondolnia a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány kibocsátására, esetleg a béren kívüli juttatások rendszerére vonatkozó szabályozást és biztosítani azt, hogy ez megfeleljen mind az Európai Unió alapszerződéseinek, mind az ennek alapján kiadott irányelveknek és más jogszabályoknak” - magyarázta Dr.Bán Péter.

Vagyis ha megtörténik a jogharmonizáció, visszatérhetnek a cafeteriapiacra a korábban onnan kiszorult cégek, amely az egészséges versenyhelyzet miatt pozitívan érintheti a munkáltatókat, hiszen akkor a számukra legelőnyösebb szolgáltatást ajánló piaci szereplőt tudják kiválasztani.

„Fontos tudni, hogy a szolgáltatói kör bővülésére a munkáltatóknak nem kell azonnal reagálni a cafeteria-rendszerükben, számukra megfelelő időpontban mérlegelhetik, hogy melyik szolgáltatóval kívánnak együttműködni." - nyilatkozta Fata László cafeteriaszakértő.

Kell-e fizetnie Magyarországnak a francia cégeknek?

Dr. Bán Péter kifejtette: A SZÉP-kártya kapcsán is elvileg felmerülhet a jogalkotással okozott kár, de itt nehéz lesz igazolni a közvetlen károkozást, hiszen egy elvesztett piaci lehetőségről van szó. Az Erzsébet-utalvány esetében viszont már más a helyzet. Mivel annak a rendszere magát az EU alapszerződést sérti, ezért a Magyar Állam kártérítési felelőssége fennállhat.

„Az az egyértelmű gyakorlat alakult ki, hogy ha az adott jogsértés kellően súlyos (valljuk be, hogy nehéz durvább beavatkozást elképzelni a piaci folyamatokba, mint az Erzsébet-utalvány kapcsán történt), a kár ok-okozati összefüggésben van az uniós jogot sértő jogszabállyal és ha ez igazolható, akkor az államnak meg kell téríteni az általa okozott kárt. Várható tehát, hogy valamilyen módon a piacot vesztett korábbi utalvány kibocsátók fel fognak lépni a káraik érvényesítése érdekében, és ha a bíróság a keresetnek helyt ad, akkor ez igen komoly anyagi következménnyel járhat az EU bíróság döntése a költségvetésre nézve” - magyarázta Bán Péter.

Jelenleg 48 ezer munkaadó, 2 millió alkalmazott bérét egészíti ki az állami utalványokkal.

Ön váltana-e a jövőben az Erzsébet-utalványról más szolgáltatóra?
Igen, mindenképp, ez nálam elvi kérdés.
Igen, ha jobb és olcsóbb szolgáltatást fognak nyújtani.
Nem, mert nincs kedvem az átállással vesződni.
Nem, mert maximálisan elégedett vagyok az Erzsébet-utalvánnyal.
Nem, mert csak az államban bízom.
Még bizonytalan vagyok, nincs elég információm.
Do Quizzes
Follow hrportal_hu on Twitter

Egészségügyi szolgáltatás vagy egészségbiztosítás?

Mégsem adhat adómentesen egészségügyi szolgáltatást a munkáltató, ez azonban más egészség célú juttatások adózását nem érinti. Az új szabályozásban tesz rendet Fata László, cafeteria szakértő.tovább..

További cikkek
Gyorsétterem éléről érkezik az új amerikai munkaügyi miniszter

Donald Trump Andy Puzdert, a CKE gyorsétterem-lánc elnök-vezérigazgatóját jelöli munkaügyi miniszternek - írja az MTI közleményét közlő index. Teljes cikk

A családosokat és messziről járó dolgozókat támogatja az EU

A bölcsődei, óvodai férőhelyek bővítésére 8,8 milliárd forintot, a munkaerő-mobilitás támogatására 24,4 milliárdot ad az EU Magyarországnak - írja a napi.hu. Teljes cikk

Bíznak abban, hogy a magyaroknak is nyitva marad az Egyesült Királyság

Bízom benne, hogy az Egyesült Királyság és Brüsszel meg tud egyezni arról, hogy az uniós állampolgárok - köztük a magyarok - a Brexit után is a... Teljes cikk

Lojálisabb és kevesebbet hiányzik a dolgozó, ha van jóléti program

A dolgozói jólét programok jelentősen növelhetik a munkavállalók lojalitását és munkakedvét - közölte a Xerox legfrissebb, 33 ország 428... Teljes cikk

Sztrájkolnak a görög újságírók

A tervezett adóemelések és költségvetési kiadáscsökkentések ellen tiltakoznak, ezért nem vették fel a munkát szerdán a görög sajtó dolgozói -... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Fogunk egyáltalán utazni, ha megszűnik a Szép-kártya?

Már szó volt arról is, hogy 2017-re megszüntetik, de a legutóbbi információk szerint 2018-ban valóban megszűnhet a Szép-kártya, amellyel...