Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 8 éve

Uniós jogot sért az Erzsébet-utalvány?

images

Már nemcsak a cégeknek okoz fejtörést, hanem a magyar államnak is, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kizárólagos jogosultságot kapott az étkezési célra felhasználható Erzsébet-utalvány forgalmazására, melyeket egyelőre a hazai láncok - CBA, Coop, Reál, Arzenál - mellett csak a Tesco fogad el. (Bár már tárgyalnak más hipermarketekkel is. Piaci források szerint az Auchanról és a Sparról van szó. - a szerk.)

A cafeteria-piacot tavalyig uraló, azóta ellehetetlenült három, francia tulajdonú, utalványt kibocsátó ugyanis az Európai Bizottsághoz (EB), az EU végrehajtó testületéhez fordult még március végén. Az EB azóta vizsgálja az újonnan bevezetett Erzsébet-utalványt. Az ügy azonban nem maradt annyiban, diplomáciai nyomásgyakorlásként a múlt héten bekérették Trócsányi László párizsi magyar nagykövetet a francia külügyminisztériumba a francia cégeket érintő vitás ügyek kapcsán. Párizs álláspontja szerint ugyanis Magyarország nem tartja tiszteletben az Európai Unióban érvényes szabadkereskedelmi szabályokat, és bünteti a francia vállalatokat. Trócsányi László a megbeszélésen elmondta, a magyar kormány és a három érintett francia cég - a Cheque Déjeuner, a Sodexo és az Edenrend - között jelenleg folynak a tárgyalások a megállapodás elérése érdekében. A HR Portal megkérdezte az Edenredet, miről is folynak ezek az egyeztetések, és milyen kimenetellel lennének elégedettek, ám sem a magyar leány, sem a francia anyavállalat nem kívánt nyilatkozni.

Uniós jogot sért Erzsébet?

A nemzetgazdasági tárca által a kormánynak készített, az Index birtokába jutott jelentés szerint az Európai Bizottság úgy látja, az Erzsébet-utalvány "nyíltan diszkriminatív, állami monopólium", emellett a kibocsátó üdülési alapítvány "szerződéskötési gyakorlata diszkriminatív lehet", illetve "kereskedelempolitikai (és nem szociális) célokat érvényesít". A Bizottság szerint "a jelenlegi piaci szereplők kiszorítása semmilyen módon sem indokolható, a felhozott közérdekkel aránytalan".

Dr. Bán Péter, az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda ügyvéde kifejtette, az Európai Unió alapvetően akkor avatkozik be, ha a tagállamok közötti kereskedelmet vagy a közös piac működését érinti valamilyen kérdés. Megítélése szerint a francia kormány felvetésének van mind nemzetközi jogi, mind pedig európai uniós relevanciája. Az utalványok piacán történt változtatások egyrészt felvethetik a Franciaországgal kötött befektető-védelmi megállapodás rendelkezéseinek megsértését, de uniós jogba ütközhet például az is, hogy a kibocsátó bizonyos, külföldi tulajdonosú hátterű cégekkel nem hajlandó szerződni, vagy ha mégis, akkor kedvezőbb feltételeket szab a magyar cégeknek.

A hátrányos megkülönböztetés és az eltérő szerződéskötési feltelek alkalmazása ugyanis tilos - magyarázza a jogász. Az, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az Erzsébet-utalvány kizárólagos kibocsátója, az uniós jog alapján többletkötelezettségekkel jár. - Ez a kizárólagos jogosultság azonban önmagában még nem tilos - szögezi le Bán Péter. Az EU működéséről szóló szerződés azonban kiköti, hogy ilyen esetben a tagállamnak be kell tartania bizonyos korlátozásokat, akkor is, ha a szolgáltatás nem hat ki a tagállamok közötti kereskedelemre, az áruk és szolgáltatások szabad mozgására. Fontos az átlátható működés, az uniós szabályok betartása pl. a beszerzéseknél, a szerződéskötési gyakorlat és az árképzés tekintetében. Ahhoz, hogy egy szervezet kizárólagos jogokat kapjon, valamilyen közérdeknek, közcélnak kell lennie - magyarázza Bán Péter.

Így védekezik a magyar fél

Ezen munkálkodik jelenleg a kormány. A magyar álláspont szerint ugyanis az utalvány egy szociálpolitikai eszköz - hiszen az utalvány forgalmazásának hasznát a kibocsátó MNÜA teljes egészében szociális üdültetésre fordítja, tehát közjót szolgál -, továbbá azon keresztül "az állam a jövőben ki tudja építeni egyes szociális juttatások természetbeni nyújtásának rendszerét" - írta az Index. A Nemzetgazdasági Minisztérium kedden kiadott közleménye is megerősítette, valóban vizsgálja a szociális ágazatot is felügyelő erőforrás miniszter, hogyan fizethető ki pénzbeli ellátás helyett utalványban több szociális juttatás, így például a családi pótlék, a lakásfenntartási támogatás, a rendszeres szociális segély és az átmeneti segély és ez szociálpolitikai okokból indokolt-e. Ennek lehetőségét, módját és mértékét, valamint a szükséges jogszabály-módosításokat április 15-ig, vagyis a hét végéig kell a kabinet elé terjesztenie a tárcavezetőnek.

Az ember elgondolkozik, mi végre ez a nagy kapkodás, miért nem tavaly év végén rendezték ezt a kérdést, és egyeztették össze a magyar jogrendszert az unióssal és dolgoztak ki egy ennek megfelelő rendszert az utalványok kibocsátására és forgalmazására. A válasz egyszerű, azért, mert közben jött az EB vizsgálat és ezzel kíván védekezni a magyar fél. Valószínűleg tavaly még szó nem volt arról, hogy segély gyanánt pénz helyett utalványt kapjanak a rászorulók, ezzel csak az egyik uniós feltételnek, azaz a közérdekű cél követelményének akarunk megfelelni, amely révén már csak kevésbé tudják támadni az állami monopóliummá váló Erzsébet-utalványt. Így hivatkozhatunk arra, hogy a kártya azzal érvényesíti szociális jellegét, hogy azt csak a legszükségesebb árucikkek vásárlására lehet majd felhasználni. A jogász szerint egy szociálpolitikai cél elfogadható lehet a cafeteria-piac államosításának igazolására, de a közérdekű cél még nem jelenti azt, hogy a rendszer megfelel az uniós jognak. Az mindenképpen probléma, hogy a sajtóhírek szerint az elfogadással kapcsolatos feltételek eltérőek az egyes piaci szereplőkre, illetve kedvezőbbek a hazai tulajdonú társaságok számára. - Ha az EB-nek ezzel a gyakorlattal van inkább gondja, akkor ezt a problémát a kormány terve nem fogja megoldani - húzza alá a jogász.

Öt forgatókönyv készült

Arra az esetre, ha ezzel a magyarázattal nem lenne elégedett az EB, az Index információi szerint az NGM öt forgatókönyvet készített. Lapunk megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium Kommunikációs Titkársága megerősítette "a kormányzat a megkeresés kapcsán egyeztetéseket kezdeményezett a Bizottság illetékes munkatársaival. A hivatkozott jelentés-tervezet célja, hogy tájékoztatást adjon a kormány számára, és vázolja a lehetséges alternatívákat. Mivel a jelentést a kormány még nem tárgyalta meg, és az anyag véglegesítése jelenleg is zajlik, annak tartalmáról részleteiben nem kívánunk nyilatkozni."

Lássuk tehát, hogy melyek ezek a forgatókönyvek, amelyeket az Index hozott nyilvánosságra.

Az egyik lehetséges alternatíva a rendszer változatlanul hagyása lenne, amivel a kormány vállalná "az esetleges elmarasztaló döntést és annak következményeit" - miként fogalmazott az NGM. A másik négy esetben a kormány kompromisszumot kötne, például más piaci szereplők előtt is kinyitnák az Erzsébet-utalvány forgalmazásának lehetőségét, de azt továbbra is az üdülési alapítvány bocsátaná ki. Egy másik lehetőség, hogy a kártyahasználatot leszűkítik a közszférára - míg a piaci szférában lehetnének másfajta étkezési utalványok -, de "ennek során mérlegelhető egy szociális járulék/különadó bevezetése, amelyet a kibocsátó vállalatok forgalmuk után fizetnének, és amely szociális közfeladatok megvalósítását szolgálná". Vagy teljesen megszüntetnék azt, és alszámlaként átkerülne a SZÉP-kártyára. Az előterjesztés szerint "e változat megoldaná az Erzsébet-utalvány piaci monopóliumára vonatkozó uniós kritikákat". A béren kívüli juttatási rendszer teljes megszüntetése azonban az NGM szerint nemcsak szakmai kockázatokat, hanem belpolitikai kockázatot is eredményezne.

Lehetséges következmények

Bán Péter szerint két út áll előttünk. Ha a franciák elégedetlenek a magyar válaszokkal, közvetlenül is fordulhatnak az Európai Bírósághoz, de erre nem sok esélyt lát, mert diplomáciai szempontból rendkívül barátságtalan lépésnek számítana. Egy újabb, az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárás indítása már valószínűbb. Ha a kritikák ellenére továbbra sem alakítjuk EU kompatibilissé a rendszert, akkor az EU legfelsőbb bírói testülete fog dönteni, miként a telekommunikáció szektorra kivetett különadó esetében is.

Ha a per vége egy elmarasztaló ítélet lesz, akkor Magyarországnak az uniós jog megsértése miatt kártérítési kötelezettsége keletkezik és ha nem hajtja végre az ítéletet, egy újabb eljárásban az Európai Bíróság bírságot is kiszabhat. A végeredmény tehát akár egy igen magas kártérítés is lehet, amit a károsult piaci szereplőknek kellene kifizetnünk. Ezek a cégek azonban csak akkor tudják érvényesíteni kárigényüket a magyar kormánnyal szemben, ha bizonyítják a kár felmerülését és összegét, ami már önmagában sem feltétlenül egyszerű.

Másrészt az időfaktornak is nagy szerepe van. Minél tovább tart a vita, annál magasabb lesz a kár összege - magyarázza a jogász. A kártérítés összegét a minisztériumi számítások, nagyjából egymilliárd forintra teszik, Bán Péter azonban elképzelhetőnek tart ennél magasabb összeget is. A jogász azonban nem hiszi, hogy az ügy eljutna az Európai Bíróság elé, lehetségesebbnek tartja, amelyre a kormányzati kommunikáció is utal, hogy megegyeznek a felek. - Ha nem tudjuk pontosan, mi az Európai Bizottság kifogása, maga az utalványok piacán történt központosítás vagy csupán az Erzsébet-utalvány forgalmazásának gyakorlata, nehezen tudjuk megbecsülni a kormány átalakítási terveinek pontos irányát. Az biztos, hogy a jelenlegi formájában az Erzsébet-utalvány rendszere könnyen támadható és sok konfliktust szül - reagált az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda ügyvéde. Bán Péter úgy véli, a kormány az Erzsébet-utalvány kibocsátás piacának más cégek előtti megnyitásával és a forgalmazási gyakorlat átalakításával orvosolhatná a problémát.

Kötelezettségszegési eljárások hazánk ellen
Január elején jelentette be José Manuel Barroso elnök, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatban, a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően, mert nem tettünk meg mindent annak érdekében, hogy az említett törvények megfeleljenek az európai jognak. Mint ismert, az Európai Bizottság március 7-én közölte, folytatja gyorsított kötelezettségszegési eljárásait Magyarországgal szemben. Brüsszelből akkor újabb levelet küldtek az Orbán-kormánynak, amelyre az állam egy hónapon belül válaszolt. Közben a kormány döntött arról, hogy nem lesz monetáris tanács bővítés és új alelnök, legalábbis a jelenlegi elnök mandátumáig. Ám mielőtt úgy gondolnánk, hogy fellélegezhetünk, március 21-én az EB bejelentette: az Európai Bírósághoz fordulnak a távközlési különadó miatt, amely miatt tavaly indítottak kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Hazánk ugyanis két ízben - az ez irányú kérések ellenére - sem hozta összhangba adószabályozását az EU-joggal. A per legkorábban másfél-két éven belül zárulhat le. Reuters/MTI/Hvg.hu/
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter